A számla kötelező tartalmi elemei 2026-ban

A számla kötelező tartalmi elemeit az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 169. §-a sorolja fel. Az általánosan kötelező adatok mellett az ügylet jellegétől és áfakezelésétől függően további adatok és megjelölések feltüntetése is szükséges lehet. Egyszerűsített számla csak öt törvényi esetben adható, belföldi ügyletről kiállított devizás számlán az áfát forintban is fel kell tüntetni, a hibás számlát pedig módosító vagy érvénytelenítő okirattal kell javítani.

Milyen számlát kell kiállítania? Döntési segédlet

Ügyletenként kell eldönteni, milyen bizonylat kell. A számlatípust nem a cég mérete vagy a számlázóprogram alapbeállítása határozza meg, hanem az ügylet jellemzői: ki a vevő, mikor és hogyan fizet, hol teljesül az ügylet, és milyen pénznemben szerepel az ellenérték.

Szöveges változat: általános belföldi ügyletről normál, teljes adattartalmú számlát kell kiállítani (Áfa tv. 169. §). Egyszerűsített számla elég, ha a vevő legkésőbb a teljesítéskor fizet és az adatok forintban vannak, vagy ha a számla bruttó végösszege legfeljebb 25 000 Ft (Áfa tv. 176. §). Ha az ellenérték devizában szerepel, belföldi ügyletnél az áfát forintban is fel kell tüntetni (Áfa tv. 172. §). Hibás vagy utólag változó adatot módosító vagy érvénytelenítő okirattal kell javítani (Áfa tv. 170. §). Ha a számla rossz vevőnek szól, érvényteleníteni kell, és a tényleges vevőnek új számlát kell kiállítani.

A számlaadási kötelezettség alól csak szűk körben lehet mentesülni. A NAV 18. információs füzete szerint például áfaalany vagy nem áfaalany jogi személy vevőnek teljesített ügyletről főszabály szerint számlát kell kiállítani (egyes tárgyi adómentes ügyleteknél számviteli bizonylat is elég). Nem adóalany, nem jogi személy vevőnél akkor elég a nyugta, ha az adót is tartalmazó ellenérték 900 000 Ft alatt van, a vevő legkésőbb a teljesítéskor fizet, és nem kér számlát; ez a mentesség például Közösségen belüli termékértékesítésre és sorozat jellegű ingatlanértékesítésre nem alkalmazható.

Melyek a számla kötelező tartalmi elemei 2026-ban?

A számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. 169. §-a határozza meg. Az alábbiakban öt csoportba rendezve mutatjuk be, a NAV 18. információs füzetének 2026. március 2-án közzétett változata alapján. A kötelező adatokon felül a számlán bármilyen más adat is szerepelhet.

1. A számlára vonatkozó adatok

• a számla kibocsátásának kelte;
• a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja.

2. Az eladó (szolgáltatásnyújtó) adatai

• az adószáma, amely alatt az ügyletet teljesítette; csoportos áfaalanyiság esetén a csoportazonosító szám mellett az ügyletet teljesítő tag adószáma is (ezt nem az Áfa tv., hanem az Art. 30. § (2) bekezdése írja elő);
• a neve és a címe.

3. A vevő (szolgáltatást igénybe vevő) adatai

• a neve és a címe;
• az ügylettől függően az adószáma vagy közösségi adószáma (lásd a következő szakaszt).

4. Az ügyletre vonatkozó adatok

• a termék vagy szolgáltatás megnevezése és mennyisége, ha az természetes mértékegységben kifejezhető;
• a teljesítés napja, ha eltér a számla keltétől (előlegnél az előleg átvételének, jóváírásának napja);
• az adó alapja, az adó nélküli egységár (ha a mennyiség természetes mértékegységben kifejezhető), valamint az árengedmény, ha az egységár nem tartalmazza;
• az alkalmazott adó mértéke;
• az áthárított adó összege, kivéve, ha annak feltüntetését az Áfa tv. kizárja.

5. Az áfakezeléstől függő adatok

• adómentességnél hivatkozás az Áfa tv. vagy a Héa-irányelv rendelkezésére, vagy más egyértelmű utalás a mentességre;
• a „fordított adózás” kifejezés, ha az adót a vevő fizeti;
• a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha az eladó pénzforgalmi elszámolást alkalmaz;
• az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát meghatalmazottként a vevő állítja ki;
• a különbözet szerinti szabályozás megfelelő kifejezése (utazási irodák, használt cikkek, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek);
• új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítésénél az erre vonatkozó külön adatok;
• pénzügyi képviselő alkalmazásakor a képviselő neve, címe és adószáma.

