Hírek:

Devizás könyvvezetésre való áttérés II.

25 november 2016

 

Legutóbbi hírlevelünkben bemutattuk a devizás áttérés lépéseit és előfeltételeit, jelen hírlevelünkben konkrét példákon keresztül szeretnénk bemutatni az egyes áttérések számítási módjait. Az általunk bemutatott számítások abban az esetben alkalmazandók, amennyiben a társaságok által, a devizás tételek könyveléséhez a választott árfolyam nem az MNB által közétett árfolyam. Ha a társaság választott árfolyamként az MNB-t alkalmazza, akkor csak a jegyzett tőke tekintetében keletkezhet átszámítási különbözet.

Az áttérések során a nehézséget az egyes tételek átszámításánál alkalmazandó árfolyamok és a mérlegbe kerülő értékek meghatározása, valamint az árfolyam-különbözetek elszámolásai jelenthetik.

Forintról devizára történő áttérés:

  • A létesítő okiratban meghatározott új devizában nyilvántartott tételek az analitikusan nyilvántartott devizaértéken kerülnek az átszámított mérlegbe. Azaz itt abból keletkezik árfolyam-különbözet, hogy az analitikus nyilvántartás szerinti devizaérték és a forintos nyilvántartás alapján, az MNB árfolyamon átszámított devizaérték között különbség van (Példa: új devizában kimutatott vevőkövetelés analitikusan 10.000 EUR, főkönyvben 3.000 ezer Ft, fordulónapi MNB 298 Ft/EUR à átszámított vevőérték főkönyv alapján 10.067,11 EUR à 67,11 EUR veszteséget jelent).
  • Harmadik devizanemben nyilvántartott eszközök és források az analitikus nyilvántartás alapján MNB keresztárfolyamon kerülnek az átszámított mérlegbe. Azaz itt abból keletkezik árfolyam-különbözet, hogy az analitikus nyilvántartás szerinti devizaérték keresztárfolyamon átszámított értéke és a forintos nyilvántartás szerinti MNB árfolyamon átszámított devizaértéke között különbség van. (Példa: harmadik devizában kimutatott vevőkövetelés analitikusan 5.000 USD, főkönyvben 1.325 ezer Ft, fordulónapi MNB 275 Ft/USD, 300 Ft/EUR, keresztárfolyam 0,917 EUR/USD à átszámított vevőérték analitika alapján 4,583 EUR, főkönyv alapján 4.416 EUR à 166,33 EUR nyereséget jelent).
  • A forintos egyenlegek az MNB devizaárfolyamán kerülnek be az átszámított mérlegbe, így esetükben nem keletkezik árfolyam-különbözet.
  • A harmadik, illetve új devizában nyilvántartott eszközök és források konverziójánál keletkező összevont árfolyam-különbözet tőketartalékot növel nyereség esetén, illetve eredménytartalékot csökkent veszteség esetén. A következő év társasági adóalapja a különbözetekkel módosul; nyereség esetén adóalap növelő, veszteség esetén adóalap csökkentő tételként.
  • A forintos tételek átszámításakor a jegyzett tőkénél lehet csak különbözet, mivel a jegyzett tőke devizaértéke a létesítő okiratban rögzített, ami még egy korábbi becslés által meghatározott. Az itt keletkező különbözet a tőketartalék pozitív értékéig a tőketartalékban, ezen túl pedig az eredménytartalékban kerül elszámolásra és nem módosítja az adóalapot.

Devizáról forintra történő áttérés:

