Alanyi adómentesség 2026–2027: értékhatár, választás és kilépés

Az alanyi adómentességet az a belföldi adóalany választhatja, akinek belföldi értékesítései sem az előző évben, sem a tárgyévben nem haladják meg az értékhatárt: 2026-ban 20, 2027-ben 22, 2028-ban 24 millió forintot. A 2027-es választás határideje 2026. december 31. Év közbeni túllépéskor a mentesség megszűnik, ezt 15 napon belül be kell jelenteni, és főszabály szerint két évig nem lehet visszatérni.

Mi az alanyi adómentesség?

Az alanyi adómentesség az adóalany választható jogállása az általános forgalmi adóban, nem egy-egy ügylet tulajdonsága. Az alanyi adómentes adóalany az értékesítéseire nem számít fel áfát, cserébe a beszerzéseit terhelő áfát sem vonhatja le. A szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) XIII. fejezete tartalmazza.

A jogállást a vállalkozási formától függetlenül bármely belföldi adóalany választhatja: egyéni vállalkozó, kft., bt. vagy más gazdálkodó is. A NAV a bejelentéshez a vállalkozási formának megfelelő adat- és változásbejelentő nyomtatványokat rendszeresíti, egyéni vállalkozóknak és társaságoknak is.

Az alanyi adómentességet érdemes elkülöníteni két hasonló fogalomtól:

• Tárgyi adómentesség: egyes tevékenységek (például bizonyos oktatási vagy egészségügyi szolgáltatások) a törvény alapján mentesek az adó alól, függetlenül attól, hogy ki végzi őket és mekkora a bevétele.
• Kata, átalányadó: ezek a személyi jövedelemadóhoz, illetve a jövedelemadózáshoz kapcsolódó adózási formák. Az áfa ettől független adónem, ezért egy katás vagy átalányadózó egyéni vállalkozónak is külön kell döntenie arról, hogy alanyi adómentes lesz-e.

Az alanyi adómentesség célja az adminisztráció és az adóteher csökkentése a kis bevételű vállalkozásoknál. Hogy egy adott vállalkozásnak megéri-e, az a vevőkörön, a beszerzések áfatartalmán és a várható bevételen múlik. Ezekről a cikk második fele szól.

Mekkora az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban?

A NAV tájékoztatása szerint az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2026-tól 18 millió forintról 20 millió forintra, 2027-től 22 millió forintra, 2028-tól pedig 24 millió forintra emelkedik [Áfa tv. 188. § (2)]. A háromlépcsős emelést a 2025. évi LXXXIV. törvény vezette be.

Szöveges változat: az értékhatár 2025-ben 18 millió, 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forint. Az adott évre szóló választást mindig az előző év december 31-ig kell bejelenteni.

Mi számít bele az értékhatárba?

Az értékhatárba a belföldön teljesített összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték számít, forintban kifejezve és éves szinten göngyölítve. Nem a nyereség és nem a jövedelem számít, hanem a belföldi értékesítések ellenértéke. Az áfa hatályán kívül eső tételeket, például a kártérítést, nem kell figyelembe venni.

A kettős feltétel: előző év és tárgyév

A feltételnek két időszakra is teljesülnie kell. 2027-re akkor választható az alanyi adómentesség, ha a belföldi értékesítések ellenértéke

• sem 2026-ban ténylegesen,
• sem 2027-ben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 22 millió forintot.

A második feltétel miatt nem elég a múltat nézni. Ha egy vállalkozás 2026 végén már tud egy 2027-re várható nagy megrendelésről, amely a bevételét az értékhatár fölé vinné, az észszerű várakozás feltétele nem teljesül. Szakértői vélemények szerint ilyenkor a választás jogszerűsége utólag vitatható, és egy ellenőrzés a korábbi, alanyi adómentesként teljesített értékesítésekre is adóhiányt állapíthat meg. Ezért az ismert megrendeléseket, előzetes tárgyalásokat már a választás előtt érdemes számba venni.

