Hírek:

Változott a kötelezően előírt jegyzett tőke minimuma

20 szeptember 2017

Az új Ptk 2014.03.15-i hatályba lépésével megváltozott a gazdasági társaságokra vonatkozó kötelezőn előírt legkisebb jegyzett tőke összege, így ennek függvényében kell vizsgálni a saját tőke jegyzett tőkéhez viszonyított arányát is.

Ennek értelmében a kötelezően előírt jegyzett tőke minimuma a leggyakoribb vállalkozási formákban a következőképpen változott:

  • korlátolt felelősségű társaság - KFT esetén: 3 millió forint 2
  • zártkörűen működő részvénytársaság - ZRT esetén: 5 millió forint 3
  • nyilvánosan működő részvénytársaság- NYRT esetén: 20 millió forint 4

Betéti és közkereseti társaságokra (Bt. és Kkt.) továbbra sincs kötelezően előírt minimum.

 

A törzstőke rendezésére 2017.03.15-ig volt lehetőség, mely határidő a tőkeemeléssel kapcsolatos társasági határozat meghozatalára vonatkozott, a kapcsolódó cégmódosítási kérelmet pedig a 30 napos bejelentési határidőre tekintettel legkésőbb 2017. április 14-én kellett benyújtani a cégbíróságon.

 

Szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy a cégbíróság eljárást indíthat azon cégek ellen, akik a minimum tőkeemelést határidőre nem hajtották végre, melynek következménye lehet pénzbírság vagy akár a vállalat cégnyilvántartásból való törlése is. Fontos tudni, hogy a tőkeemelés nem jár azonnali pénzbefizetési kötelezettséggel. A szükséges összeg rendelkezésre bocsájtása történhet a jövőben is, vagy lehet akár apport is ( pl. tárgyi eszköz). A legfontosabb  a szükséges jogi lépések mielőbbi megtétele.

 

Mi a teendő, ha a legutolsó elfogadott beszámoló alapján a Kft. saját tőkéje a jegyzett tőke fele alá csökkent?

 Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

 

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

 

A megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.5

 

Mi a teendő, ha a cégénél a legutolsó két elfogadott beszámoló alapján a Kft. egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével?

Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

 Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.6

 

A Gt. szerint mentesült a gazdasági társaság a fenti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. Az új Ptk. bár külön nem rögzíti a közbenső mérleggel történő kimentést, de a társaság bármikor jogosult közbenső mérleget készíteni, mely alapján meg tudja ítélni, hogy fennáll-e a döntéshozatalt megalapozó helyzet.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben az Önök cége a 2000. évi C. A számvitelről szóló törvény 155. §. értelmében könyvvizsgálatra kötelezett, ugyanezen törvény 21. § (5.) bekezdése alapján a könyvvizsgálati kötelezettség a közbenső mérlegre is vonatkozik.