Hírek:

Elektronikusan közölt jognyilatkozat az új Ptk. tükrében

26 február 2014

Mind a magán-, mind a munkahelyi életünket behálózzák a technikai újdonságok. A rohamos technikai fejlődés mögött viszont a jogi szabályozás jelentős lemaradásban van. Az e-mailben történő kommunikáció évek (ha nem legalább már egy évtized) óta a munkahelyi életünk része is, ugyanakkor sok tekintetben csak napjainkra jutottunk el oda, hogy a kérdés a munka- és polgári jogi szabályozás tárgyát képezze.

 

Elektronikus dokumentum

2012. július 1-jétől az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) hatálybalépésével az alaki kötöttség teljesítésére új lehetőség nyílt meg az Mt. 22. § (2) bekezdése szerint, a jognyilatkozat írásbelisége elektronikus dokumentum formájában is teljesíthetővé vált.

„Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (…) kerül sor.”

Az idézett jogszabályrészlet három feltétel egyidejű fennállásához köti az írásbeliség teljesítését, melynek fennállta kapcsán különböző álláspontok láttak napvilágot. Az Mt. kommentár szerint elektronikus dokumentumnak minősülhet:

„Elektronikus dokumentumnak minősülhet tipikusan az e-mail, az sms és elvileg a különböző közösségi, kapcsolati hálózatok oldalain tehető bejegyzések is.”

Ezzel egybecseng Horváth István kapcsolódó értelmezése:

„Az Mt. meghatározó újdonsága, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén az e-mailt is írásba foglalt jognyilatkozatnak tekinti.”

Az Mt. kommentárban az elektronikus dokumentum kategóriáját nyitott fogalomként mutatja be, mely a technikai fejlődés előrehaladtával bővülhet, ugyanakkor hangsúlyozza:

„[…] az elektronikus dokumentumnak nem kell elektronikus aláírással rendelkeznie, hogy kielégítse az írásbeliség követelményeit. Éppen ezért akár egy felmondás is megtehető elektronikus dokumentumban […]”

Ugyanakkor Kisfaludi András az új Ptk. magyarázatában erről így ír:

„A ma ismert és széles körben használt eszközök közül az elektronikus levelezés megítélésünk szerint a Ptk.-ban írt követelményeket nem képes maradéktalanul kielégíteni, mert az elektronikus levél a levél küldőjének személyét nem azonosítja, legfeljebb azt árulja el, hogy kinek az elektronikus postafiókjából indult a levél.”

 

Módosítás, megszüntetés csak írásban!

Az Mt. 22. § (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a megállapodást írásba kellett foglalni, úgy módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet. Mivel a munkaviszony létesítése az Mt. 44. §-a alapján írásbeliséghez kötött, így annak módosítása, illetve megszüntetése szintén csak írásban lehetséges.

Felvetődik a kérdés, hogy amennyiben az elektronikus dokumentum formájában közölt jognyilatkozat (pl. felmondás) utóbb mégsem minősül írásbelinek, úgy milyen jogkövetkezményekkel kell számolni.

Az Mt. 22. § (4) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:

„Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - érvénytelen.”

Az Mt. kommentár a munkaviszony megszüntetése kapcsán úgy foglal állást, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatok alaki érvénytelensége esetén azonban nem az érvénytelenség, hanem a munkaviszony jogellenes megszüntetésére előírt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

 

Bizonyítási teher

Az Mt. 24. § (4) bekezdése kimondja, hogy amennyiben vita tárgyát képezi, hogy a jognyilatkozat közlése szabályszerűen megtörtént-e, úgy a jognyilatkozatot tevő felet terheli a bizonyítás, mely kiemelt jelentőségű az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozatok tekintetében, hiszen nem állnak rendelkezésre papír alapú bizonyítékok és a technikai eszközökből nyerhető információkkal történő bizonyítás nem feltétlenül egyszerű. Ennek elősegítésére a hatályos szabályozás mellőzi a kötött bizonyításra vonatkozó rendelkezéseket, ezáltal a bizonyítás bármely alkalmas módon történhet.

 

Közlés ideje: változó meghatározás

Az Mt. 24. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus dokumentum mikor tekinthető közöltnek:

„Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.”

2014. március 15-től nem változik a közlésre vonatkozó fenti meghatározás, ugyanakkor pontosításra, kiegészítésre kerül, hogy mikor tekinthető közöltnek elektronikus dokumentum az Mt. 24. § (1) bekezdésének kibővítésével:

„Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.”

Az elektronikus dokumentum közlésének ideje 2014. március 15-től már nem a címzett, vagy átvételre jogosult részére történő hozzáférhetővé válástól, hanem a tartalom megismerésének lehetőségétől függ.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a „házon kívül” automatikus üzenetválasz beállítása hatással lehet-e a hozzáférés lehetőségének és így mintegy a közlés időpontjára.

Összességében jól látható, hogy annak ellenére, hogy az új munka törvénykönyve a technika fejlődését lekövetni igyekvő szabályozása már több mint másfél éve hatályos, mégis számos, a mindennapi működést érintő részletkérdésre adott választ a munkaügyi bíróságokra bízott – ezzel mintegy azt is egyértelművé téve, hogy továbbra sem a HR osztályokon kell a papíron spórolni.

 

 

Máriás Attila

vezető munkaügyi tanácsadó