Az szja mértéke 2026-ban: adóelőleg, összevont adóalap és a legfontosabb alapfogalmak

A személyi jövedelemadó (szja) mértéke Magyarországon 2026-ban általánosan 15%. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, például a munkabér és a megbízási díj után a munkáltató vagy a kifizető év közben adóelőleget von le. A végleges adót a magánszemély az éves bevallásban számolja el, amelyhez a NAV bevallási tervezetet készít. Az adóalap-kedvezmények, például a családi kedvezmény, csak az összevont adóalapra érvényesíthetők.

Mennyi az szja 2026-ban?

A személyi jövedelemadó mértéke 2026-ban az adóalap 15%-a (1995. évi CXVII. törvény, a továbbiakban Szja tv., 8. § (1)). A NAV fogalomtára szerint az adó mértékét az adóalappal szorozva kapjuk meg a fizetendő adót: 100 000 Ft adóalap után 15 000 Ft (100 000 × 0,15) a fizetendő szja.

A 15%-os kulcs egységes: ugyanannyi a munkabér, a megbízási díj, a vállalkozói kivét és az elkülönülten adózó jövedelmek túlnyomó része után is. Ezért mondjuk, hogy Magyarországon egykulcsos az szja. A tényleges teher ugyanakkor eltérhet, mert

• az adóalap-kedvezmények (például a családi kedvezmény, a 25 év alatti fiatalok vagy az anyák kedvezménye) csökkentik azt az összeget, amely után adót kell fizetni;
• egyes jövedelmeknél a törvény az adóalapot a bevételnél kisebb összegben határozza meg (például költségek levonásával);
• egyes juttatások mentesek az adó alól, mások külön szabályok szerint adóznak.

Fontos elhatárolás: az szja nem azonos a bérből levont összes teherrel. A munkavállaló bruttó béréből az szja-előleg mellett 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot is levonnak, a munkáltató pedig ezen felül 13%-os szociális hozzájárulási adót fizet. Ez utóbbi a munkavállaló béréből nem vonható le.

A láncolat: bevétel, költség, jövedelem, adóalap, adó

Az szja-ban a legtöbb félreértés abból fakad, hogy a bevételt, a jövedelmet és az adóalapot összekeverjük. A NAV fogalomtára szerint:

Szöveges változat: a bevétel a mástól megszerzett vagyoni érték, például egy megbízási díj vagy egy utalvány. A jövedelem a bevétel egésze vagy a törvény szerint elszámolható költségekkel csökkentett része. Az adóalap az az összeg, amely után az adót meg kell fizetni, ebből már levonják a kedvezményeket. Az adó mértéke 15%. Kifizető az, aki az adóköteles jövedelmet juttatja, például a munkáltató vagy a megbízó.

A munkabérnél a láncolat egyszerű: a bevétel (a bruttó bér) egyben jövedelem is, mert a munkavállaló költséget nem számolhat el. Önálló tevékenységnél (például megbízásnál) a magánszemély választhat, hogy a tételes költségelszámolást vagy a 10%-os költséghányadot alkalmazza. Ha az első kifizetéskor a 10%-os költséghányadot kéri, év közben már nem kérhet tételes költségelszámolást, a bevallásban azonban áttérhet rá; aki a tételes elszámolásról nyilatkozik, az év végén nem alkalmazhatja a 10%-ot (NAV 10. információs füzet).

Mi az összevont adóalap, és mi adózik elkülönülten?

Az összevont adóalap a NAV megfogalmazásában gyűjtőfogalom, amely a törvényben meghatározott, különböző jövedelemfajtákat fogja össze. Az ide tartozó jövedelmekre lehet érvényesíteni az adóalap-kedvezményeket (Szja tv. 29. §). Az elkülönülten adózó jövedelmeket ezzel szemben külön-külön kell számításba venni, és ezekre az adóalap-kedvezmények nem érvényesíthetők.

Szöveges változat: az összevont adóalapba tartozik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (munkabér, prémium, jutalom, táppénz, vezető tisztségviselői díj), az önálló tevékenységből származó jövedelem (megbízási díj, egyéni vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, ingatlan-bérbeadás) és az egyéb jövedelem. Ezekre érvényesíthetők az adóalap-kedvezmények, de egyes kedvezmények (például az anyák kedvezményei vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezménye) csak bizonyos jövedelemtípusokra. Elkülönülten adózik például az osztalék, az árfolyamnyereség, a vállalkozásból kivont jövedelem és az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem; ezekre adóalap-kedvezmény nem érvényesíthető.

