Hírek:

EKAER – az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer szabályai

30 március 2015

Jelen tájékoztatónk célja az online árukövető rendszerrel („EKAER”) összefüggésben a hatályos jogszabályok ismertetése, fókuszálva a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari szektort érintő EKAER-rel kapcsolatos kérdésekre.

Mi az az EKAER rendszer?

2015. január 1-jétől a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatosan adóhatósági bejelentési kötelezettség keletkezik az útdíjköteles, azaz a 3,5 tonnánál nagyobb súlyú gépjárművel történő közúti fuvarozás, továbbá nem útdíjköteles, 3,5 tonnánál alacsonyabb súlyú fuvareszközökkel fuvarozott úgynevezett „kockázatos élelmiszerek” és „egyéb kockázatos termékek” közúti fuvarozása kapcsán. Ennek körében az Európai Unióból Magyarország területére irányuló termékbeszerzést, behozatalt, illetve fordított irányban, az Európai Unió tagállamába irányuló termékértékesítést, kivitelt, valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő adóköteles termékértékesítést 2015. január 1-jétől kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat. A bejelentés az EKAER elektronikus rendszeren keresztül történik. A törvény által meghatározott speciális esetekben továbbá ún. kockázati biztosíték nyújtása is megkövetelt.

Az EKAER hatályos szabályozása törvényi (adózás rendjéről szóló törvény 22/E §), illetve végrehajtási rendeleti szintű jogszabályokból áll össze (5/2015., valamint 51/2014. NGM rendelet).

Mire terjed ki az EKAER hatálya?

Az EKAER rendszer 2015. január 1-jétől főszabály szerint minden olyan útdíjköteles (azaz a 3,5 tonnánál nagyobb súlyú) gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre kiterjed, amely:

  • az Európai Unióból Magyarország területére irányuló termékbeszerzés, vagy egyéb célú behozatal,  
  • Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, illetve
  • belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés

tevékenységi körébe tartozik, azaz a főszabály nem kizárólag a „kockázatos termékekre”, hanem minden útdíjköteles gépjárművel folytatott közúti fuvarozásra (azaz nem kockázatos termékekre is) kiterjed.

Az EKEAR alkalmazása kiterjed továbbá egyes, nem útdíjköteles (azaz 3,5 tonnánál alacsonyabb) súlyú közúti fuvareszközzel fuvarozott „kockázatos élelmiszerekre”, illetve „egyéb kockázatos termékekre” is.

 

Mi minősül ún. „kockázatos terméknek”?

Az 51/2014 számú NGM rendelet szabályozza a „kockázatos élelmiszerek” illetve „egyéb kockázatos termékek” körét (a továbbiakban együtt:” kockázatos termékek”). A rendelet a kockázatos termékeket vámtarifaszám alapján azonosítja.

A teljesség igénye nélkül, kockázatos élelmiszernek minősülnek a rendeletben meghatározott zöldségek és gyümölcsök, egyes állatok húsa, tej és tejkészítmények, kávé, liszt, cukor, bors, méz illetve állati és növényi zsírok.

Egyéb kockázatos termékeknek minősülnek például az állatok etetésére szolgáló készítmények, a homok, kátrány, trágyázó szerek, oldószerek és hígítók, kenőanyagok, rovarölők és gyomirtók, a tűzifa, illetve egyes ruházati cikkek és cipők.

Várható, hogy a közeljövőben módosulni fog a rendelet, így az egyes kockázatos termékek, illetve élelmiszerek köre változhat!

Kit terhel a regisztrációs kötelezettség?

Az EKAER rendszerben történő regisztrációs kötelezettség nem a fuvarozót, hanem a „közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót” terheli, aki ténylegesen a termékértékesítéssel/beszerzéssel érintett belföldi adóalany:

  • EU-ból történő közösségen belüli termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal esetén a termékbeszerző (egyéb célú behozó) belföldi adóalanyt
  • Magyarországról EU-ba történő közösségen belüli értékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén a termékértékesítő (egyéb célú kivivő) belföldi adóalanyt
  • belföldi adóköteles termékértékesítés esetén az első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítő belföldi adóalanyt terheli a regisztrációs kötelezettség.

Belföldi viszonylatban a 2015. április 1-től hatályos szabályok alapján, ha a nem kockázatos terméket a címzett (belföldi termékbeszerzést megvalósító áfa alany) fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. Megjegyezzük, hogy a kockázatos termékek vonatkozásában, belföldi relációban továbbra is a főszabály szerinti „termékértékesítést megvalósító adóalany” EKAER regisztrációs kötelezettsége merül fel.

