• Behajtási költségátalány - jogszabály változások -
Hírek:

Behajtási költségátalány - jogszabály változások -

24 március 2016

A behajtási költségátalány intézménye a 2016. március 24-én hatályba lépett1, a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvénnyel (továbbiakban: törvény) újraszabályozása került.

Jelen tájékoztatónkban az ezzel kapcsolatos változásokra szeretnénk felhívni szíves figyelmüket.

Ami nem változott:

v
v Kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül 40 eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (behajtási költségátalány) tarthat igényt.
vA szerződésben – a késedelmes fizetést megelőzően – elengedni, kizárni nem lehet
vAbban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett
v40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható
vAnnak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozása áll fenn
vKésedelmenként és nem számlánként követelhető az adóstól
vA jogosult (hitelező) a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az egyéb bevételek között számolja el

 

Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult (változatlanul) a behajtási költségátalány összegét a könyveiben csak akkor tüntetni fel, ha az hozzá ténylegesen befolyt.

A társasági adó törvény szerinti adóalapot is csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.

Ami változott:

Az új szabályozás alapján kötelezetti oldalon a behajtási költségátalány nem a késedelembe esés időpontjával válik esedékessé (fizetendővé), hanem ez attól függően következik be, hogy a késedelembe eső önként teljesíti-e azt vagy sem.

a)Önkéntes teljesítés esetén, a megfizetés időpontja lesz a költségátalány esedékességének időpontja, a könyvviteli nyilvántartásaiban ekkor kell rögzítenie azt a kötelezettnek.
b)Önkéntes teljesítés hiányában abban az esetben kerülhet kimutatásra a kötelezettség, ha a jogosult a teljesítésre a kötelezettet felszólítja, ilyenkor az esedékesség időpontja az első felszólítás időpontja. Az első felszólítást a késedelem beálltának időpontját követő egy éven belül kell megtenni, ellenkező esetben a felszólítás a jogvesztő határidő miatt nem jár joghatással.

Számviteli szempontból a kötelezett oldalán az egyéb ráfordítások között kell elszámolni többek között a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányok összegét.

Amennyiben az első felszólítást a jogosult az egy éves jogvesztő határidőn belül megtette, a kötelezettség esedékessé válik, de abban az esetben, ha a jogosultnak ez a felszólítás ellenére nem kerül megfizetésre, az általános elévülési időn – 5 éven belül – kérheti az őt megillető összeget a kötelezettől.

A jogvesztő határidő tehát csak az igényérvényesítés kezdő időpontjára vonatkozik, a határidőn belül érvényesített költségátalány már az általános szabályok szerint követelhető a kötelezettől, ha ő az első felszólításra nem fizeti meg ennek összegét.

A hatályos szabályozás a kötelezetti késedelem kimentésének lehetőségét a jogosult igénye érvényesítésének során biztosítja; eredményes kimentés esetén a kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles.

Amennyiben a kötelezettnek a behajtási költségátalány összegét megfizetnie nem kell, azt szintén nem köteles könyveiben szerepeltetni.

Lemondás a behajtási költségátalányról:

Az igény érvényesítésének lehetőségéről a jogosult a jogvesztő határidő bekövetkezése előtt lemondhat.

Abban az esetben, ha a jogosult még esedékessé nem vált kötelezettség esetén tesz kifejezett lemondó nyilatkozatot, a feleknek számviteli kötelezettsége ezzel kapcsolatban nincs, hiszen a jogosult csak a pénzügyileg rendezett költségátalányt mutatja ki könyveiben, a kötelezett pedig a még esedékessé nem vált költségátalányt nem kell, hogy kimutassa.

Fentiekből következően a társasági adó rendszerében a jogosultnak nem kell a követelés elengedéséhez kapcsolódó adóalap-módosító tétel alkalmazásával számolnia, illetve kötelezetti oldalon sem történik meg bevétel kimutatása, ami társasági adóalapot eredményezne.

Amennyiben azonban a jogosult felszólítja a késedelembe esőt a költségátalány megfizetésére és az így esedékessé válik, a kötelezettnek azt kötelezettségként kell kimutatnia.

Ha utóbb a jogosult a behajtási költségátalány összegéről mégis lemond, ez már a követelés elengedéseként értékelhető, de tekintettel arra, hogy könyvviteli nyilvántartásában ez követelésként nem szerepel, társasági adó kötelezettségét ez a lemondás nem befolyásolja. A kötelezett ilyenkor a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét egyéb bevételként mutatja ki, ami nála társasági adóalapot képez.

 

A törvény hatálya:

A törvény 2016. március 24. napján lépett hatályba, azonban előírásait a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell.

Számviteli szempontból a hatálybalépéssel egyidejűleg a korábbi szabályozás alapján a könyvekben kimutatott behajtási költségátalányból származó kötelezettséget az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni.

Reméljük, hogy összefoglaló tájékoztatónk segítségül szolgál Önöknek a jogszabály értelmezésében, egyedi kérdésekben, illetve részletes tanácsadásért kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal!

 

Tisztelettel:

Hajnal Péter 

Ügyvezető Igazgató

BDO Magyarország  Könyvelő és Bérszámfejtő Kft.