Év közben induló vállalkozás

Az év közben tevékenységet kezdő adóalany az értékhatárt időarányosan veszi figyelembe [Áfa tv. 189. §]. Egy július 1-jén induló vállalkozás 2027-ben tehát nem a teljes 22 millió forinttal, hanem annak a működési napokra jutó arányos részével számolhat. A tevékenységüket kezdők az alanyi adómentességet a bejelentkezéskor, a belföldi nyilvántartásba vétellel egyidejűleg választhatják.

Hogyan és meddig lehet választani az alanyi adómentességet?

Az alanyi adómentességet a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell bejelenteni a NAV-hoz [Áfa tv. 192. § (2)]. A 2027-es évre tehát 2026. december 31. a határidő. A NAV a 2026-os évre vonatkozó tájékoztatójában a bejelentés két módját adta meg:

• az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), vagy
• az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK), a vállalkozási formának megfelelő adat- és változásbejelentő nyomtatvány F lapján.

Kinek nincs teendője?

A NAV szerint nincs teendője annak, aki az év utolsó napján alanyi adómentes, a következő évben is az kíván maradni, és megfelel a feltételeknek. A jogállás tehát évről évre automatikusan folytatódik, nem kell minden évben újra bejelenteni.

Mikor kell mégis lépni december 31-ig?

Két helyzetben érdemes december 31. előtt dönteni:

• Áfakörből szeretne alanyi adómentes lenni: a választást 2026. december 31-ig be kell jelenteni. Feltétel, hogy a bevétel 2026-ban ténylegesen és 2027-ben várhatóan sem lépje át a 22 millió forintot, és ne álljon fenn a túllépés miatti újraválasztási tilalom.
• A várható bevétel 2027-ben átlépi a 22 millió forintot: ilyenkor az alanyi adómentesség nem választható, illetve nem tartható fenn. Erről érdemes időben dönteni, és az árazást, a számlázást már az év elejétől az áfakörhöz igazítani, nem a túllépés napján.

Átmeneti szabály 2026-ra

Az értékhatár-emeléshez kapcsolódó átmeneti szabály alapján az alanyi adómentesség 2026-ra akkor is választható volt, ha az adóalany 2024-ben a 12 millió forintos, vagy 2025-ben a 18 millió forintos értékhatárt átlépte, feltéve, hogy sem 2025-ben ténylegesen, sem 2026-ban várhatóan nem haladta meg a 20 millió forintot [Áfa tv. 377. §]. Ilyenkor a túllépés miatti kétéves tilalmat nem kellett alkalmazni (NAV).

Mi marad kötelező alanyi adómentesként?

A leggyakoribb félreértés, hogy az alanyi adómentesnek nincs áfás teendője. Valójában az alanyi adómentes vállalkozás is adóalany, és több kötelezettsége megmarad.

• Számlázás: a számla- és nyugtaadási kötelezettség megmarad, de a számlán nem szerepelhet áthárított áfa. A számlázóprogramokban ezt jellemzően az „AAM” (alanyi adómentes) jelölés mutatja.
• Az értékhatár folyamatos figyelése: a göngyölített belföldi értékesítést minden számla kiállításakor érdemes ellenőrizni, mert a túllépés napjától az általános szabályok kerülnek alkalmazásra.
• Bevallás csak feltételesen marad el: az alanyi adómentes adóalany akkor mentesül az adott időszak áfabevallása alól, ha abban nincs önadózással megállapítandó fizetendő adója, nincs összesítő nyilatkozat benyújtását igénylő ügylete, és nem gyakorol levonási jogot [Áfa tv. 257. §]. Ha ezek közül valamelyik teljesül, az érintett hónapról bevallást kell benyújtania.
• Közösségen belüli beszerzés: az alanyi adómentes adóalany más uniós tagállamból történő termékbeszerzése akkor nem adóköteles Magyarországon, ha az éves beszerzés értéke nem haladja meg a 10 000 eurót, és az előző évben sem haladta meg [Áfa tv. 20. §]. Az értékhatár átlépését be kell jelenteni a NAV-hoz, és onnan a beszerzés után áfát kell fizetni.
• Egyes ügyletek, amelyeknél nem járhat el alanyi adómentesként: az Áfa tv. 193. §-a meghatározza azokat az eseteket, amelyekben az alanyi adómentes adóalany sem hivatkozhat a mentességre. Ezeknél áfát kell felszámítania vagy fizetnie.
• Nincs levonási jog: a beszerzések, beruházások áfája költség marad.
• Pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható: a NAV tájékoztatása szerint az alanyi adómentesség és a pénzforgalmi elszámolás nem kombinálható.

