• Hogyan változtak 2016-ban a kiküldetéssel kapcsolatos szabályok?
Hírek:

Hogyan változtak 2016-ban a kiküldetéssel kapcsolatos szabályok?

01 december 2016

Elválik egymástól az adójogi és munkajogi kiküldetés fogalma 2016. augusztus 1-től, mert a személyi jövedelemadó törvény (továbbiakban SZJA törvény) 3. szakaszának 11. pontja alapján már nem a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés minősül kiküldetésnek, hanem a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás.

Az SZJA törvény 3. paragrafusának 10. pontja változatlan maradt, mely szerint hivatali, üzleti utazásnak minősül a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást”.

Nem változott, azaz továbbra is kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.

Továbbra is külföldi kiküldetésnek minősül a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást.

Tehát a kiküldetés minősítésénél 2016. augusztus 1-jétől már nincs jelentősége a hivatali, üzleti utazást teljesítő munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt esetlegesen a szerződésben nem rögzítették. A módosítás értelmében, az olyan munkakörökben például, amelyekben a munkavállalók általában a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervízelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül.

A Munka törvénykönyve minden munkavállalóra nézve kötelezi a munkáltatót a munkavégzéssel összefüggő költségek megtérítésére, mint például a kiküldetés miatt felmerülő többletköltségei fedezésére.

A költségek megtérítése számla ellenében történő elszámolással, vagy költségátalányként, napidíj formájában tehető meg.

A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítés részleteit a 437/2015. számú kormányrendelet szabályozza, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségek elszámolását a 285/2011. számú kormányrendelet részletezi.

Belföldi kiküldetés esetén, az átalányként, azaz napidíjként kifizetett költségtérítés 2015. december 31-ig teljes mértékben adóköteles volt. 2016. január 1-től az SZJA törvény 3. számú mellékletének II./3. pontja szerint, az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetve abban árukísérőként közreműködő személy részére - a munkáltató által - kifizetett napidíjat 3.000 Ft-os mértékig már nem terheli adófizetési kötelezettség. Egyéb esetekben a magánszemély részére belföldi napidíjként kifizetett összeg továbbra is teljes mértékben adóköteles marad.

A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj tekintetében csak összegbeli változás történt. A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetében már nem a napi 40 eurónak, hanem a napi 60 eurónak megfelelő forint összeget nem terheli adókötelezettség, amennyiben tételesen (számla ellenében), csak a jármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket számol el.

Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a napidíj kifizetéséről, a fentiek alapján történő elszámolásáról csak az SZJA törvényben meghatározott kiküldetés estén beszélhetünk. Nem tekinthető kiküldetésnek az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.