Hírek:

Ellenőrzéssel lezárt időszak ismételt vizsgálata

07 augusztus 2015

Aktuális hírlevelünk témája az ellenőrzések egy speciális típusa: a felülellenőrzés.

Választásunk indoka, hogy az elmúlt hónapokban egyre nagyobb számban találkozunk adózóknál elrendelt felülellenőrzéssel. A felülellenőrzések megszaporodása talán a NAV berkein belüli átrendeződés következménye. Tény, ami tény azonban, hogy egy felülellenőrzés esélye magasabb, mint az elmúlt években bármikor volt, így amennyiben ellenőrzéssel lezárt évvel rendelkezik az elmúlt 5 éven belül, úgy érdemes lehet számba venni a „csontvázakat” és felkészülni egy esetleges látogatásra.

 

Amennyiben az adóhatóság jogerős határozatával befejezte valamely időszak ellenőrzését ez a tény még nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátra lehetne dőlni, hiszen meghatározott feltételek között lehetőség van a vizsgálattal lezárt időszak újbóli ellenőrzésére. Természetesen a vizsgálattal lezárt időszak ismételt ellenőrzésének lefolytatása is csak az adó megállapításához való jog elévülésének határidején belül történhet, azon nem terjeszkedhet túl az adóhatóság.

  

Hírlevelünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet az ismételt vizsgálathoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókra.

Az ismételt ellenőrzés speciális ellenőrzési típus, mégis a határidőkre, az adóhatóságot és az adózót az ellenőrzés során megillető jogokra és kötelezettségekre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az alapellenőrzésre. Ilyenformán ugyanazokat az iratokat, bizonylatokat, adatokat és információkat fogja elkérni az ismételt ellenőrzést végző adóellenőr, mint az alapellenőrzést lefolytató.

Ismételt ellenőrzésre kizárólag az alábbi okok valamelyikének bekövetkeztekor kerülhet sor:

  • az elsőfokú adóhatóság utóellenőrzés keretében megvizsgálja a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását.

Ebben az esetben az ismételt vizsgálatot az elsőfokú adóhatóság folytatja le, tehát a hatáskör nem kerül át a felettes adóhatósághoz. Az ellenőrzés célirányos, a korábbi ellenőrzés megállapításainak végrehajtását vizsgálja.

  • az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott.

Ahogyan látható, az adózó kérelmére is lefolytathatja az adóhatóság a vizsgálattal lezárt időszak ismételt ellenőrzését – szemben az alapellenőrzéssel, amelyet az adózó nem kérhet maga – amennyiben valamely korábban rendelkezésre nem álló új tény, körülmény merül fel, amely a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné. Ebben az esetben is az elsőfokú adóhatóság hatáskörébe tartozik az ellenőrzés lefolytatása. A kérelem alapján az ismételt ellenőrzést az elsőfokú adóhatóság vezetője (amennyiben a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot a másodfokú adóhatóság felülvizsgálta, akkor a másodfokú adóhatóság vezetője) végzésben rendeli el, de természetesen dönthet úgy is, hogy nem állnak fenn a feltételek az ismételt ellenőrzés lefolytatására, ezért a kérelmet elutasítja. Döntése ellen jogorvoslat vehető igénybe. Számos példát láttunk már arra, amikor az adózók olyan okból próbáltak meg ismételt ellenőrzést kérelmezni, hogy a korábbi vizsgálat során hanyagságuk miatt rendelkezésre nem álló olyan befogadott számlát, amelyre áfa levonási jogot alapítottak, időközben megtalálták. Ilyen esetekben az ismételt ellenőrzést az adóhatóság vezetője nem rendeli el, mivel az adózókat iratmegőrzési kötelezettség terheli, amelyet ha hanyagságuk miatt nem teljesítenek és az iratokat nem tudják az ellenőrzésnek bemutatni, akkor az ezzel járó kockázatokat nekik kell viselniük, egyebekben pedig eljárásuk nem lehet jóhiszemű, hiszen egy alapvető adókötelezettséget nem teljesítettek.

  • ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt.

Az ilyen esetekben az ismételt ellenőrzés hivatalból indul meg, azt szintén az elsőfokú adóhatóság folytatja le, egyebekben pedig az adóhatóság kvázi szolgáltató jellegét erősíti.

  • a másodfokú adóhatóság által lefolytatott felülellenőrzés.

Az ismételt ellenőrzések legtöbbje felülellenőrzés. Szemben az előzőekkel, a felülellenőrzést mindig a felettes adóhatóság folytatja le, mivel döntő többségük amiatt zajlik, hogy a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét megvizsgálja. Ilyenkor a felülellenőrzés elvégzésére az állami adó- és vámhatóság vezetője ad utasítást.

Ezen túlmenően abban az esetben is ő rendelheti el a felülellenőrzést, ha olyan korábban rendelkezésre nem álló tény vagy körülmény merül fel, amely a korábbi adó-megállapítást befolyásolja. Amennyiben azonban az új tényről, körülményről történő tudomásszerzést követően 6 hónap eltelt, a felülellenőrzés nem indítható meg.

A fentieknél lényegesen kevesebb számban zajlik felülellenőrzés, ha az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke rendelte el, de az időszakot az elsőfokú adóhatóság korábban már levizsgálta.

Amennyiben a felülellenőrzés során eljáró adóhatóság a korábbi ellenőrzés során feltártakhoz képest adófizetési kötelezettséget befolyásoló eltérést állapít meg, akkor megváltoztatja a korábbi ellenőrzés során hozott határozatot. Az ilyen megváltoztató határozattal szemben az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez benyújtott fellebbezésnek van helye, akinek döntésével szemben törvénysértés esetén bírói út vehető igénybe.

Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy sem felülellenőrzés, sem az ismételt ellenőrzések más formája nem folytatható le abban az esetben, ha a korábbi ellenőrzés megállapításairól hozott határozatot a bíróság egy közigazgatási per keretében felülvizsgálta.

Végezetül szót kell még ejteni egy nagyon fontos rendelkezésről, nevezetesen a súlyosítási tilalomról. Eszerint ha a korábbi ellenőrzés megállapításait realizáló határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nem hozható olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. A fenti szabály alól kivételt jelent, ha például az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke rendelte el, vagy az adókötelezettséget befolyásoló, a korábbi ellenőrzés során nem ismert új tény, körülmény felmerülte miatt az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást adott.