Miért fontos ez a gyakorlatban? Ha valaki jogosult egy nagy összegű adóalap-kedvezményre (például három gyermek után a családi kedvezményre), azt csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmeiből vonhatja le. Hiába van mellette jelentős osztalékjövedelme, az után a 15%-os adót meg kell fizetni. A NAV 2026-os adatlap-útmutatója is külön, „B” részben kezeli az elkülönülten adózó jövedelmeket és az azokból levont forrásadót.

Adóalap-kedvezmény vagy adókedvezmény?

A két fogalom hasonlóan hangzik, de másképp működik:

• Az adóalap-kedvezmény az adóalapot csökkenti, vagyis azt az összeget, amely után a 15%-ot meg kell fizetni. Ilyen a családi kedvezmény, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és az anyák kedvezményei. Egy 100 000 Ft-os adóalap-kedvezmény 15 000 Ft adómegtakarítást jelent.
• Az adókedvezmény a már kiszámított, fizetendő adót csökkenti. A NAV meghatározása szerint ez a fizetendő adó csökkentésének lehetősége valamely törvény által előírt előny alapján.

Az adóalap-kedvezményeket a törvényben meghatározott sorrendben kell érvényesíteni (Szja tv. 29/H. §; NAV 73. információs füzet):

1. 30 év alatti anyák kedvezménye;
2. a négy vagy több, a három vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye;
3. a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye;
4. 25 év alatti fiatalok kedvezménye;
5. személyi kedvezmény;
6. első házasok kedvezménye;
7. családi kedvezmény.

Ha a családi kedvezmény az adóalap elfogyása miatt nem használható ki teljesen, a fennmaradó rész 15%-a családi járulékkedvezményként a 18,5%-os tb-járulékot (vagy a 10%-os nyugdíjjárulékot) csökkentheti. A családi kedvezmény 2026-os szabályait a BDO Családi kedvezmények 2026 összefoglalója mutatja be.

Mi az adóelőleg, és ki vonja le?

Az adóelőleg a személyi jövedelemadó év közben megfizetett része. Az adóelőleg-alapot terhelő szja mértéke is 15% (NAV 02. információs füzet). Az adóelőleg nem végleges adó: a végleges adókötelezettség az éves bevallásban dől el, és az év közben levont vagy befizetett előleget ebből kell levonni.

Hogy ki állapítja meg az adóelőleget, az a jövedelem forrásától függ:

Szöveges változat: a munkabérből és a kifizetőtől kapott megbízási díjból a munkáltató, illetve a kifizető vonja le az adóelőleget minden kifizetéskor, és havi bevallásban (08-as nyomtatvány) vallja be. Az egyéni vállalkozó maga állapítja meg és fizeti meg az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig. Ha egy ingatlant magánszemélynek adnak bérbe, a bérbeadó maga fizeti meg az előleget szintén negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig (NAV 10. információs füzet). Ha a bérlő egy társaság, akkor a bérlő mint kifizető vonja le az előleget.

Az adóelőleg és az év végi különbözet. Ha év közben kevesebb adóelőleget vontak le, mint a végleges adó (például mert a munkavállalónak két munkáltatója volt, és mindkettő ugyanazt a kedvezményt érvényesítette), a különbözetet a bevallás határidejéig meg kell fizetni. Ha az előleg több volt a végleges adónál, a túlfizetés visszajár. A NAV 24. információs füzete részletesen leírja a különbözet rendezését.

Az adóelőleg-nyilatkozat: mire való, és mikor kell újat adni?

A NAV meghatározása szerint az adóelőleg-nyilatkozat az, „amit a munkáltatónak kell adni a különböző adóalap-kedvezmények évközi érvényesítéséhez”. Nyilatkozat nélkül a munkáltató főszabály szerint csak a 15%-os adóelőleget vonja le, kedvezmény nélkül. Kivétel a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amelyet a munkáltató automatikusan figyelembe vesz, amíg a fiatal nem nyilatkozik a mellőzéséről. A CSED, a GYED és az örökbefogadói díj kedvezményét a folyósító szerv szintén automatikusan érvényesíti.