Milyen esetekben lehet mentesülni az EKAER alól?

A jogszabály általános mentességi jogcímeket továbbá érték- és súlyadatokhoz kötött mentességi jogcímeket is tartalmaz.

Általános mentességi jogcím alapján mentesülnek az EKAER regisztráció alól például a jövedéki termékek, továbbá a postai szolgáltatásról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termékek is.

Súly- és értékhatárhoz kötött mentesség alapján mentesek az EKAER regisztráció alól „az adózó által feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg”.

Kockázatos termékek esetében a súly- és értékhatárhoz kötött mentesség alacsonyabb mértékű, így ezen körben mentesség akkor alkalmazható (függetlenül attól, hogy útdíjköteles, vagy nem útdíjköteles gépjárművel történik a szállítás), ha azok bruttó tömege az 500 kg-ot és azok adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg”.

Megjegyezzük, hogy a megjelölt két feltétel együttes érvényesülése esetén áll be az EKAER alóli mentesülés, azaz mentesség kizárólag akkor alkalmazható, ha a szállított – nem kockázatos - termékegység sem a 2,5 tonnát, sem az 5 millió forint értékhatárt nem haladja meg (ugyanez kockázatos termékek esetén 500 kg és 1 millió forint együttes határérték alatt érvényesül).

Érdemes arra is figyelni, hogy harmadik országba (nem EU-s) történő értékesítés vagy szállítás, továbbá nem az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzés, illetve behozatal nem tartozik az EKAER hatálya alá. Továbbá belföldi értékesítési relációban nem kell regisztrálni a nem termékértékesítés (hanem szolgáltatásnyújtás) céljából történő termékmozgatást. Ezen kívül belföldön nem EKAER regisztráció köteles az első adóköteles termékértékesítést követő értékesítés , illetve a természetes személy „végfelhasználónak” történő értékesítés sem.

Mikor kell pénzügyi biztosítékot is nyújtani?

A kockázatos termékekkel történő közúti fuvarozás kapcsán a törvény által meghatározott speciális esetekben az EKAER szám iránti regisztráción túl az ún. kockázati biztosíték nyújtása is megkövetelt. A kockázati biztosíték elkülönített letéti számlára történő befizetéssel vagy pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján teljesíthető.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy törvény által mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, amely szerepel az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban, valamint azon adózó, amely legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban és nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

Figyelemmel arra, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő regisztráció nem automatikus, azt külön kérelmezni kell, ugyanakkor a kérelem illetékmentes, javasoljuk minden érintett adózónak a regisztrációt, annak érdekében, hogy mentesülhessen a pénzügyi biztosítékadási kötelezettség alól.

Kockázatos élelmiszerekkel végzett közúti fuvarozás esetében a jogszabály a pénzügyi biztosítéknyújtáson túlmenően további kötelezettséget is előír. A jogszabály az „élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségről” szóló VM rendeletre hivatkozva az EKAER regisztrációs kötelezettség teljesítése kapcsán megköveteli a rendelet szerinti „első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer vállalkozóként” történő bejelentést, továbbá az „első magyarországi tárolási hely” bejelentését továbbá a „FELIR” szám iránti regisztrációt is.

Az EKAER előírások alapján „kockázatos élelmiszernek” minősülő termékek tehát egyidejűleg egy másik ágazati norma alapján élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó terméknek is minősülhetnek.

A hatályos szabályok alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek „FELIR” (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) regisztrációja is megkövetelt.

A FELIR oly módon függ össze az EKAER rendszerrel, hogy ezen termékek vonatkozásában az EKAER rendszer kizárólag FELIR azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad EKAER számot.

A FELIR regisztráció a felügyeleti díj megfizetése és ezzel kapcsolatos bevallás benyújtása mellett történhet, a bevallási kötelezettséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján keresztül lehet teljesíteni.

Milyen adatokat szükséges regisztrálni az EKAER rendszerben?

Az adóhatóság általános esetben – magán az EKAER számon kívül, azzal kapcsolatban többek között az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba az EKAER rendszerben: feladó adatai (név, adóazonosító szám), felrakodás címe, címzett adatai (név, adóazonosító szám), kirakodás (átvétel) címe, az EKAER számhoz tartozó termék(ek) általános megnevezése, vámtarifaszáma, bruttó tömege kilogrammban, illetve cikkszáma (ha ez rendelkezésre áll), a termék közúti fuvarozásának indoka, gépjármű rendszáma. Továbbá belföldi értékesítés és EU-ból történő behozatal esetén a termék kirakodási, átvételi helyre történő érkezésének időpontját is kötelező bejelenteni, illetve EU-ba történő kivitel esetén pedig a termék gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja bejelentésköteles.

