Hírek:

Módosult a könyvvizsgálói kamarai törvény

15 március 2011

az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény

(Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 177. számában, 2010 november 19-én.)

 

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításának indoka, hogy a Kkt. igazodjon a közelmúltban felmerült hazai, európai uniós illetve nemzetközi igényekhez, elvárásokhoz, különös tekintettel a kamarai önkormányzati működés során felhalmozódott tapasztalatokra és a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszerrel kapcsolatban rendezendő kérdésekre.

 

kamarai eljárásokkal kapcsolatos előírások  változása

a)fegyelmi eljárás

A fegyelmi eljárások során jelenleg írásbeli megrovás, pénzbírság, a minősítés megvonása, továbbá a kamarából történő kizárás, illetve a könyvvizsgáló cég engedélyének visszavonása fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi eljárások tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi szankció rendszer nem kellően differenciált, mert nem nyújt lehetőséget a könyvvizsgálói tevékenység „felfüggesztésére”. A könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetése a tevékenység „felfüggesztéséhez” hasonló, hiszen a szüneteltetés időtartama alatt a könyvvizsgáló nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.

A szüneteltetés meghatározott időre történő elrendelése megfelelő fegyelmi büntetés lehet azokban az esetekben, amikor a kizárás fegyelmi büntetés nem szükséges, azonban meghatározott időre indokolt eltiltani a kamarai tagot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenyég ellátásától.

b)mentori rendszer változása

A hatályos előírás értelmében a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe – kérelemre – jelenleg azt kell felvenni, aki többek között vállalja, hogy Magyarországon, a képzési programnak megfelelő, legalább két évre szóló, heti 36 órás munkaviszonyt létesít kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel. A gyakorlatban azonban sokak számára nehézséget okoz a heti 36 órás munkaviszony létesítése, miközben a szükséges könyvvizsgálói gyakorlati ismeretek elsajátítása más módon is megoldható. Előbbiekre tekintettel célszerű a heti 36 órás munkaviszony előírását egy rugalmasabb szabállyal felváltani, amelynek részleteit a kamara önkormányzati szabályzatban határozza meg azzal, hogy a rugalmasabb szabályozás nem eredményezheti a kamarai tagfelvételhez szükséges gyakorlati idő rövidülését.

c)minőség-ellenőrzés változása

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzését jelenleg könyvvizsgálóként dolgozó, kamarai tag minőségellenőrök végzik, a kamara által irányított társvizsgálati rendszerben, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság felügyelete mellett.

Az Európai Bizottság 2008/362/EK ajánlása értelmében a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosításának a könyvvizsgálói szakmától függetlennek kell lennie és a közfelügyelet közvetlen irányításával kell megvalósulnia. A módosítás az ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal kapcsolatos módosítások

d)hatáskör, felelősség, nemzetközi együttműködés

A módosítás tisztázza a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közfelügyeleti rendszerben betöltött szerepét. A közfelügyeleti rendszert alapvetően a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság működteti, ehhez azonban szükséges a kamara, mint hatóság közreműködése. A jelenleg működő közfelügyeleti rendszeren tartalmilag annyiban változtat a módosítás, hogy egyértelművé teszi: a közfelügyeleti feladatok tekintetében a végső felelősség a Bizottságot terheli.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy nemzetközi ügyekben, az illetékes hatóságokkal való együttműködésben a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság az illetékes.

e)KKB tagokra vonatkozó szabályok

A könyvvizsgálói tevékenység közhitelességének biztosítása érdekében felállításra került 2008-ban a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság. A hitelesség érdekében a bizottság tagjainak többsége nem lehet gyakorló könyvvizsgáló, azonban feltétel, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezzenek e szakterületen („független tagok”). A törvény jelenleg kizárja a független tagok köréből a kamara összes tagját, és nem veszi figyelembe, hogy létezik olyan kamarai tagsági jogviszony is, amely nem teszi lehetővé a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlását, ugyanakkor garantálja a naprakész szakmai tudást („szüneteltető” státuszú kamarai tagsági jogviszony). Emiatt célszerű lehetővé tenni, hogy a bizottságban független tagként ne csak a kamarán kívüli szakemberek vehessenek részt, hanem olyan kamarai tagok is, akik esetében a sajátos, „szüneteltetői” tagviszonyuk okán ugyanúgy megvalósul a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától való függetlenség, és biztosított a szaktudás.

A hatályos szabályok nem rendezik, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tagja lehet-e olyan személy is, akivel szemben a kamara fegyelmi büntetést vagy figyelmeztetést alkalmazott.

Az a korábbi vagy jelenlegi kamarai tag könyvvizsgáló, akivel szemben a kamara fegyelmi büntetést szabott ki vagy figyelmeztetést alkalmazott a bizottsági tagság időtartama alatt, illetve a bizottsági tagságra vonatkozó felkérést megelőzően, nyilvánvalóan nem vehet részt egy olyan testület munkájában, amely a könyvvizsgálatba vetett bizalom erősítését szolgálja.

Egyéb módosítások

A gyakorlati tapasztalatok szerint a minőségellenőrzés, valamint a pénzmosással kapcsolatos felügyeleti tevékenység, mint speciális – helyszíni vizsgálatot, zárójelentést és észrevételezést is magában foglaló – eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglalt ügyintézési határidők nehezen tarthatóak, ezért indokolt az ügyintézési határidő meghosszabbítása a többi kamarai hatósági eljáráshoz képest. A határidők tekintetében a törvényi eltérés a Ket. alapján megengedett.

A gyakorlatban igény mutatkozott arra nézve, hogy a könyvvizsgálók a szakma rangos hagyományait idéző címeket használhassák. A módosítás biztosítja a kamarai tag könyvvizsgáló részére azt a jogot, hogy a „hites könyvvizsgálói” cím mellett a „bejegyzett könyvvizsgáló”, valamint a „könyvszakértő” címet is használhassa, azonban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott jelentésekben csak a „kamarai tag könyvvizsgáló” címet használhatja, annak érdekében, hogy az új címek használata ne okozzon zavart a kapcsolódó jogszabályok alkalmazása során.

A módosítás pontosítja az összeférhetetlenségi helyzetek során követendő eljárást,  a bejelentési kötelezettség teljesítésének időkorlátait.

A hatályos előírások szerint a szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálót bizonyos kivételekkel nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szüneteltető kamarai tagok is kötelesek adataik változását bejelenteni, továbbá, hogy velük szemben is lefolytatható fegyelmi eljárás abban az esetben, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálaton kívüli egyéb szakmai szolgáltatás nyújtása során megsértik az etikai szabályzatban foglalt követelményeket.