Hírlevél:

Érdemes felkészülni a változásra: mikor kérhet a munkáltató erkölcsi bizonyítványt?

25 március 2019

 

A munkáltatók előszeretettel kérnek erkölcsi bizonyítványt a leendő munkavállalóiktól, nem biztos ugyanakkor, hogy ezt jogszerűen teszik. Sőt, egészen a közelmúltig az volt az elfogadott szakmai álláspont, hogy erre nincs lehetőség, kivéve, ha az adott munkakör vagy jogviszony kapcsán valamilyen konkrét jogszabály előírja a büntetlen előéletet, vagy bizonyos bűncselekmények elkövetése jogszabály szerint kizárja az alkalmazást.

A közeljövőben elfogadásra kerülő GDPR salátatörvény a Munka Törvénykönyve módosításán keresztül választ ad majd arra a kérdésre is, hogy a munkáltatók milyen esetekben kérhetnek erkölcsi bizonyítványt a munkavállalóiktól. Az eredmény természetesen közel sem fekete-fehér, de azért ad némi támpontot. Az biztos, hogy jelentős mérlegelési és dokumentálási kötelezettség fog azon munkáltatókra hárulni, akik szeretnének meggyőződni a munkavállalóik fedhetetlen előélete felől. Mielőtt tehát az erkölcsi bizonyítványok bekéréséről döntünk, érdemes lesz kicsit mélyebben megvizsgálni a várható változásokat. 

A GDPR (azaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 sz. általános adatvédelmi rendelete) hatálybalépését követő általános szakmai álláspont szerint erkölcsi bizonyítványt csak akkor lehetett kérni a munkavállalóktól, ha egy munkakörben vagy egy jogviszony estén törvényi alkalmazási feltételnek minősült a büntetlen előélet (pl. közalkalmazottak), vagy bizonyos bűncselekmények minősültek kizáró oknak (pl. a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató esetén a munka törvénykönyve 44/A. §-a alapján). A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által, – még a GDPR hatálybalépését jóval megelőzően – 2016-ban kiadott útmutató szerint erkölcsi bizonyítványt a munkáltató csak akkor kérhet, ha  „az erkölcsi alkalmasság igazolása valamely ágazati jogszabályban meghatározottak szerint, az adott munkakör betöltéséhez valóban elengedhetetlen.”[1]  Látszik tehát, hogy korábban a NAIH is úgy gondolta: az erkölcsi bizonyítványok csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján kérhetők be a munkavállalóktól.

A NAIH azonban már a GDPR salátatörvény Országgyűléshez történő benyújtását megelőzően finomított az álláspontján. A 2019. január 25-én közzétett állásfoglalása szerint[2] – külön jogszabályi felhatalmazás híján – a munkáltató jogos érdeke is megalapozhatja a bűnügyi személyes adatok kezelésének (azaz a hatósági erkölcsi bizonyítványok bekérésének) jogszerűségét. Amennyiben a munkáltató által elvégzett érdekmérlegelési teszt azt eredményezte, hogy a munkáltató saját érdeke magasabb rendű a munkavállalók érdekénél, úgy a munkáltató hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatását kérheti (már most felhívjuk a figyelmet, hogy ezt a kört szűkíteni fogja a Munka Törvénykönyve módosítás, ld. lejjebb).

A NAIH hangsúlyozta, hogy a munkáltatóknak a jogos érdek jogalapjára történő hivatkozáshoz – mint egyébként minden, jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén – szükséges elvégezniük az úgynevezett érdekmérlegelés tesztjét. Az érdekmérlegelési teszt egy többlépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az adatkezelő, azaz a munkáltató jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi, munkavállalói érdeket, érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes adat. Amennyiben a teszt eredményeként megállapítható, hogy a munkáltatói jogszerű érdek magasabb rendű, mint az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő joga, úgy kezelhetők a bűncselekményre vonatkozó személyes adatok is, és a munkáltatók ezen adatok igazolására az erkölcsi bizonyítvány bemutatását kérhetik. Megjegyzendő, hogy a NAIH álláspont szerint a bizonyítványnak csak és kizárólag a bemutatása kérhető, annak lemásolására már nincs jogszerű lehetőség, az nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés elvének. Jó gyakorlat lehet, ha a bizonyítvány megtekintésekor a munkáltató nevében eljáró alkalmazott az adatokról jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a saját, valamint a dolgozó aláírásával hitelesíti.