Egy fontos kivétel a vevő oldalán: a NAV szerint a belföldi fordított adózás nem alkalmazható olyan vevőnél, aki alanyi adómentes. Ha egy alanyi adómentes vállalkozás fordított adózás alá eső ügyletben vásárol, a számlakibocsátónak erről tudnia kell, mert a számlát nem fordított adózással kell kiállítania.

Mi történik, ha év közben túllépi az értékhatárt?

Az alanyi adómentesség az értékhatár túllépésével megszűnik [Áfa tv. 191. § (1)]. A túllépést az értékhatár elérését követő 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz (NAV 14. információs füzet).

A gyakorlatban a következő lépésekkel kell számolni:

1. A túllépést okozó ügylet már áfás. Az adóalany nem járhat el alanyi adómentesként abban az értékesítésben sem, amelynek ellenértékével meghaladja az értékhatárt [Áfa tv. 191. § (2)]. A túllépést okozó számlát tehát már áfával kell kiállítani.
2. Bejelentés 15 napon belül. A változást a vállalkozási formának megfelelő változásbejelentő nyomtatványon kell jelezni.
3. Átállás a számlázásban. A számlázóprogram beállításait módosítani kell, és a további értékesítésekre a megfelelő áfakulcsot kell alkalmazni.
4. Bevallás. A megszűnéstől az adóalany az általános szabályok szerint vallja be és fizeti meg az áfát.
5. Levonási jog csak a megszűnés után. Az alanyi adómentesség időszakában beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások áfája utólag sem vonható le [Áfa tv. 195. § (1)]. Levonási jog csak a megszűnést követő beszerzésekre nyílik meg.

Számpélda: túllépés egy nagy megrendelés miatt

Egy alanyi adómentes kft. belföldi értékesítéseinek göngyölített ellenértéke 2027 októberéig 18,5 millió forint. Novemberben kap egy 4 millió forintos megrendelést.

• A megrendelés teljesítésével a göngyölített összeg 22,5 millió forint lenne, ami meghaladja a 2027-es 22 millió forintos értékhatárt.
• A 4 millió forintos ügyletről kiállított számlán már áthárított áfát kell felszámítani. Ha a vevő magánszemély, a 27%-os általános kulccsal számolva a bruttó ár 5 080 000 forint, vagy az ár változatlansága esetén az áfa a kft. árréséből megy el.
• A túllépést 15 napon belül be kell jelenteni.
• A kft. az alanyi adómentesség időszakában beszerzett anyagok áfáját utólag sem vonhatja le.

A példa tanulsága, hogy egy nagy megrendelés árazásánál már az ajánlatadáskor számolni kell az áfával, ha a teljesítés az értékhatár fölé viszi a vállalkozást.

Mikor választható újra?

Ha az alanyi adómentesség az értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az adóalany főszabály szerint a megszűnést követő második adóév végéig nem választhatja újra [Áfa tv. 191. § (3); NAV 14. információs füzet]. Az értékhatár-emelésekhez kapcsolódóan a jogalkotó átmeneti szabályokkal enyhítette ezt a tilalmat, a 2026-os évre például a korábbi túllépés nem zárta ki a választást [Áfa tv. 377. §]. Hogy egy konkrét túllépés után mikor lehet visszatérni, azt a túllépés évének és az aktuális átmeneti szabályoknak az ismeretében érdemes egyedileg megvizsgálni.

Megéri-e alanyi adómentesnek lenni? Döntési szempontok

Az alanyi adómentesség akkor előnyös, ha a vevők jellemzően magánszemélyek vagy más, áfát levonni nem tudó szereplők, és a vállalkozásnak kevés áfás beszerzése van. Ilyenkor a mentesség árelőnyt és egyszerűbb adminisztrációt jelenthet.

