Hírek:

Könyvviteli zárlat III.

15 január 2015

A könyvviteli zárlattal foglalkozó hírlevél sorozatunk harmadik részében mutatjuk be a főbb zárlati teendőket a forrás oldali mérlegsorokhoz kapcsolódó feladatok és értékelési eljárások végiggondolásával.

A saját tőke és egyeztetései:

  • A beszámoló kiegészítő mellékletének is kötelező eleme a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait bemutató mozgástábla.Elkészítésekor a kiindulási alap az analitikus nyilvántartás, amelyet a főkönyvi értékekkel egyeztetni szükséges. A mozgástábla elkészítése során néhány alapvető egyeztetés is megtörténhet:
    • Az előző évi mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba való átvezetésének ellenőrzése.
    • Alapítás-átszervezés és kutatás-fejlesztés esetében vizsgálni kell, hogy kapcsolódóan a szükséges mértékű lekötött tartalék (eredménytartalékból) elszámolása megtörtént-e, illetve amennyiben a lekötés korábbi évek valamelyikében történt, akkor a kapcsolódó immateriális jószág mérlegsor változásának megfelelően a lekötés feloldása is megtörtént-e (értékcsökkenés, esetleges kivezetés alapján).
    • Fejlesztési tartalék esetében szintén ellenőrizni kell, hogy kapcsolódóan a szükséges mértékű lekötött tartalék (eredménytartalékból) elszámolása megtörtént-e, illetve amennyiben a lekötés korábbi évek valamelyikében történt, akkor a követő években figyelni kell, hogy az aktiválásokkal arányosan a lekötés is megszüntetésre kerüljön. A fejlesztési tartalékot 4 adóéven belül kell felhasználni, illetve a 2008-ban képzett fejlesztési tartalékok esetében 6 év állt rendelkezésre. A fel nem használt rész után a társasági adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni.
  • Értékhelyesbítés alkalmazása esetén szabály, hogy az értékelést minden évben el kell készíteni és könyvvizsgálónak is jóvá kell hagyni. Kapcsolódóan a tőkében is az értékelési tartalék értékének aktualizálása szükséges.
  • A számviteli politika mérlegsorra érvényes rendelkezéseit felül kell vizsgálni és az értékelési, besorolási elvek betartását ellenőrizni kell.
  • Osztalékfizetés esetén szükséges az osztalékfizetési korlátot is ellenőrizni.
  • Saját tőke megfelelősége, értékelése a saját tőke/jegyzett tőke arány vizsgálatával – erre vonatkozóan 2014. október 20.-án Saját tőke címmel megjelent hírlevelünk tartalmaz iránymutatást.

Céltartalékok egyeztetései:

  • Analitikus nyilvántartások és főkönyv egyezőségének ellenőrzése.
  • Számviteli törvény 41.§ (1)-(4) bekezdései iránymutatást adnak a kötelezően, illetve választhatóan képzendő céltartalékok tételeiről, ezek leggyakoribb esetei:
    • Garanciális céltartalék – kalkulációjának kialakítása és rögzítése a társaság sajátosságait figyelembe véve kell, hogy megtörténjen a számviteli politikában
    • Végkielégítés miatti fizetési kötelezettség
    • Megbízott jogászokkal történő egyeztetés alapján peres ügyekben várható bírságokra, elmarasztalásokra képzett céltartalék.
    • Adófeltöltési kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt az elmaradt rész 20%-a az adóbírságra képzett céltartalék szükséges összege. Az adózónak a feltöltés során az adóévi várható társasági adó összegét legalább 90%-ban meg kell fizetnie.
  • Felül kell vizsgálni a számviteli politika mérlegsorra érvényes rendelkezéseit és az értékelési, besorolási elvek betartását.
  • Társasági adóalap módosító tételek meghatározása. A céltartalék képzését adóalap növelő tételként, a céltartalék felhasználást adóalap csökkentő tételként szerepeltetni kell.