Adóelőleg-nyilatkozatot jellemzően a következő esetekben kell adni:

• családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény igénylésekor vagy megosztásakor;
• az anyák kedvezményeinek (30 év alatti, két-, három-, négy- vagy többgyermekes) igénylésekor;
• személyi kedvezmény (súlyos fogyatékosság) és első házasok kedvezménye igénylésekor;
• önálló tevékenységnél a költségelszámolási mód (tételes vagy 10%-os költséghányad) megválasztásakor;
• ha a 25 év alatti fiatal a kedvezmény részben vagy egészben történő mellőzését kéri.

A NAV 73. információs füzete szerint új nyilatkozatot kell adni, ha a korábbi nyilatkozat adatai megváltoznak (például születik egy gyermek, vagy megszűnik a jogosultság). A két- és többgyermekes anyák kedvezményénél, a személyi kedvezménynél és az első házasok kedvezményénél folytatólagos nyilatkozat is tehető, amelyet a munkáltató a visszavonásig figyelembe vesz.

Mi a kockázat? Ha a nyilatkozat valótlan, és emiatt a bevallásban befizetési kötelezettség keletkezik, a magánszemélynek a befizetendő összeg 12%-át különbözeti bírságként is meg kell fizetnie, kivéve, ha a befizetési kötelezettség nem haladja meg a 10 000 Ft-ot (NAV 73. információs füzet).

Számpélda: bruttó bérből nettó bér 2026-ban

Az alábbi egyszerűsített példák egy havi bruttó 500 000 Ft-os munkabérrel számolnak, kizárólag a személyi jövedelemadóval és a 18,5%-os tb-járulékkal.

Szöveges változat: kedvezmény nélkül a 500 000 Ft-os bérből 75 000 Ft szja-előleget és 92 500 Ft tb-járulékot vonnak le, a nettó bér 332 500 Ft. Egy gyermek után a családi kedvezmény havi 133 340 Ft-tal csökkenti az adóalapot, így az szja-előleg 54 999 Ft, a nettó bér 352 501 Ft. Egy 25 év alatti fiatal kedvezménye 2026-ban évi 8 589 180 Ft-ig (jogosultsági hónaponként legfeljebb 715 765 Ft-ig) mentesít, így az 500 000 Ft-os bérből nem vonnak le szja-t, a nettó bér 407 500 Ft. A járulékot mindhárom esetben le kell vonni.

A munkáltató ezen felül 13%-os szociális hozzájárulási adót fizet, 500 000 Ft-os bérnél 65 000 Ft-ot, így a munkáltató teljes bérköltsége 565 000 Ft. A családi kedvezmény összegei 2026-ban: egy eltartott esetén 133 340 Ft, két eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 266 660 Ft, három vagy több eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként 440 000 Ft havonta (NAV 73. információs füzet).

Év végén: bevallási tervezet, határidő, különbözet

A NAV a rendelkezésére álló adatok, elsősorban a munkáltatók és kifizetők havi bevallásai alapján a magánszemélyek széles köre számára szja-bevallási tervezetet készít. A NAV fogalomtára szerint a tervezetet a magánszemély módosíthatja, kiegészítheti vagy változtatás nélkül elfogadhatja. A tervezet elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül érhető el, kérésre papíron is megküldik.

A 2025-ös adóévről szóló bevallás határideje 2026. május 20. volt. A tervezet május 20-án automatikusan bevallássá válik, ha a magánszemély addig nem javítja vagy egészíti ki. Az egyéni vállalkozóknál, a mezőgazdasági őstermelőknél és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknél viszont nem: nekik a tervezet felhasználásával önállóan kell benyújtaniuk a bevallást (NAV 24. információs füzet). A pontos szabályokról a NAV adott évre kiadott tájékoztatói rendelkeznek.

Mit kell ellenőrizni a tervezetben?

• szerepel-e minden kifizető, és egyeznek-e az összegek a munkáltatói igazolásokkal;
• helyesen szerepelnek-e az év közben érvényesített kedvezmények, különösen, ha a jogosultság év közben változott;
• hiányzik-e olyan jövedelem, amelyről a NAV-nak nincs adata (például külföldi jövedelem, magánszemélynek történő bérbeadás, kriptoeszköz-ügylet);
• érvényesítette-e a magánszemély az év közben nem kért kedvezményeket.