A döntéshez négy kérdést érdemes feltenni:

• Kik a vevők? Az áfás cégnek a felszámított áfa levonható, így neki nem jelent költséget. Ha a vevők túlnyomórészt áfás vállalkozások, az alanyi adómentesség nem ad árelőnyt, a beszerzési áfa elvesztése viszont rontja a vállalkozás helyzetét.
• Mekkora a beszerzések áfatartalma? Minél több áfás anyagot, eszközt vagy alvállalkozói szolgáltatást vesz igénybe a vállalkozás, annál többet veszít a levonási jog hiányával.
• Várható-e nagyobb beruházás? Egy eszközbeszerzés, járműbeszerzés vagy irodafelújítás áfája alanyi adómentesként végleges költség.
• Milyen közel van a bevétel az értékhatárhoz? Ha a bevétel az értékhatár közelében mozog, egy év közbeni túllépés főszabály szerint két évre kizárja a visszatérést, és a túllépést okozó ügyletet már áfával kell számlázni.

Számpélda: magánszemély-vevők vagy áfás vevők

Egy szolgáltató vállalkozás 2027-ben 15 millió forint nettó árbevételre számít, és évente 3 millió forint nettó értékű, 27%-os áfát tartalmazó beszerzése van (eszközök, szoftver, alvállalkozó). A beszerzések áfája 810 000 forint.

A) A vevők magánszemélyek.

• Alanyi adómentesként a vállalkozás 15 millió forintot számláz, és a 810 000 forint beszerzési áfa költség marad.
• Áfakörben, változatlan bruttó árak mellett a 15 millió forintos bruttó bevételből 3 188 976 forint áfát kellene befizetnie, amelyből 810 000 forint levonható. A nettó adóteher így 2 378 976 forint.
• Ebben az esetben az alanyi adómentesség jellemzően kedvezőbb.

B) A vevők áfás cégek.

• A vevőnek mindegy, hogy 15 millió forint + 27% áfát fizet-e, mert az áfát levonja.
• Áfakörben a vállalkozás a 810 000 forint beszerzési áfát levonhatja. Alanyi adómentesként ez az összeg végleges költség.
• Ebben az esetben az áfakör jellemzően kedvezőbb, még kis bevételnél is.

A valós döntésben a vevőkör vegyes, és a beszerzések szerkezete évről évre változhat. Ezért a számítást a várható 2027-es adatokkal érdemes elvégezni, nem a múlt évi arányokkal.

Mit javasol a BDO? Számolja át a választás előtt

A BDO Magyarország azt javasolja, hogy az alanyi adómentesség választása vagy megtartása előtt a vállalkozás vegye számba a következő év várható bevételét, a beszerzések áfatartalmát és a vevőkört. A döntést nem a múlt évi szokásra, hanem a következő év üzleti tervére érdemes alapozni, mert a választást december 31-ig kell megtenni, a túllépés következményei pedig év közben jelentkeznek.

Egy átvilágítás jellemzően a következő lépésekből áll:

1. Bevételi előrejelzés: a 2027-re várható belföldi értékesítések göngyölített összegének becslése, a már ismert megrendelésekkel együtt, a 22 millió forintos értékhatárhoz mérve.
2. Vevőkör elemzése: a magánszemély és az áfás vállalkozás vevők aránya, és az, hogy az áfa felszámítása hogyan hatna az árakra.
3. Beszerzési oldal: a várható beszerzések és beruházások áfatartalma, és az ebből adódó levonási jog értéke áfakörben.
4. Határon átnyúló ügyletek: uniós beszerzések, szolgáltatások igénybevétele külföldről, amelyek alanyi adómentesként is áfakötelezettséget keletkeztethetnek.
5. Döntés és bejelentés: a szükséges bejelentések megtétele december 31-ig, és a számlázóprogram beállításainak ellenőrzése.

A BDO ÁFA tanácsadása a döntés előkészítésében és a túllépés utáni átállás megtervezésében nyújt segítséget. Ha a mentesség megszűnése után rendszeres áfabevallásra kell átállni, az adóbevallások elkészítését végző compliance-szolgáltatás is támogatást ad.