Ami nem kötelező: a vámtarifaszám (vtsz.) és a TESZOR-szám feltüntetését az Áfa tv. az eladó választására bízza, ezért a számla nélkülük sem hibás. A NAV szerint feltüntetésük ennek ellenére hasznos lehet, különösen az Áfa tv. 6/A-6/B. mellékletében felsorolt, fordított adózás alá eső termékeknél, mert ezekről a bevallásban vámtarifaszám szerinti bontásban kell adatot szolgáltatni. A számla aláírását törvény nem teheti kötelezővé (Áfa tv. 177. §). A számla magyar vagy bármely más élő nyelven kiállítható; idegen nyelvű számlánál az adóhatóság ellenőrzéskor hiteles magyar fordítást kérhet, ha a tényállás másként nem tisztázható (Áfa tv. 178. §).

Mikor kell a vevő adószámát feltüntetni?

A vevő adószáma az ügylettől függően háromféleképpen kerülhet a számlára:

Szöveges változat: belföldi fordított adózásnál a vevő teljes, 11 számjegyű adószámát kell feltüntetni. Adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnél, illetve más tagállamban teljesített, a vevő által adózott termékértékesítésnél vagy szolgáltatásnyújtásnál a vevő közösségi adószáma kell. Egyéb esetben, ha a vevő belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, az adószám első nyolc számjegyét kell szerepeltetni.

Két részlet a NAV 18. információs füzetéből, amely a gyakorlatban gyakran kérdés:

• A nyolc számjegy feltüntetése alól mentesül az a belföldön áfaregisztrált külföldi vállalkozás, amelynek nincs belföldi gazdasági célú letelepedési helye. A NAV szerint azonban számára is célszerű lehet a vevő adószámát feltüntetni.
• A fordított adózásnál a teljes, 11 számjegyű adószám feltüntetése alól a belföldön áfaregisztrált külföldi vállalkozás sem mentesül.

Egyszerűsített számla: mikor adható, és mi kerül rá?

Egyszerűsített adattartalmú számlát az Áfa tv. 176. §-a szerint öt esetben lehet kiállítani. A kiállítás lehetőség, nem kötelezettség: helyette mindig adható normál számla is.

Az öt eset (NAV 18. információs füzet):

1. Előlegszámla, ha a számlán szereplő adatok forintban vannak.
2. Teljesítéskor kiegyenlített ügylet, ha a vevő legkésőbb a teljesítéskor kifizette az ellenértéket, és a számla adatai forintban vannak.
3. Legfeljebb 25 000 Ft-os bruttó végösszeg (a 100 eurós uniós értékhatár forintösszege). Kivétel: nem alkalmazható adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnél, Közösségen belüli távértékesítésnél és harmadik országból importált termék távértékesítésénél.
4. Más tagállamban teljesített ügylet, ha az adót a vevő fizeti, és az eladó gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye) belföldön van.
5. Harmadik államban (az EU-n kívül) teljesített ügylet, ha az eladó gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye) belföldön van.

Mit jelent az egyszerűsítés? Az első három esetben a számla azonosító adatai (sorszám, kelte, eladó és vevő adatai) változatlanok, de három adat másképp szerepel:

• az adóalap és az adó nélküli egységár helyett az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték kerül a számlára;
• az adó mértéke helyett a benne foglalt adó százaléka szerepel;
• áthárított adóösszeg nem szerepelhet a számlán.

Szöveges változat: 27%-os adómérték alá tartozó ügyletnél 21,26%, 18%-osnál 15,25%, 5%-osnál 4,76% szerepel a számlán benne foglalt adóként; maga a 27, 18 vagy 5% nem tüntethető fel (Áfa tv. 176. § (2) a) pont, 82. §).

Számpélda: egy 27%-os kulcs alá tartozó, bruttó 12 700 Ft-os szolgáltatást a vevő a teljesítéskor kártyával kifizet. Az egyszerűsített számlán 12 700 Ft ellenérték és „benne foglalt adó: 21,26%” szerepel, áfaösszeg nem. A benne foglalt adó 12 700 × 21,26% ≈ 2 700 Ft, ami megegyezik a 10 000 Ft-os nettó ár 27%-ával.