Gyakori tévhitek az szja-ról

„A 15% a teljes bérteher.” Nem. A munkavállaló bruttó béréből az szja-előleg mellett 18,5% tb-járulékot is levonnak, így kedvezmény nélkül a nettó bér a bruttó 66,5%-a. A munkáltató ezen felül 13% szociális hozzájárulási adót fizet. Egy 500 000 Ft-os bruttó bér munkáltatói összköltsége így 565 000 Ft, a munkavállaló pedig 332 500 Ft-ot kap kézhez.

„Az adómentesség járulékmentességet is jelent.” Nem. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye vagy az anyák kedvezményei csak az szja-t érintik, a 18,5%-os tb-járulékot ezek mellett is le kell vonni. Kivétel a családi járulékkedvezmény, amely kifejezetten a járulékot csökkenti.

„A családi kedvezmény az osztalékra is jár.” Nem. Az adóalap-kedvezmények csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthetők, az elkülönülten adózó osztalékra vagy árfolyamnyereségre nem.

„Ha a munkáltató levonta az adóelőleget, nincs több teendőm.” Egyszerű esetben valóban kevés a teendő, mert a NAV bevallási tervezete a munkáltatói adatokból készül. De ha több kifizetőtől volt jövedelem, ha év közben változott a jogosultság, vagy ha olyan jövedelem is volt, amelyről a NAV-nak nincs adata (például magánszemélynek történő bérbeadás), a tervezetet ellenőrizni és szükség esetén ki kell egészíteni.

„Az adóalap-kedvezmény és az adókedvezmény ugyanaz.” Nem. Az adóalap-kedvezmény a 15%-kal megszorzandó összeget csökkenti, így 100 000 Ft kedvezmény 15 000 Ft adót takarít meg. Az adókedvezmény közvetlenül a fizetendő adót csökkenti.

Mire figyeljen a munkáltató és a pénzügy?

A munkáltató az szja szempontjából kifizetőként jár el: ő állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg a munkavállalók adóelőlegét. Ehhez a következő feladatok tartoznak:

1. A nyilatkozatok befogadása és nyilvántartása: a kedvezmények csak az érvényes nyilatkozat alapján érvényesíthetők, a folytatólagos nyilatkozatokat évről évre meg kell őrizni.
2. A jövedelmek helyes besorolása: el kell dönteni, hogy egy juttatás összevont adóalapba tartozó jövedelem, béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás vagy adómentes juttatás. Ettől függ, ki fizeti az adót és milyen alapon.
3. A kedvezmények sorrendje: a bérszámfejtő rendszernek a 29/H. § szerinti sorrendben kell érvényesítenie a kedvezményeket, és a családi járulékkedvezményt is helyesen kell számolnia.
4. Havi bevallás és befizetés: az adóelőleget és a járulékokat a havi 08-as bevallásban kell bevallani és megfizetni.
5. Év végi igazolás: a munkáltató a munkavállalónak a NAV által előírt adatlapot (igazolást) adja ki az adóévről. A NAV 2026-os útmutatója szerint ezen külön szerepelnek az összevont adóalapba tartozó és az elkülönülten adózó jövedelmek, valamint az év közben érvényesített kedvezmények havi bontásban.

Az egyszerű esetekben, például egy munkáltatónál, havibérrel és egy-két kedvezménnyel, ezek a feladatok rutinszerűek, külön tanácsadásra általában nincs szükség. Összetettebb helyzetben viszont érdemes előre átnézni az adózást. Ilyen helyzet a kiküldetés vagy a külföldi munkavállalás, a munkavállalói részvényjuttatás, a tőkejövedelmek és a bérbeadás együttes kezelése, valamint egy juttatási csomag átalakítása.

A BDO Magyarország szja-tanácsadási szolgáltatása magánszemélyeknek és munkáltatóknak is segít: az egyedi adózási kérdések megválaszolásában, a juttatások adózási besorolásában és a bevallások elkészítésében. Az elérhető szja-kedvezményekről a BDO összefoglaló blogcikke ad áttekintést, a 25 év alattiak mentességének hátteréről pedig ez a szakmai hír szól.