  • A forintban nyilvántartott egyenlegek az analitikusan nyilvántartott forintértéken kerülnek az átszámított mérlegbe. Azaz itt abból keletkezik árfolyam-különbözet, hogy az analitikus nyilvántartás szerinti forintérték és a devizás nyilvántartás szerinti MNB árfolyamon átszámított forintérték között különbség van (Példa: forintban kimutatott vevőkövetelés analitikusan 100.000 Ft, főkönyvben 335 EUR, fordulónapi MNB 295 Ft/EUR à átszámított vevőérték főkönyv alapján 98.825 Ft à 1.175 Ft nyereséget jelent).
  • Régi devizától eltérő devizanemben nyilvántartott eszközök és források az analitikus nyilvántartás alapján a vállalkozás által választott árfolyamon kerülnek az átszámított mérlegbe (számviteli politikában is szükséges bemutatni). Azaz itt abból keletkezik árfolyam-különbözet, hogy az analitikus nyilvántartás szerinti devizaérték választott árfolyamon átszámított forintértéke és a régi devizás nyilvántartás szerinti MNB árfolyamon átszámított forintértéke között különbség van. (Példa: harmadik devizában kimutatott vevőkövetelés analitikusan 1.000 USD, főkönyvben 900 EUR, fordulónapi MNB 303 Ft/EUR, választott árfolyam 270 Ft/USD à átszámított vevőérték főkönyv alapján 272.700 Ft, átszámított érték analitika alapján 270.000 Ft à 2.700 Ft veszteséget jelent).
  • A régi devizában nyilvántartott tételek az MNB devizaárfolyamán kerülnek be az átszámított mérlegbe, így esetükben nem keletkezik árfolyam-különbözet.
  • A forintban, illetve a régi devizától eltérő devizában nyilvántartott eszközök és források konverziójánál keletkező összevont árfolyam-különbözet tőketartalékot növel nyereség esetén, illetve eredménytartalékot csökkent veszteség esetén. A következő év társasági adóalapja a különbözetekkel módosul; nyereség esetén adóalap növelő, veszteség esetén adóalap csökkentő tételként.
  • A régi devizás tételek átszámításakor a jegyzett tőkénél lehet csak különbözet, mivel a jegyzett tőke devizaértéke a létesítő okiratban rögzített, ami még egy korábbi becslés által meghatározott. Az itt keletkező különbözet a tőketartalék pozitív értékéig a tőketartalékban, ezen túl pedig az eredménytartalékban kerül elszámolásra és nem módosítja az adóalapot.

Devizáról devizára történő áttérés

  • Az alapító okiratban rögzített új devizanemben nyilvántartott egyenlegek az analitikusan nyilvántartott devizaértéken kerülnek az átszámított mérlegbe. Azaz itt abból keletkezik árfolyam-különbözet, hogy az analitikus nyilvántartás szerinti devizaérték és a régi devizás nyilvántartás szerinti MNB keresztárfolyamon átszámított forintérték között különbség van. (Példa: új devizában kimutatott vevőkövetelés analitikusan 900 EUR, főkönyvben 1.000 USD, fordulónapi MNB 300 Ft/EUR, 275 Ft/USD, azaz a keresztárfolyam 0,917 EUR/USD à átszámított vevőérték főkönyv alapján 916 EUR, átszámított érték analitika alapján 900 EUR à 16 EUR veszteséget jelent).
  • A harmadik devizanemben nyilvántartott eszközök és források az analitikus nyilvántartás alapján forint esetén MNB árfolyamon, nem forint esetén pedig MNB keresztárfolyamon kerülnek az átszámított mérlegbe. Azaz itt abból keletkezik árfolyam-különbözet, hogy az analitikus nyilvántartás szerinti devizaérték MNB árfolyamon (forint) vagy MNB keresztárfolyamon (nem forint) átszámított új devizaértéke és a régi devizás nyilvántartás szerinti MNB keresztárfolyamon átszámított devizaértéke között különbség van. (Példa1: harmadik devizában kimutatott vevőkövetelés analitikusan 1.000 GBP, főkönyvben 1.400 USD, fordulónapi MNB 300 Ft/EUR, 275 Ft/USD, 405 Ft/GBP, azaz a keresztárfolyam 1,35 EUR/GBP, 0,917 EUR/USD à átszámított vevőérték főkönyv alapján 1.283 EUR, átszámított érték analitika alapján 1.350 EUR à 67 EUR nyereséget jelent. Példa2: forintban kimutatott vevő analitikusan 100.000 Ft, főkönyvben 355 USD, fordulónapi MNB 300 Ft/EUR, 275 Ft/USD USD, azaz a keresztárfolyam 0,917 EUR/USD à átszámított vevőérték főkönyv alapján 325 EUR, átszámított érték analitika alapján 333 EUR à 8 EUR nyereséget jelent.)
  • A régi devizában nyilvántartott tételek az MNB devizaárfolyamán kerülnek be az átszámított mérlegbe, így esetükben nem keletkezik árfolyam-különbözet.
  • Az új devizában, illetve a harmadik devizában nyilvántartott eszközök és források konverziójánál keletkező összevont árfolyam-különbözet tőketartalékot növel nyereség esetén, illetve eredménytartalékot csökkent veszteség esetén. A következő év társasági adóalapja a különbözetekkel módosul; nyereség esetén adóalap növelő, veszteség esetén adóalap csökkentő tételként.

A régi devizás tételek átszámításakor a jegyzett tőkénél lehet csak különbözet, mivel a jegyzett tőke devizaértéke a létesítő okiratban rögzített, ami még egy korábbi becslés által meghatározott. Az itt keletkező különbözet a tőketartalék pozitív értékéig a tőketartalékban, ezen túl pedig az eredménytartalékban kerül elszámolásra és nem módosítja az adóalapot.