Hírek:

Mire figyeljünk a nyári szabadságok közeledtével?

22 május 2017

A szabadságot céljával és rendeltetésével összhangban, természetben kell a munkavállaló számára biztosítani. Ez alól egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnése lehet, mivel akkor már nincs lehetőség a természetben történő kiadásra, kizárólagosan ekkor lehetséges az arányosan járó, ki nem adott szabadság pénzben történő megváltása.

Az Alaptörvény biztosítja minden munkavállaló részére az éves fizetett szabadsághoz való jogot, a vonatkozó irányelv pedig konkrétan meghatározza a legalább 4 hetes mértéket.

A Munka Törvénykönyve tartalmazza a szabadságra vonatkozó pontos rendelkezéseket. Az Mt. alapján minden munkavállaló évente egységesen 20 munkanap alapszabadságra jogosult. Ezen túlmenően a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén eltérő mértékű pótszabadságokra nyílik jogosultság.

Az életkor szerint járó pótszabadságra automatikusan jogosultak a munkavállalók, viszont a legtöbb pótszabadság igénybe vétele nyilatkozattételhez kötött.

LEGGYAKRABBAN IGÉNYBE VETT PÓTSZABADSÁGOK:

 

Mérték

Megjegyzés

Gyermek után járó pótszabadság

- egy gyermek után 2
- két gyermek után 4
- kettőnél több gyermek után 7 munkanap

A pótszabadságra a gyermekkel életvitelszerűen együtt élő szülő jogosult. A gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti.

Tartósan beteg / fogyatékos gyermek után járó pótszabadság

2 munkanap fogyatékos gyermekenként

Az minősül fogyatékos gyermeknek, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

Egészségkárosodott munkavállaló pótszabadsága

5 munkanap

Feltétele legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodás, fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára való jogosultság.

 

A szabadság a munkában töltött időtartamok alapján jár, melyeket az Mt. pontosan meghatároz. Gyakran felmerül a kérdés, hogy a felmentési idő, a keresőképtelenség, vagy a kismama ellátások folyósítása alatt jár-e szabadság. A felmentési idő és a keresőképtelenség teljes időtartamára jár szabadság. Kismamák esetében korlátozott a jogosultság, hisz csak a szülési szabadság időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja számít jogosító időnek.

A szabadság kiadásának joga és kötelessége a munkáltatóé, a kiadás előtt azonban meg kell hallgatnia a munkavállalót. Azaz, ha a munkavállaló a naptári évben nem is kéri a szabadsága kiadását, a munkáltató akkor is köteles azt kiadni részére.

Minden munkavállaló évente 7 munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben - az általa meghatározott napokra jogosult igénybe venni. Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén a 7 napot arányosítani szükséges. A munkaviszony első három hónapjában a munkavállalót megilleti ugyan szabadság, de nem rendelkezhet a szabadsága felett, a munkáltató döntése, hogy kiad-e részére szabadságot ezen időtartam alatt.

A szabadság kiadásának időpontját a munkáltatónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt közölnie kell a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően.

A kiadással kapcsolatban a törvényben még egy fontos előírás található: a munkavállalónak naptári évenként egy alkalommal legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesülnie kell a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ettől a szabálytól a felek megállapodása vagy kollektív szerződés térhet el.

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell a munkavállaló számára biztosítani. Az esedékesség évét követő kiadás az alábbi esetekben lehetséges:

  • az életkori pótszabadság a felek megállapodása alapján az esedékességet követő év december 31-ig kiadható. A megállapodás mindig csak egy évre vonatkozhat.
  • ha a munkaviszony október 1-jén vagy az követően kezdődött, a teljes arányosan járó szabadság kiadható az esedékességet követő év március 31-ig.
  • az esedékesség évében kiadottnak számít, az esedékesség évében megkezdett, a következő évre áthúzódó szabadság maximum 5 munkanapig.
  • a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha kollektív szerződés arra felhatalmazást ad, a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
  • illetve előfordulhat az is, hogy a munkavállaló oldalán felmerülő ok miatt nem lehetséges a tárgyévi kiadás. Például amikor a munkavállaló gyermeke gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságról tér vissza. Ilyenkor a visszatérést követő 60 napon belül meg kell kezdeni a szabadságok kiadását.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, vagy a már megkezdett szabadságot megszakíthatja. A módosítással vagy megszakítással összefüggésben a munkavállaló felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles számára megtéríteni. Ide tartozhatnak a befizetett nyaralás költségei (adott esetben a munkavállaló egész családjára vonatkozóan), és az utazási költségek. A szabadság időtartama alatti munkavégzés rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzésnek minősül.

Éves leállás tervezésekor is érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a szabadságok kiadására. A munkáltató rendelkezhet úgy, hogy a munkavállalókat megillető szabadság egy részét az éves leállás alatt adja ki. Ha a munkavállaló ekkor nem rendelkezik elegendő szabadsággal, a munkavállalót ekkor is mentesítenie kell a munkavégzési kötelezettsége alól, így részére az állásidő szabályai szerint kell díjazást fizetnie.