Gyakran ismételt kérdések az szja-ról és az adóelőlegről

Hány százalék az szja 2026-ban?

15%. Ez az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, így a munkabérre is, és az elkülönülten adózó jövedelmek nagy részére is érvényes (Szja tv. 8. § (1)).

Az szja-n kívül mit vonnak le a bruttó bérből?

A 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Ez nem szja, ezért az adóalap-kedvezmények nem csökkentik, csak a családi járulékkedvezmény. A munkáltató ezen felül 13% szociális hozzájárulási adót fizet, de ezt nem a bérből vonja le.

Mi a különbség az összevont adóalap és az elkülönülten adózó jövedelem között?

Az összevont adóalap gyűjtőfogalom: ide tartozik például a munkabér, a megbízási díj, a vállalkozói kivét és az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, és csak ezekre érvényesíthetők az adóalap-kedvezmények. Az elkülönülten adózó jövedelmek, például az osztalék és az árfolyamnyereség, külön adóznak, kedvezmény nélkül.

Kötelező adóelőleg-nyilatkozatot adni a munkáltatónak?

Nem kötelező, de nyilatkozat nélkül a munkáltató a legtöbb kedvezményt (például a családi kedvezményt vagy az anyák kedvezményeit) év közben nem tudja érvényesíteni. Ezeket ilyenkor csak év végén, a bevallásban lehet igénybe venni.

Mi történik, ha két munkáltatóm van?

Mindkét munkáltató levonja a 15%-os adóelőleget. A kedvezményeket úgy érdemes megosztani a két munkáltatónál tett nyilatkozatokban, hogy összesen ne lépjék túl a jogosult összeget, különben év végén befizetési kötelezettség, valótlan nyilatkozatnál különbözeti bírság is keletkezhet.

Az alábbi kérdéseket a mesterséges intelligencia alapú keresőkben gyakran feltett kérdések alapján válaszoltuk meg.

Mennyi az szja mértéke 2026-ban Magyarországon, és mi az az összevont adóalap?

Az szja mértéke 2026-ban egységesen az adóalap 15%-a. Az összevont adóalap a törvényben meghatározott jövedelemfajták gyűjtőfogalma, ide tartozik például a munkabér, a megbízási díj, a vállalkozói kivét és az átalányban megállapított jövedelem. Az adóalap-kedvezmények, például a családi kedvezmény, a 25 év alatti fiatalok vagy az anyák kedvezményei csak ezekre a jövedelmekre érvényesíthetők.

Mi a különbség az szja-adóelőleg és a végleges személyi jövedelemadó között, ki vonja le az adóelőleget?

Az adóelőleg az év közben, a jövedelem megszerzésekor levont vagy befizetett adórész, a végleges adót pedig az éves bevallás határozza meg. A munkabérből és a cégtől kapott megbízási díjból a munkáltató, illetve a kifizető vonja le az előleget. Az egyéni vállalkozó és a magánszemélynek bérbe adó magánszemély maga fizeti meg, negyedévente. Ha az előleg kevesebb volt a végleges adónál, a különbözetet a bevallás határidejéig kell megfizetni, ha több volt, visszajár.

Hogyan számolom ki a nettó bért a bruttóból?

Kedvezmény nélkül a bruttó bérből 15% szja-előleget és 18,5% tb-járulékot vonnak le, így a nettó bér a bruttó 66,5%-a. Egy 500 000 Ft-os bruttó bér nettója így 332 500 Ft. Az adóalap-kedvezmények az szja-t csökkentik, a családi járulékkedvezmény a járulékot.

Mikor kell az szja-bevallást benyújtani, és mi az a bevallási tervezet?

A tárgyévet követő év május 20-ig; a 2025-ös évről szóló bevallás határideje 2026. május 20. volt. A NAV a munkáltatói adatok alapján tervezetet készít, amelyet a magánszemély módosíthat, kiegészíthet vagy elfogadhat.

Források: NAV - Adózással kapcsolatos fontosabb fogalmak; NAV 73. információs füzet - Szja adóalap-kedvezmények (2026); NAV - Kitöltési útmutató a 2026. évre kiállítandó adatlaphoz; NAV információs füzetek 2026; 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 8. §, 29. §, 29/H. §. A cikk általános tájékoztatás, nem minősül egyedi adótanácsnak.