• Feltöltési kötelezettség
Hírek:

Feltöltési kötelezettség

18 december 2015

Közeledik a december 20-a , amikoris az adózóknak

  • a társasági adóelőleget
  • innovációs járulék előleget, valamint
  • a helyi iparűzési adóelőleget,

a várható, éves fizetendő adó összegére ki kell egészíteniük és a kiegészítés összegét be is kell vallaniuk, és befizetniük a NAV, illetve a helyi önkormányzat felé.

Kik mentesülnek?

 

A társasági adóelőleg és a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítés alól mentesülnek azok az adózók,

 

- akiknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot,

- megszűnéskor,

- ha bevallását a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be, illetve előtársasági időszakban,

- a közhasznú társaság, alapítvány, közalapítvány.

 

Figyelem! Minden adózó, aki köteles innovációs járulékot fizetni, az feltöltésére is kötelezett!

 

Az innovációs járulék feltöltési kötelezettség alól tehát nem mentesülhetnek azok az adózók sem, akik a társasági adóelőleg és a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítés tekintetében mentességet élvezhetnek (például az előző évi árbevétel alapján).

 

 

Mi a teendő?

 

  1. November 30-i dátummal évközi zárás készítése.
  2. December hónap adatainak kalkulációja, mely során fordítsunk kiemelt figyelmet minden olyan bevételre, költségre, ráfordításra, amely a december hónapot és a 2015.01.01-12.31. üzleti évet érinti, függetlenül annak pénzügyi teljesítésétől (pl. 2016. januárjában számlázandó, de tárgyidőszakot érintő árbevétel), valamint az év végi átértékelésekre.
  3. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a társasági adóról szóló törvény szerint, ha az adózó adózás előtti eredménye vagy adóalapja közül a nagyobbik a korrigált összes bevétel 2%-át nem éri el, választania kell, hogy az adóbevalláshoz bevallást kiegészítő nyomtatványt mellékel, vagy a korrigált összes bevétel 2%-ra, azaz a nyereségminimumra számítja a társasági adót.

 

Korrigált összes bevétel:

+ Összes bevétel

+ Magánszemélytől kapott tagi kölcsön napi átlagos állományának a
   tárgyévi nyitó adatot meghaladó részének 50 %-a

=Korrigált összes bevétel

 

     Nyereség minimum = Korrigált összes bevétel 2%-a

    

Figyelem! 2015. január 01-től az összes bevétel összegéből nem lehet levonni az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott közvetített szolgáltatok értékét.

 

Nem kell a nyereségminimum számítás módszerét alkalmazni:

- Előtársasági adóévben és az azt követő adóévben

- Alapítványnak, közalapítványnak

 

Aki viszont kiegészítő nyomtatványt nyújt be, számíthat adóellenőrzésre. A kiegészítő nyomtatványt az adóévi végleges társasági adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani az adóhatóság részére, melyben az előző 3 üzleti év adatairól kell információt biztosítani.

 

  1. Az adóelőleg kiegészítés összegének bevallása a NAV, illetve az illetékes helyi önkormányzat(ok) felé.
  2. Az adóelőleg kiegészítés utalása.

 

 

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az adóelőleg kiegészítés átutalása december 20-ig nem történik meg, annak következményeként az adóhatóságok részéről a feltöltéssel együtt ténylegesen megfizetett adóelőleg és a tárgyévi adó 90%-ának különbözete, mint adóhiány után 20% mértékű mulasztási bírság várható.

 

Ennek elkerülése érdekében az átutalás feltételeit (banki aláíró a Társaság részéről, az átutalási megbízásnak a bankba való eljuttatása, fedezet a bankszámlán) időben biztosítani kell. Érdemes számolnunk számlavezető bankunk nyitvatartási idejével is, hogy a pénzintézet az átutalással legkésőbb ezen a napon meg tudja terhelni a számlánkat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÚJ LEHETŐSÉG, AMELLYEL AKÁR MÁR AZ IDEI FELTÖLTÉSNÉL ÉLHET - NÖVEKEDÉSI ADÓHITEL:

A feltételeknek megfelelő adózó az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség – közismert nevén feltöltés - teljesítésének határidejéig (december 20.) nyilatkozhat, hogy a növekedési adóhitel rendelkezései alapján kívánja-e teljesíteni adókötelezettségét az adóévben és a következő két adóévben.

Miért előnyös?

Választása esetén a társasági adó feltöltésekor a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét nem kell megfizetnie, csak később, részletekben, sőt akár adókedvezmény is járhat utána! A vállalkozásnak ez likviditási előnyt jelent, hiszen jelentős haladékot kap az adóévi adókötelezettség teljesítésére.

Ki választhatja?

  • Az az adózó, amely társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és
  • amely az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, valamint
  •  

Nem lehet választani a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében.

Csak a feltöltésre kötelezett adóalanyok vehetik figyelembe?

Fontos kiemelni, hogy azok az adóalanyok is választhatják – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – akik december 20-i határidővel nem kötelesek az adóelőlegüket az éves várható adójuk összegére kiegészíteni.

A feltöltésre nem kötelezett cégek esetében is december 20-a a nyilatkozat megtételének határideje!

Növekedési adóhitel összegének számításakor nem vehető figyelembe:

  • a kapott (járó) osztalék összege,
  • a kapott (esedékes) kamat összege,
  • az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összege,
  • térítés nélkül átvett eszköz értéke, az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összege.

Bevallási és adóelőleg fizetési kötelezettség:

  • Az adóalany december 20-ig a növekedési adóhitel várható összegére vonatkozóan az adóelőleget megállapítja és bevallja (ha feltöltésre kötelezett, akkor a feltöltés összegéről szóló bevallásban, ha feltöltésre nem kötelezett, akkor az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon),
  • Az adóalany a következő adóév első és második negyedévében a növekedési adóhitelre jutó adóelőleg 25%-t két egyenlő részben megfizeti.
  • Az adóalany a társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként hat egyenlő részletben megfizeti.

Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik.

A növekedési adóhitellel kapcsolatban további kedvezménnyel is élhet az adózó:

Az adózó a nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adójának még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a ún. kedvezményezett beruházási érték 19%-ával, de maximum a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 70%-ával.

Kedvezményezett beruházási érték:

A korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. Nem vehető figyelembe olyan eszköz, amelyre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napján a megelőző adóév utolsó napján fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a csökkentés számításakor. Ha az adózó a csökkentést a várható létszámnövekményre tekintettel alkalmazza, azonban az adóév utolsó napján a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a megelőző adóév utolsó napján fennálló létszámot, akkor az adózó a kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles - társasági adóként - visszafizetni a létszámcsökkenés és 10 millió forint szorzatának 19%-át.

Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő. Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 26.§ (11) valamint ld. a 7. lábjegyzetet

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 6.§ (5)

 

A fizetési határidő minden esetben úgy értendő, hogy

-ha belföldi fizetési számláról történik az utalás, a pénzforgalmi szolgáltató legkésőbb ezen a napon terhelje meg a társaság bankszámláját

-egyéb esetben e napon kell, hogy az adóhatóság számláján a befizetést jóváírják (tehát devizás, külföldi számláról történő utalásnál számolni kell a konverzió időtartamával is, és annyival korábban kell indítani az utalást, hogy határidőben megérkezzen) /Adózás rendjéről szóló törvény 37.§ (2)/

1996. évi LXXXI. törvény - a társasági adóról és az osztalékadóról 26/A.§ Hatályos: 2015. június 25-től

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2. sz. melléklet I/3./A/b.

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2. sz. melléklet II/A/2/c.