Hírek:

Cash flow

18 február 2015

A 2000. évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban: SzTv) minden gazdálkodó számára előírja, hogy az üzleti év könyveinek zárását követően a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről egy könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót adjon a gazdasági szereplők tájékoztatása céljából.

Előző hírleveleinkben összefoglaltuk a beszámoló alátámasztására alkalmas főkönyvi kivonat összeállításához szükséges zárlati feladatokat, jelen hírlevelünkben pedig áttérünk magára a beszámoló, azon belül is a cash flow kimutatás összeállítására.

A SzTv kimondja, hogy az éves beszámoló részét képező kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a törvény melléklete szerinti tartalmú cash flow kimutatást. Hírlevelünkben ezt a sémát követve mutatjuk be az egyes sorok tartalmát, számítási módját.

A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján):

A cash flow pénzeszközök be- és kiáramlását jelenti, ahol pénzeszközök alatt a pénztári készpénzállományt és a látra szóló betéteket értjük, míg a cash flow kimutatás ezen pénzeszköz változásokat mutatja be egy adott periódusban, működési-, befektetési- és finanszírozási tevékenységből származó változás szerinti megbontásban.

Működési cash flow: a gazdálkodó fő bevételteremtő tevékenységeiből, illetve azokból az egyéb tevékenységekből származó pénzáramok, melyek nem sorolhatók a másik két kategóriába.

Befektetési cash flow: befektetett eszközök beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó pénzeszköz-változások.

Finanszírozási cash flow: azon gazdasági eseményekből származó pénzáram, melyek változást eredményeznek a gazdálkodó saját tőkéjében, kölcsöneiben vagy hiteleiben, akár összegben, akár összetételben. Szintén ide sorolandók a végleges pénzeszköz átadások, átvételek.

Negyedik kategóriaként megjelenik a nettó cash flow, mely az előző három kategória összegeként adódik, egyenlő a nyitó és záró pénzeszköz-állomány különbségével.

A cash flow kimutatás összeállítása

Az összeállítás történhet direkt vagy indirekt módon. A SzTv által előírt forma az indirekt módszert követi, melynek lényege, hogy a számviteli eredményből kiindulva, visszafelé vezeti le az adott időszaki pénzáramlások egyenlegét.

Az egyes sorok összegszerű meghatározása mellett fontos a megfelelő előjel alkalmazása. A pénzeszköz növekedést eredményező eseményeket pozitív, míg a csökkenést eredményező eseményeket negatív előjellel kell szerepeltetni.

 

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Működési cash flow, 1-13. sorok)

 

  1. Adózás előtti eredmény +

 

A kapott osztalék befektetési tevékenységből származik, ezért ezzel korrigálni kell az adózás előtti eredményt, az így kapott összeget előjel helyesen kell szerepeltetni, tehát nyereség esetén pozitív, míg veszteség esetén negatív előjellel. Az eredmény terhére, javára történő pénzeszköz átadás és átvétel értékével az adózási előtti eredményt szintén korrigálni kell, mivel azt a finanszírozási cash-flow-ban kell bemutatni.

 

2. Elszámolt amortizáció +

 

Az eredménykimutatásban az értékcsökkenési leírás soron szereplő összeg, pozitív előjellel.

 

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +/-

 

A tárgyévben elszámolt értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést pozitív, míg ezek visszaírását negatív előjellel kell feltűntetni.

 

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +/-

 

Az adott időszaki céltartalék képzés növelő, míg a felhasználás és a visszaírás csökkentő jellegű korrekció.

 

5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +/-

 

A befektetett eszközök eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereség jellegű különbözetet negatív, míg a veszteség jellegűt pozitív előjellel kell szerepeltetni; az eredményt azért kell kiszűrni, mert a pénzáramok a befektetési tevékenységhez kapcsolódnak, így a 15. soron kell kimutatni.

 

     6. Szállítói kötelezettség változása +/-

7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +/-

8. Passzív időbeli elhatárolások változása +/-

 

A csökkenést negatív, míg a növekedést pozitív előjellel kell szerepeltetni, a véglegesen kapott pénzeszközökhöz kapcsolódóan elhatárolt halasztott bevételek azonban nem itt, hanem a finanszírozási cash flow-ban, a 21. soron szerepelnek.

 

9. Vevőkövetelés változása +/-

10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +/-

11. Aktív időbeli elhatárolások változása +/-

 

A csökkenéseket pozitív, míg a növekedéseket negatív előjellel kell szerepeltetni, azonban a változás számítása során az értékvesztéseket figyelmen kívül kell hagyni, hiszen ezeket a 3. sor már tartalmazza.

 

12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) –

 

Az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség során szereplő összeg, negatív előjellel.

 

13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –

 

Az adott időszak után fizetett (fizetendő, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett (fizetendő) kamat összege.

 

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás

(Befektetési cash flow, 14-16. sorok)

 

14. Befektetett eszközök beszerzése –

 

A tárgyévben beszerzett befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értéke (kamatozó értékpapírok esetében a vételárban lévő kamatot nem tartalmazó), negatív előjellel.

 

15. Befektetett eszközök eladása +

 

Az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg rendezett összege kerül kimutatásra ezen a soron, pozitív előjellel, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árat az abban lévő kamat összegével csökkenteni kell.

 

16. Kapott osztalék, részesedés +

 

Az adott időszak után kapott (járó, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után kapott (járó) kamat összege, pozitív előjellel.

 

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás

(Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok)

 

17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +

 

A tárgyidőszaki (bejegyzett, pénzügyileg teljesített) jegyzett tőke emelés összege, pozitív előjellel; ezen a soron csak a névérték szerepeltethető, az esetleges ázsió (névértéken felüli összeg) a 21. soron fog megjelenni.

 

18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +

 

A tárgyidőszaki kötvények és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, pénzügyileg teljesített összege, attól függetlenül, hogy azok rövid- vagy hosszú lejáratúak.

 

19. Hitel és kölcsön felvétele +

 

A tárgyidőszakban hitel- és kölcsönfelvételből befolyt összege, pozitív előjellel.

 

20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése +

 

A hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeg, pozitív előjellel.

 

21. Véglegesen kapott pénzeszköz +

 

Az adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen, vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeg, pozitív előjellel.

 

22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –

 

A jegyzett tőke leszállítása miatt, a tulajdonos(ok)nak kifizetett pénzösszeg, negatív előjellel, illetve a saját részvény, üzletrész bevonása esetén a visszavásárlási érték.

 

23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –

 

A kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összege, negatív előjellel.

 

24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –

 

A felvett hitelek, kölcsönök tárgyidőszakban törlesztett összege, negatív előjellel.

 

25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –

 

A tárgyidőszakban hosszú lejáratra nyújtott hitelek, kölcsönök, elhelyezett bankbetétek összege, negatív előjellel.

 

26. Véglegesen átadott pénzeszköz –

 

Az adott időszakban, jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék vagy az eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszközök, negatív előjellel.

 

27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása +/-

 

A tárgyidőszakban alapítókkal szemben, illetve bármely féllel szembeni hosszú lejáratú kötelezettségek változását kell ezen a soron kimutatni, kötelezettség-csökkenés esetén negatív, míg növekedés esetén pozitív előjellel.

 

IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +/-

 

A működési-, befektetési- és finanszírozási cash flow összege, melynek egyezni kell a pénzeszközök változásával; a pénzeszközök csökkenését negatív, míg növekedését pozitív előjellel kell szerepeltetni.