Mikor nem szükséges tanácsadó?

Nem minden vállalkozásnak kell külön elemzés. Ha a vállalkozás kizárólag belföldön, magánszemélyeknek értékesít, kevés az áfás beszerzése, és a bevétele jóval az értékhatár alatt marad, a döntés jellemzően egyszerű, és külön tanácsadás nélkül is meghozható. Ilyenkor elég a számlázóprogram keretfigyelő funkcióját használni, és évente egyszer ellenőrizni a várható bevételt.

Szakértő bevonása akkor indokolt, ha az alábbiak közül legalább egy igaz:

• a vevők jelentős része áfás vállalkozás;
• a bevétel az értékhatár közelében mozog, vagy nagyobb megrendelés várható;
• nagyobb beruházás vagy eszközbeszerzés várható;
• a vállalkozás más uniós tagállamból vásárol, vagy külföldi szolgáltatást vesz igénybe;
• a vállalkozás év közben már túllépte az értékhatárt, és az átállást kell megszervezni.

Ellenőrzőlista a 2027-es döntéshez

• Bevétel 2026-ban: a belföldi értékesítések 2026-os tényleges göngyölített ellenértéke legfeljebb 22 millió forint? (Ha a vállalkozás 2026-ban alanyi adómentes, a 2026-os 20 millió forintos értékhatárt sem lépheti át, különben a mentessége már idén megszűnik.)
• Várható bevétel 2027-ben: az ismert megrendelésekkel együtt észszerűen várhatóan sem haladja meg a 22 millió forintot?
• Vevőkör: a vevők jellemzően magánszemélyek, vagy áfás vállalkozások?
• Beszerzések: mekkora a beszerzések és a tervezett beruházások áfatartalma?
• Korábbi túllépés: szűnt-e meg az alanyi adómentesség az elmúlt két évben az értékhatár túllépése miatt?
• Határon átnyúló ügyletek: vannak-e uniós beszerzések vagy külföldről igénybe vett szolgáltatások?
• Bejelentés: ha változtatni kell, megtörtént-e a bejelentés 2026. december 31-ig?
• Számlázóprogram: be van-e állítva a keretfigyelés és a helyes jelölés?

Az uniós szinten 2025-től bevezetett, határon átnyúló alanyi adómentesség (SME-rendszer) külön szabályok szerint működik. Erről a NAV SME-rendszerről szóló oldalán olvashat.

Gyakori kérdések

Mennyi az alanyi adómentesség határa 2026-ban?

2026-ban 20 millió forint. Az értékhatár 2027-ben 22 millió, 2028-ban 24 millió forintra emelkedik [Áfa tv. 188. § (2)].

Ki lehet alanyi adómentes?

Bármely belföldi adóalany, egyéni vállalkozó és társaság is, ha a belföldi termékértékesítéseinek és szolgáltatásnyújtásainak ellenértéke sem az előző évben ténylegesen, sem a tárgyévben várhatóan és ténylegesen nem haladja meg az értékhatárt, és a választást időben bejelenti.

Lehet-e egy kft. alanyi adómentes?

Igen. Az alanyi adómentesség nem a vállalkozási formához kötődik, hanem a bevételhez. A kft. ugyanazon feltételekkel választhatja, mint az egyéni vállalkozó.

Meddig kell bejelenteni az alanyi adómentességet 2027-re?

2026. december 31-ig, a NAV-nál, az ONYA-ban vagy a vállalkozási formának megfelelő adat- és változásbejelentő nyomtatványon. Aki már alanyi adómentes és az is marad, annak nincs teendője.

Kell-e áfabevallást beadnia az alanyi adómentesnek?

Csak akkor, ha az adott időszakban önadózással megállapítandó fizetendő adója, összesítő nyilatkozatot igénylő ügylete van, vagy levonási jogot gyakorol. Egyébként mentesül a bevallás alól.

Mit jelent az alanyi adómentesség átlépése?

