Az erős kiberbiztonsági stratégia 4 legfontosabb eleme

A kiberbiztonság napjainkban kritikus fontosságúvá vált minden vállalat számára. A legjobb kiberbiztonsági stratégiák általában négy közös tényezővel rendelkeznek: hatékony incidens- és válságkezelési terv; erős irányítás; megbízható védelem a fenyegetések ellen; valamint folyamatos biztonsági felügyelet. Az egyes tényezők szinergikusan együttműködve és egymást erősítve megbízható kiberbiztonsági védelmet teremtenek a szervezet számára. A kiberbiztonsági stratégia négy részének, illetve ezek egymásra gyakorolt hatásának megértésével könnyebben felismerhetők a kiberfenyegetések, és lényegesen erősödhet a szervezet általános kiberbiztonsági felkészültsége.

A BDO nemzetközi hálózatának tagja, a BDO USA összefoglalója alapján tekintsük át, hogy mit foglalnak magukban ezek az elemek, és hogyan alkalmazzuk őket egy erős kiberbiztonsági stratégia megalkotásához!

 

1. Incidens- és válságkezelési stratégia

Az incidenskezelés a szervezet azon képességét jelenti, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban reagáljon egy esetleges incidensre, míg a válságkezelés a szervezet azon képességét fejezi ki, hogy megfelelően kezelje a felmerülő válsághelyzeteket, annak érdekében, hogy minden fél - beleértve a külső szervezeteket, partnereket is - megértse a szervezet aktuális helyzetét és cselekvési tervét. A belső és külső partnerekkel való kommunikáció, valamint a kibereseményt kísérő tájékoztatás és kommunikáció menedzselése szerves részét képezi a válságkezelési tervnek és a reagálási stratégiának.

A hatékony incidens- és válságkezelési tervek fontos, hogy pontosan meghatározott irányelveket, eljárási útmutatókat, felelősségmegosztási (RACI) mátrixokat és munkafolyamatokat is tartalmazzanak, annak érdekében, hogy a vállalat számára útmutatást nyújtsanak a kibereseményekre való reagálás és a potenciálisan felmerülő incidensek kezelése tekintetében.
A szervezeteknek a tervek hatékonyságának felméréséhez szimulációkat és teszteléseket kell folytatniuk, és az eredmények alapján fejleszteniük kell folyamataikat. Az egyes funkciókat és folyamatokat a tervek ellenőrzése során egy kockázati mátrixon pontozzák, az ad-hoc-tól az adaptívig.

Az incidenskezelés és a válságkezelés kéz a kézben járnak a szervezet kiberbiztonsági helyzetének megzavarására adott válaszlépések során. A két terület hatékony integrálásához a szervezeteknek meg kell ismerniük a leggyakrabban előforduló kiberfenyegetéseket, és meg kell határozniuk a kiberbiztonság sérülésének esetére vonatkozó cselekvési tervet. Végső soron az incidenskezelési és válságkezelési tervek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy rugalmasak maradjanak – hogy a folyamatosan változó kiber-környezetben a váratlan eseményekkel is felkészülten nézzenek szembe.

2. Irányítás

Miután egy szervezet létrehozta az eseményre adott incidens- és válságkezelési tervet, annak kezelésére ki kell jelölnie egy biztonsági csoportot. Egy erős biztonsági csapatnak tervezők és végrehajtók együtteséből kell állnia, akik összehangoltan és divíziókon átívelően dolgoznak a szervezet kiberfenyegetésekkel szembeni védelme érdekében. Ez a struktúra jellemzően a következő tagokat foglalja magában:
  • Biztonsági vezetők: A biztonsági vezetők felelősek az üzleti tevékenységet érintő új vagy felmerülő kockázatok azonosításáért, valamint azért, hogy naprakészek legyenek a kiber-kockázatkezeléssel kapcsolatos szabályozási útmutatókkal (mint például a SEC kiberbiztonsági közzétételi szabályaival, vagy az új vállalati felvásárlások és az adatvédelmi incidensek bejelentésével). A vezetők ezeket az információkat közvetítik a biztonsági csapat többi tagjának, akik ennek megfelelően módosítják a szervezet kiberbiztonsági stratégiáját.
  • Általános biztonsági menedzserek: A biztonsági csapat menedzserei felelősek az incidens - és válságkezelési terv kialakításáért és felügyeletéért.
  • Mérnökök: A mérnökök rendelkeznek a kiberesemény kezeléséhez, a biztonsági ellenőrzések végrehajtásához és a szervezet nevében történő biztonsági felügyelethez szükséges technikai készségekkel.
  • Elemzők: Az elemzők támogatják az általános incidens-és válságkezelési tervet.
A szállítók ugyanilyen jelentőséggel bírnak a stratégia irányítási részében. Külső partnerként a szállítók további technikai és képzési támogatást nyújthatnak a szervezet számára, miközben megkímélik a belső csapat erőforrásait. Sok biztonsági csapat úgy találja, hogy bizonyos funkciók - például a szoftvereszközök, a tesztelés és szimuláció, a biztonságtudatossági képzés, valamint a felügyelet és a fenyegetések észlelésének támogatása - kiszervezése különösen hasznos a szervezetük általános kiber-higiéniájának javításában.