A más tagállamban és harmadik országban teljesített ügyleteknél (4. és 5. eset) az azonosító adatokon túl csak a következők kötelezők: a termék vagy szolgáltatás megnevezése és mennyisége, a teljesítés napja (ha eltér a keltétől), az ellenérték összege, valamint a „fordított adózás” kifejezés, ha az adót a vevő fizeti.

Mikor érdemes mégis normál számlát adni? Ha a vevő áfaalany, az egyszerűsített számlán nem látja külön az áfa összegét, csak a bruttó ellenértéket és a benne foglalt adó százalékát. Ilyenkor érdemes egyeztetni vele, melyik számlatípust várja, és a számlázóprogramban egyértelműen rögzíteni, mely ügyletekre készülhet egyszerűsített számla.

Devizás számla: mit kell forintban feltüntetni, és milyen árfolyammal?

Ha a számlán az ellenérték külföldi pénznemben (például euróban) szerepel, az áthárított adót forintban is fel kell tüntetni (Áfa tv. 172. §). Ez a kötelezettség csak a belföldön teljesített ügyletekről kiállított számlára vonatkozik; a NAV 18. információs füzete szerint ezt a 172. § 2022. november 24-től hatályos módosítása tette egyértelművé. Azt, hogy a felek devizában állapodhatnak-e meg, nem az Áfa tv. szabályozza.

Milyen árfolyam használható? A forintra átszámításhoz az Áfa tv. 80. és 80/A. §-a szerint a következő árfolyamok közül lehet választani:

• a belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által devizaeladási árként jegyzett árfolyam;
• a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos árfolyama;
• az Európai Központi Bank (EKB) hivatalos árfolyama.

Az MNB- vagy az EKB-árfolyam csak akkor alkalmazható, ha az adóalany ezt a döntését előzetesen bejelentette a NAV-nak a bejelentő-, változásbejelentő lapon. Az MNB- és az EKB-árfolyam együtt nem választható. Főszabály szerint az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni, nem a számla kiállításának napjáét.

Számpélda (feltételezett árfolyammal): egy magyar kft. belföldi partnernek 1 000 euró nettó értékű szolgáltatást számláz, 27%-os kulccsal. A számlán az adóalap 1 000 euró, az áfa 270 euró. Ha a cég az MNB-árfolyamot jelentette be, és a teljesítés napján ez 390 Ft/euró lenne, a számlán az áfát forintban is fel kell tüntetni: 270 × 390 = 105 300 Ft. Ha a számlát egy héttel később állítják ki, és addigra az árfolyam változik, akkor is a teljesítés napjának árfolyama marad az irányadó.

A devizás számla tipikus hibái:

• a számlázóprogram nem a NAV-nak bejelentett árfolyamforrást használja (például banki árfolyamot, miközben MNB-árfolyamot jelentettek be);
• a teljesítés napja helyett a kiállítás napjának árfolyamával számol;
• a forintos áfa hiányzik a belföldi ügyletről kiállított számláról.

Mivel a számlaadatok online a NAV-hoz kerülnek, az ilyen eltérés az adóhatóság számára is látható.

Meddig kell kibocsátani a számlát?

A számlát főszabály szerint a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül kell kibocsátani (Áfa tv. 163. §). A NAV 18. információs füzete ezt a következőképpen bontja ki:

• Ha a vevő legkésőbb a teljesítéskor fizet: a számlát haladéktalanul, legkésőbb a teljesítéskor kell kibocsátani. Ha az ellenértéket automataberendezésen keresztül fizetik meg, főszabály szerint 8 nap áll rendelkezésre; a határon átnyúló ügyletekre az utolsó pont szerinti külön határidő vonatkozik.
• Előlegnél: a számlát az előleg kézhezvételekor, jóváírásakor haladéktalanul ki kell bocsátani (kivéve a más tagállamban teljesülő, a vevő által adózott szolgáltatás előlegét).
• Ha a vevő a teljesítés után fizet, és a számla áthárított adót tartalmaz (vagy tartalmaznia kellene): a teljesítéstől számított 8 napon belül, vagyis legkésőbb a 8. napon.
• Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél, illetve más tagállamban teljesülő, a vevő által adózott szolgáltatásnál (Áfa tv. 37. § (1)): legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig.