A tartós és rövid lejáratú kötelezettségek egyeztetései:

  • Analitikus nyilvántartások és főkönyv egyezőségének ellenőrzése.
  • Felül kell vizsgálni a számviteli politika mérlegsorra érvényes rendelkezéseit és az értékelési, besorolási elvek betartását.
  • Szállítói kötelezettségek esetében kiemelten fontos az év végével meglévő jelentős értékű szállítókkal szemben kimutatott követelések jogosságát vizsgálni – előfordulhat, hogy kapcsolódóan hiányzik egy számla, amely már elutalásra is került vagy az elutalt összeget nem a szállítók között kell kimutatni, mert az utalás egy előlegfizetéshez kapcsolódik.Amennyiben az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy jogos a követelés, akkor azt év végével az egyéb követelések közé szükséges átsorolni a mérlegben.
  • Vevőkövetelések esetében a követel egyenlegű vevők értékét az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között szükséges kimutatni (lásd Könyvviteli zárlat II. cikk)
  • Rövid – hosszú lejáratú kötelezettség besorolása a mérlegben
    • kapott kölcsönök és hitelek esetében a szerződés a mérvadó
    • hitelek és lízingek esetében a szerződés mellékletét is képező törlesztési ütemterv alapján a következő egy év esedékes törlesztő részleteit a rövid lejáratú kötelezettségek között szükséges kimutatni
  • Kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségek elkülönítése a mérlegben – független a hosszú lejáratú vagy rövid lejáratú kötelezettség besorolástól. Kapcsolódóan hasznos lehet a kapcsolt felekkel az egymással szembeni követeléseket – kötelezettségeket, hozamokat – ráfordításokat leegyeztetni, ezáltal is elősegítve az év végi konszolidációt, amennyiben kötelezett rá a vállalatcsoport.
  • A mérlegsorokhoz kapcsolódó hozamok és ráfordítások teljeskörű elszámolásának ellenőrzése – pl. utolsó havi kamatráfordítás kalkuláció alapján történő elhatárolása.
  • Adóhatósággal szembeni kötelezettségek adófolyószámlával történő összevetése. Amennyiben valamely adónem a könyvelésben (az adófolyószámlával egyezően) követelést mutat, akkor azt át kell sorolni a mérlegben az egyéb követelések közé a beszámoló összeállításakor.
  • Devizában fennálló tételek fordulónapi árfolyamon történő átértékelése értékhatártól függetlenül kötelező.

A passzív időbeli elhatárolások egyeztetései:

  • Analitikus nyilvántartások és főkönyv egyezőségének ellenőrzése.
  • Felül kell vizsgálni a számviteli politika mérlegsorra érvényes rendelkezéseit és az értékelési, besorolási elvek betartását.
  • Legkésőbb az év végi zárás során felül kell vizsgálni, hogy minden, a nyitó elhatárolások között lévő és az adott üzleti év során realizálódott tétel feloldásra került-e.
  • A fordulónapot követően, legalább az első hetek kiállított sztornó számláit szükséges átvizsgálni, hogy kiállításra került-e olyan sztornó, illetve helyesbítő számla, amely még a fordulónapot megelőző év kiszámlázásához kapcsolódik. Az ilyen tételeket a bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni.
  • A költségek ellentételezésére kapott támogatások esetében a költséggel még nem ellentételezett részt a bevételek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell kimutatni. Év végén ajánlott az elhatároláson lévő tételek átvizsgálása abból a szempontból, hogy kapcsolódóan mekkora mértékben kerültek költségtételek elszámolásra és hogy az ennek megfelelő egyéb bevétel elszámolásra került-e.
  • Rendszeresen ismétlődő költségtételek esetében érdemes végiggondolni és a költségkartonokat is végignézni abból a szempontból, hogy az utolsó havi tételek is elszámolásra kerültek-e. Amennyiben még nem érkezett be kapcsolódóan a szállító számla a mérlegkészítésig sem, akkor a korábbi időszak tapasztalatai alapján szükséges a költségek időbeli elhatárolását megképezni.
  • Az egyes eszköz és forrás oldali mérlegsorokhoz kapcsolódóan célszerű a hozamok és ráfordítások teljeskörű elszámolásának ellenőrzése – pl. kölcsön utáni kamatráfordítás kalkuláció alapján történő elhatárolása.
  • Az elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében a Számviteli törvény tartalmaz előírásokat a határidős és a piaci árfolyam közötti különbözet elszámolására. A törvény előírásait figyelembe véve végig kell gondolni a megkötött ügyletek elhatárolandó tételeit – a hatás lehet eredményjavító is, akkor bevételek aktív időbeli elhatárolása szükséges.
  • A rendkívüli bevételként elszámolt halasztott bevételként kimutatott tételek esetében szükséges ellenőrizni, hogy a kapcsolódó eszközmeghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként történő elszámolásakor az elhatárolás feloldásra került-e.