3. Fenyegetésvédelmi technológia

A védelmi technológia kulcsfontosságú eleme az erős kiberbiztonsági stratégiáknak. Olyan eszközökről van szó, amelyek segítenek megvédeni a szervezeteket a biztonsági rendszerük támadásai ellen. Egész konkrétan, a fenyegetésvédelmi technológia nagymértékben segítheti a szervezeteket az incidens- és válságkezelési tervük érettségének fokozásában - a biztonsági eszközökön megjelenő a riasztások konfigurálásától, a fenyegetések enyhítésére szolgáló irányelvek, eljárások, folyamatok és eszközök kidolgozásának és bevezetésének támogatásáig és így tovább.

A legjobb fenyegetésvédelmi technológiai rendszerek jellemzően olyan eszközöket tartalmaznak, amelyek a végpontok, rendszerek és infrastruktúrák körüli ellenőrzések végrehajtását végzik, mint például:
  • Fenyegetésészlelés: A kiberfenyegetéseket érzékelő technológia.
  • Megfigyelés: A kiberfenyegetéseket folyamatosan felderítő technológia.
  • Behatolásvizsgálat: Olyan technológia, amely teszteli a szervezet kiberbiztonsági szoftverét.
  • Patch menedzsment és Sérülékenység vizsgálat: A szervezet kiberbiztonsági hiányosságait azonosító - és pótló technológia.
  • Végpontvédelem: A szervezet eszközeinek belépési és végpontjait védő technológia.

Ezek az eszközök számos fenyegetésvédelmi funkciót képesek automatizálni, ami segíthet a biztonsági csapatoknak a produktivitás és a működési hatékonyság növelésében. 

Ugyanakkor a manuális fenyegetésvédelem - konkrétan a végfelhasználók kiberbiztonsági tudatossági képzése - szintén fontos szerepet játszik a szervezet kiberbiztonsági stratégiájában. Ha az alkalmazottak rendszeres tesztgyakorlatokat végeznek a potenciális kiberfenyegetések vagy gyanús kibertevékenységek azonosítására, akkor sokkal felkészültebbek lesznek arra, hogy gyorsan jelentsenek egy
behatolási kísérletet a biztonsági csapatnak. Ezek a tesztek tovább erősítik az alkalmazottakban a kollektív felelősség érzetét a szervezet kiberbiztonsága iránt.

4. Folyamatos biztonsági felügyelet

A biztonsági felügyelet a szervezet jelenlegi védelmi helyzetének láthatóságát és megértését jelenti, valamint azt, hogy képes-e azonosítani a kiberbiztonsági eseményeket, mihelyt azok bekövetkeznek. Egy szervezet nem tud megfelelően reagálni a fenyegetésekre, ha nem látja, hogy történik-e támadás. E feladat hatékony ellátásához a szervezetnek képzett személyekkel és megfelelően konfigurált eszközökkel kell rendelkeznie, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje kiberkörnyezetét a lehetséges támadások kiszűrése érdekében. 

A fenyegetésfelügyelet betekintést nyújt az eszközök és a felhasználók interakcióiba a szervezet rendszereivel, lehetővé téve a biztonsági csapatok számára az anomáliák és rendellenességek azonosítását, és ezek megfelelő bejelentését. Ezek a rálátások információkat szolgáltatnak a szervezet - és válságincidenskezelési tervéhez, valamint kiterjesztett kiberbiztonsági stratégiájához.

Szeretne többet megtudni a kiberbiztonsági stratégiákról és arról, hogyan védheti meg vállalatát a kibertámadások ellen? Vegye fel a kapcsolatot a BDO Magyarország DIGITAL üzletágának szakértőivel!