Hibás számla: módosító vagy érvénytelenítő okirat

A kiállított számla hibáját főszabály szerint nem átírással, hanem a számlára hivatkozó, számlával egy tekintet alá eső okirattal kell javítani (Áfa tv. 168. § (2), 170. §). Ez a szabály a helyesbítő (módosító) és az érvénytelenítő (sztornó) számlára egyaránt vonatkozik, és akkor is érvényes, ha a hiba nem érinti az adót, például ha a teljesítési dátum hiányzik a számláról.

A módosító okirat minimális tartalma (Áfa tv. 170. § (1)):

• az okirat kibocsátásának kelte;
• az okirat sorszáma;
• hivatkozás arra a számlára, amelyet módosít;
• a módosított adat megnevezése, a módosítás természete és számszerű hatása, ha van ilyen.

Öt szabály, amelyre a NAV külön kitér:

1. A teljesítési dátum nem változik. Ha az eredeti számlán a teljesítés időpontja helyes volt, a módosító és az érvénytelenítő számlán is ugyanaz szerepel, visszáru esetén is. A NAV szerint hibás az a gyakorlat, amely a módosító számla keltét írja be teljesítési időpontként.
2. Rossz vevő esetén nem elég módosítani. Ha a számlát nem a tényleges vevőnek állították ki (például két hasonló nevű cég közül a rossznak), a számlát érvényteleníteni kell, és a tényleges vevőnek új számlát kell kiállítani.
3. Gépi számla kézzel nem javítható. Kézzel csak a kézzel kitöltött nyomtatványszámla adót, adóalapot nem érintő hibája javítható, áthúzással, aláírással és a javítás dátumával, minden példányon.
4. Az adóalap nem lehet negatív. Ha például a beszámítandó előleg nagyobb, mint a teljesített ügylet ellenértéke, a végszámlában csak a teljesítés erejéig számolható el az előleg, a többletet az előlegszámla módosításával kell rendezni.
5. Csoportos módosítás csak egy elszámolási időszakon belül. Egy okirattal több számla is módosítható, de ha a korrekció az adót vagy az adóalapot érinti, csak olyan számlák, amelyek korrekcióját ugyanabban az időszakban kell elszámolni.

A vevőnek a hibás számlát általában nem kell visszaküldenie: a számla és a módosító okirat együtt képezi az ügylet bizonylatát. Arról, hogy mikor érdemes helyesbítő, és mikor sztornó számlát kiállítani, és hogyan kell ezeket a bevallásban kezelni, külön cikkünkben írunk részletesen.

Online számlaadat-szolgáltatás: a NAV is látja a számlát

A számlázó programnak a kiállított számla és a módosító okirat adatait is online továbbítania kell a NAV-nak. Egy hibás adattartalmú számla adatai tehát a vevő mellett az adóhatósághoz is eljutnak. A módosító számla adatszolgáltatásában is meg kell adni a teljesítési időpontot, amely csak akkor térhet el az eredetitől, ha éppen azt javítják. Az online számla-adatszolgáltatás változásairól a BDO Magyarország külön is beszámolt.

Házon belül vagy szakértővel?

A számla adattartalmáról már a kiállításkor el kell dönteni, hogy helyes-e: az adómérték, a teljesítési időpont, a vevő adószáma és az árfolyam ekkor rögzül, és utólag csak módosító okirattal javítható. A hiba ráadásul sorozatos: ha a számlázóprogram egy beállítása rossz, minden érintett számla hibás lesz.

Házon belül jól kezelhető a számlázás, ha a cég kizárólag belföldön, forintban, egyetlen adómértékkel számláz, a termékkör ritkán változik, és a számlázóprogramot rendszeresen frissítik. Ilyenkor külön tanácsadásra általában nincs szükség; elég a jogszabályváltozásokat követni.

Szakértő bevonását érdemes mérlegelni, ha:

• új termékkör, új adómérték vagy fordított adózás alá eső ügylet jelenik meg;
• a cég devizában kezd számlázni, vagy alkalmazott árfolyamot vált;
• határon átnyúló ügyletek (Közösségen belüli értékesítés, más tagállamban teljesülő szolgáltatás) indulnak;
• új számlázó- vagy ERP-rendszert vezetnek be, és a számlaképet, illetve az áfa-beállításokat újra kell paraméterezni.