Kockázatos termékek kapcsán további törvényben meghatározott adatokat is szükséges bejelenteni, így például az adó nélküli ellenérték, beszerzési ár vagy előállítási érték regisztrációja is megkövetelt (a hatályos szabályok alapján nem kockázatos termékek esetében érték adatokat nem kell regisztrálni az EKAER rendszerben).

Az EKAER rendszerben regisztrálandó adatok meghatározott körére – az érték és súlyadatokkal kapcsolatban – a megjelölt és valós adatok összevetése alapján 10 százalékos eltérés megengedett. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az ilyen értékhatáron belüli eltérés mulasztási bírság kiszabásához nem vezethet.

Mit értünk az EKAER regisztráció szempontjából bruttó súly alatt?

EKAER rendszer szempontjából a termék bruttó súlyát szükséges regisztrálni. A bruttó tömeg alatt a termék és csomagolás együttes tömege értendő, továbbá a termékegység súlyához a raklap tömegét is hozzá szükséges számítani. Amennyiben értékadatok regisztrációja is megkövetelt (kockázatos termékek esetében), a raklap értékét nem kell a termék ellenértékéhez hozzászámítani, amennyiben a raklap nem kerül értékesítésre.

Hány EKAER számot kell kérni több feladó vagy átvevő esetén?

Az EKAER rendszerben jelenleg nem megoldott az úgynevezett gyűjtőfuvarozás keretében több felrakodási hely vagy több, címzettől eltérő átvételi hely egy EKAER szám alatti rendszerben történő regisztrációja. Az EKAER rendszerben egy EKAER szám alatt jelenleg egy feladási hely, illetve egy címzett, valamint egy címzettől eltérő átvételi hely regisztrációja lehetséges, több átvételi helyet egy EKAER szám alatt nem lehetséges regisztrálni. Emiatt a jelenlegi szabályok alapján több átvevő részére történő szállítás esetén átvevőnként szükséges EKAER számot igényelni.

2015. június 1-jével hatályba lépő EKAER szabályok alapján a fenti probléma kiküszöbölésre kerül, eszerint egy EKAER számot kell majd megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel egy feladó több felrakodási címéről, vagy egy címzett több kirakodási címére történik közúti fuvarozás.

Van-e EKAER kötelezettség kompenzációs felár alkalmazása esetén?

A kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelőnek nem kell EKAER számot kérnie, mivel tevékenysége nem felel meg az EKAER hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésnek.

Amennyiben kereskedő vásárol terméket kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelőtől, e beszerzés szintén nem minősül EKAER hatálya alá eső beszerzésnek. Ugyanakkor, amennyiben a kereskedő a beszerzett terméket belföldön első belföldi adóköteles értékesítés keretében fuvaroztatja, az értékesítése EKAER bejelentés hatálya alá fog esni.

Hasonlóan a fentiekhez, első általános forgalmi adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKAER regisztrációt végezni, amennyiben a fuvarozással járó belföldi értékesítést alanyi adómentes adózó végzi.

Van-e EKAER kötelezettség „termelői csoporton” vagy Integrátor szervezeten keresztüli értékesítés esetén?

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a terméket első belföldi adóköteles termékértékesítés keretében elismert termelői csoporton, termelői szervezeten, vagy a hatósági nyilvántartásban szereplő „Integrátor” szervezeten keresztül értékesíti, EKAER regisztráció köteles termékértékesítés valósul meg. Ugyanakkor a bejelentési kötelezettség ez esetben nem a termelőt, hanem a termelői csoportot, termelői szervezetet, illetve az Integrátor szervezetet terheli, amelyen keresztül a termelő az értékesítést végezte.

Milyen szankcionálás lehetséges az EKAER kötelezettségekkel összefüggésben?

A bejelentési kötelezettség elmulasztását a törvény súlyosan szankcionálja, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül és azzal kapcsolatban az adózó terhére az áru értékének 40%-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A törvényben meghatározott speciális esetekben, amennyiben a termék eredete hitelt érdemlő módon nem igazolható megfelelő dokumentumokkal, illetve EKAER szám hiánya esetén a fuvarozott terméket az adóhatóság jogosult lefoglalni, hatósági zár alá venni.

Itt megjegyezzük, hogy élőállat, valamint a gyorsan romló termékek esetében hatósági zár jogszabály alapján nem alkalmazható.

A hatósági szankciók minden esetben kizárólag az EKAER regisztrációra kötelezett adóalanyt terhelik.