Azt, hogy a belföldi értékesítések göngyölített ellenértéke meghaladta az adott évi értékhatárt. Ekkor a mentesség megszűnik, a túllépést okozó ügylet már áfás, és a változást 15 napon belül be kell jelenteni.

A következő kérdéseket a mesterséges intelligencia alapú keresőkben jellemzően feltett kérdések alapján válaszoltuk meg:

Mi az alanyi adómentesség, és mekkora az értékhatára 2026-ban és 2027-ben Magyarországon?

Választható jogállás az áfában: az alanyi adómentes adóalany nem számít fel áfát, és a beszerzései áfáját sem vonhatja le. Az értékhatár 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió forint, amelyet a belföldi értékesítések éves göngyölített ellenértékére kell alkalmazni.

Kit érint az alanyi adómentesség, és milyen áfás kötelezettségei maradnak egy alanyi adómentes kisvállalkozásnak?

Azokat a kis bevételű belföldi vállalkozásokat, amelyek az értékhatár alatt maradnak és a mentességet választják. Megmarad a számla- és nyugtaadási kötelezettség, az értékhatár figyelése, az Áfa tv. 193. §-a szerinti ügyletek utáni áfakötelezettség, a 10 000 eurót meghaladó uniós termékbeszerzés utáni áfa, valamint a bevallás azokban a hónapokban, amelyekben fizetendő adó vagy összesítő nyilatkozatot igénylő ügylet keletkezik.

Kisvállalkozásként érdemes-e 2027-re alanyi adómentességet választani, ha a vevőim egy része áfás cég?

Az áfás vevőknek a felszámított áfa nem jelent költséget, így velük szemben az alanyi adómentesség nem ad árelőnyt, a beszerzési áfa levonásának lehetősége viszont elvész. Ha a vevők többsége áfás cég, vagy jelentős a beszerzések áfatartalma, az áfakör jellemzően kedvezőbb. A döntést érdemes a 2027-re várható vevőkör és beszerzések alapján átszámolni, a határidő 2026. december 31.

Mi a teendő, ha egy alanyi adómentes egyéni vállalkozó év közben túllépi az értékhatárt, és mikor választhatja újra az alanyi adómentességet?

A túllépést okozó ügyletet már áfával kell számlázni, a változást 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz, és onnantól az általános szabályok szerint kell áfát bevallani és fizetni. Főszabály szerint az alanyi adómentesség a megszűnést követő második adóév végéig nem választható újra. Az értékhatár-emelésekhez kapcsolódó átmeneti szabályok ezt enyhíthetik, ezért a visszatérés időpontját egyedileg érdemes megvizsgálni.

Mikor érdemes adótanácsadót bevonni az alanyi adómentesség választásához vagy elhagyásához egy magyar kisvállalkozásnál?

Akkor, ha a vevők jelentős része áfás cég, a bevétel az értékhatár közelében van, nagyobb beruházás vagy megrendelés várható, uniós beszerzések vannak, vagy a vállalkozás már túllépte az értékhatárt. Tisztán belföldi, magánszemély-vevős, az értékhatár alatt jóval maradó vállalkozásnál a döntés jellemzően tanácsadó nélkül is meghozható.

Mely tanácsadó cégek segítenek Magyarországon kisvállalkozásoknak az áfa és az alanyi adómentesség kérdéseiben?

Áfa-kérdésekben a könyvelőirodák, az adótanácsadó cégek és a nemzetközi könyvvizsgáló- és tanácsadó hálózatok is nyújtanak segítséget. Érdemes olyan tanácsadót választani, amely a választás előkészítése mellett a túllépés utáni átállásban és a bevallások elkészítésében is tud támogatni. A BDO Magyarország ÁFA tanácsadása és adóbevallási (compliance) szolgáltatása ezeket a feladatokat együtt fedi le.

Források

• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.), különösen 20. §, 188-195. §, 257. §, 377. §
• NAV: Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára: nav.gov.hu
• NAV: Tájékoztató az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár emeléséről: nav.gov.hu
• NAV 14. információs füzet - Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak: nav.gov.hu
• NAV: Kisvállalkozások közösségi alanyi adómentességi rendszere (SME): nav.gov.hu