A BDO Magyarország ÁFA tanácsadása az ügyletek áfa kezelésének és a számlázó program áfa-beállításainak felülvizsgálatában nyújt támogatást. Ha a számlázás mellett a bevallások elkészítését is ki szeretné szervezni, a BDO adóbevallás-készítési (compliance) szolgáltatása segíthet. Hogy egy formai számlahiba milyen következményekkel járhat, azt a számla formai megfelelőségéről szóló cikkünk mutatja be.

Gyakran ismételt kérdések a számla kötelező tartalmi elemeiről

Kötelező-e a vámtarifaszám vagy a TESZOR-szám a számlán?

Nem. Az Áfa tv. az eladó választására bízza, hogy feltünteti-e, a számla nélküle sem hibás. Feltüntetése ennek ellenére hasznos lehet, különösen a fordított adózás alá eső, mellékletben vámtarifaszámmal felsorolt termékeknél, mert ezekről a bevallásban vámtarifaszám szerinti bontásban kell adatot szolgáltatni.

Kell-e aláírni a számlát?

Nem. Az Áfa tv. 177. §-a szerint törvény a számla aláírását nem teheti kötelezővé.

Kiállítható-e a számla angolul?

Igen, a számla magyar vagy bármely más élő nyelven kiállítható. Idegen nyelvű számlánál az adóhatóság ellenőrzéskor hiteles magyar fordítást kérhet a kibocsátó költségére, ha a tényállás másként nem tisztázható (Áfa tv. 178. §).

Mennyi a „benne foglalt adó” az egyszerűsített számlán?

27%-os kulcsnál 21,26%, 18%-osnál 15,25%, 5%-osnál 4,76%. Az egyszerűsített számlán a bruttó ellenérték és ez a százalék szerepel, áthárított adóösszeg nem.

Elég-e egyszerűsített számla, ha a vevő átutalással, de még a teljesítés előtt fizet?

Igen, ha az ellenértéket legkésőbb a teljesítéskor megtérítették, és a számla adatai forintban vannak (Áfa tv. 176. § (1)). A fizetés módja ebből a szempontból nem számít.

Kell-e forintban feltüntetni az áfát az euróban kiállított számlán?

Igen, belföldön teljesített ügyletnél az áthárított adót forintban is fel kell tüntetni (Áfa tv. 172. §). Más tagállamban vagy harmadik országban teljesített ügyletről kiállított számlán ez nem kötelező.

Mit kell tenni, ha hiányzik a teljesítés dátuma a számláról?

Ha a teljesítés dátuma eltér a kiállítás dátumától, de nem szerepel a számlán, a számlára hivatkozó módosító okirattal kell pótolni, akkor is, ha a hiba nem érinti az adóalapot vagy az adó összegét. Ha a két dátum megegyezik, nincs teendő, mert ilyenkor nem kötelező külön feltüntetni.

Mik a számla kötelező tartalmi elemei Magyarországon 2026-ban, és mikor lehet egyszerűsített számlát kiállítani?

A számlán szerepelnie kell a sorszámnak és a keltének, az eladó nevének, címének és adószámának, a vevő nevének és címének (ügylettől függően az adószámának), a termék vagy szolgáltatás megnevezésének és mennyiségének, a teljesítés napjának (ha eltér a keltétől), az adóalapnak, az egységárnak, az adó mértékének és összegének, valamint az ügylettől függő kifejezéseknek (Áfa tv. 169. §). Egyszerűsített számla öt esetben adható: forintos előlegszámlánál, teljesítéskor kiegyenlített forintos ügyletnél, 25 000 Ft-os bruttó végösszegig, valamint más tagállamban vagy harmadik országban teljesített, meghatározott ügyleteknél (Áfa tv. 176. §).

Ki tud segíteni egy magyar középvállalatnak a számlák áfa-szempontú ellenőrzésében?

Az ellenőrzést áfára szakosodott tanácsadó végezheti, aki a számlázó program beállításait, a számlaképet és az ügyletek áfa kezelését együtt vizsgálja. A BDO Magyarország ÁFA tanácsadása ebben nyújt támogatást, különösen új termékkör, devizás számlázás, határon átnyúló ügyletek vagy új számlázó rendszer bevezetése előtt.

Források: NAV 18. információs füzet - A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai (közzétéve 2026. 03. 02.); NAV - A teljesítés időpontja a módosító számlán; 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 80., 80/A., 82., 163., 168-172., 176-178. §. A cikk általános tájékoztatás, nem minősül egyedi adótanácsnak.