Hírek:

Jelentősen átalakult a pénzbeli ellátások megállapítása

24 február 2015

Ahhoz, hogy a pénzbeli ellátások változásait áttekinthessük, először is az irányadó időszak meghatározását kell ismernünk. Folyamatos biztosítás esetén, az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi, mint az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napja.

Változás tehát, hogy a jövedelmeket nem az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző napig, hanem az azt megelőző 3. hónap utolsó napjáig lehet figyelembe venni.

 

Az egészségbiztosítási szerv és a társadalombiztosítási kifizetőhely is az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján állapítja meg az ellátásokat. Változás január 1-től, hogy ehhez kizárólag az adóhatósághoz benyújtott havi adó- és járulékbevallásban közölt járulékalapot képező jövedelmek vehetők figyelembe (számítási időszak).

Annyi jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást, amennyiről a bevallást benyújtották.

Amennyiben egyáltalán nem került benyújtásra a havi adó- és járulékbevallás, akkor ellátás sem folyósítható.

 

Újabb változás, hogy megszűnt a rendszeres és a nem rendszeres jövedelmek közti különbség, így 2015-től a kifizetés időpontját kell számításba venni, függetlenül attól, hogy az adott nem rendszeres jövedelmet milyen időszakra (hány napra) tekintettel fizették ki.

 

A terhességi-gyermekágyi segély elnevezés megváltozott, ettől az évtől kezdődően a csecsemőgondozási díj elnevezést kell használni. Azonban a 2015. január 1. előtt született gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt/csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat továbbra is kétféleképpen kell kiszámolni és a kedvezőbbet kell folyósítani

 

Továbbra sem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. Változás, hogy ettől az évtől kezdődően kikerült a kivételek közül a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazás, mert most már ez is keresőtevékenységnek minősül.

 

A pénzbeli ellátások (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) összegének megállapítása is változott az előző évekhez képest, a számítás módja az alábbiak szerint történhet:

 

1. A táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

 

2. Ha a biztosított nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, a fent említett időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

 

3. Ha a biztosított az említett időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

 

4. Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

 

5. Ha a tényleges jövedelem 30 napnál kevesebb, akkor az ellátások alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

 

Az úgynevezett kedvezményszabály is pontosításra került: ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban - kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

 

A szerződés szerinti jövedelem fogalma meghatározásra került: a betegszabadságra jogosultak esetén a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege; egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese; a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj.

 

Pontosításra került a kereset fogalma is, mely szerint a kereset a biztosítási jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem.

 

Egyes pénzbeli ellátások összege továbbra is a minimálbérhez igazodik, amely szerint a táppénz egy napra járó összege 2015-ben napi 7.000 Ft, a GYED 2015. évi felső határa havi bruttó 147.000 Ft.

 

Korábban a baleseti táppénz számításának alapja a balesetet megelőző hónap keresete volt.

2015-től a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

Ha a biztosított a fent említett időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

 

Egyéb változások

  • Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a gyermekgondozási díj esetében az igényt foglalkoztató székhelye szerinti Egészségbiztosítási pénztár Szakigazgatási Szerve bírálja el
  • A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló jogviszonyban és a választott tisztségviselői jogviszonyban állók akkor minősülnek biztosítottnak, ha a tárgyhavi megbízási díj eléri a 31.500 Ft-ot (napi 1.050 Ft-ot)

 

A kettős járulékfizetés elkerülése érdekében a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállaló nem minősül biztosítottnak. A kiküldetés ideje 24 hónap lehet.  A kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés két éves időtartamát 2013.január 1-helyett 2013. július 1-től kell számítani, így a járulékfizetési kötelezettség (biztosítási jogviszony) legkorábban 2015. július 1-től jön létre.