Ezt követően, 2019.február 7-én benyújtásra került az Országgyűlés elé a magyar jogszabályi környezet GDPR-ral való összhangjának megteremtését célzó, számos jogszabály módosítását kilátásba helyező, fentiekben már említett törvényjavaslat.[3]

A javaslat a Munka Törvénykönyve kapcsán a bűnügyi személyes adatok, és ezzel összefüggésben az erkölcsi bizonyítványok kezelésének feltételeiről is rendelkezik. A tervezet szerint a munkáltató erkölcsi bizonyítványt – a jogszabályi esetkörön kívül – akkor is kérhet a munkavállalóktól, ha ez szükséges a saját maga által meghatározott korlátozó vagy kizáró feltételeknek történő megfelelés ellenőrzése céljából. Ebből következik, hogy a jövőben nem csak jogszabály, hanem maga a munkáltató is meghatározhat bizonyos, a foglalkozást kizáró vagy korlátozó feltételeket.

A javaslat szerint ugyanakkor ilyen feltételeket a munkáltató csak akkor állapíthat meg, ha bizonyos bűncselekmény(eke)t elkövető személy foglalkoztatása az adott munkakörben az alábbi érdekek sérelmének veszélyével járna:

  • a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, vagy
  • törvény által védett titok, vagy
  • bizonyos egyéb, konkrétan meghatározott, törvény által védett érdekek[4].

Megjegyezzük, hogy a javaslat szövege szerint a jelentős vagyoni érdek csak a munkáltató viszonylatában állhat fent, ugyanakkor harmadik személyek (pl. a munkáltató ügyfelei, vagy más munkavállalók) jelentős vagyoni érdeke nem – vagy csak közvetve - alapozhatja meg a kizáró vagy korlátozó feltételek megállapítását. Szintén nem alkalmas a más – nem vagyoni – érdekre történő hivatkozás, pl. a személyiségi jogokra vagy üzleti titokvédelemre történő hivatkozás nem lesz megfelelő (bár megjegyzendő, hogy az üzleti titkok védelme gyakran összefüggésbe hozható a munkáltató vagyoni érdekeivel is).

Fontos követelmény, hogy a kizáró, vagy korlátozó feltétel(eke)t, és a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit a munkáltatónak előzetesen írásban (praktikusan írásbeli utasítás vagy belső szabályzat formájában) kell meghatároznia.

Habár a javaslat nem rendelkezik róla, de véleményünk szerint elkerülhetetlen, hogy a kizáró és korlátozó feltételek meghatározását megelőzően (vagy annak részeként) a munkáltató a fentiekben már említett érdekmérlegelési tesztet lefolytassa.

Megjegyzendő, hogy a munkavállalók hozzájárulása alapján továbbra sem lehet majd a fenti szabályokat megkerülni. Az adatvédelem ugyanis csak igen kivételes esetekben fogadja el a munkavállalók hozzájárulását adatkezelési jogalapnak. A munkavállaló és a munkáltató közötti alá-fölérendeltség miatt ugyanis minden esetben vélelmezni kell a hozzájárulás önkéntességének hiányát, ami pedig érvénytelenné teszi a hozzájárulást.

Nézetünk szerint továbbá a hatósági erkölcsi bizonyítványt a munkáltatók  a jövőben is csak bemutatásra kérhetik el, mivel annak lefénymásolása és eltárolása nem felel meg a célhoz kötött adatkezelés követelményének (ld. fentebb).

 

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a törvénytervezet elfogadását követően a munkáltatók tömegesen meg fogják-e változtatni a gyakorlatukat és elkezdene-e hatósági erkölcsi bizonyítványokat bekérni a munkavállalóiktól. Kétségtelen, hogy amennyiben a munkáltató a saját vagyoni érdekére kíván hivatkozni, úgy ehhez kellően megalapozott és részletes érdekmérlegelési teszt elvégzésére és dokumentálására lesz szükség minden érintett munkakör vonatkozásában. Ebből kiindulva nem tűnik valószínűnek a hatósági erkölcsi bizonyítványok általános és automatikus bekérése a jövőben sem (feltételezve természetesen, hogy a munkáltatók a jövőben is jogkövető gyakorlatot kívánnak majd folytatni).

 

[4] lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez, nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdekek

 

 

 

Dr. Simon Emese Júlia I BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda |