A Cookie technológia segítségével Ön a legtöbbet hozhatja ki weboldalunkból. Kérjük, engedélyezze a Cookie-k használatát. A weboldal bármelyik linkjére kattintva Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információért kérjük, olvassa el ADATVÉDELMI NYILATKOZATUNKAT a cookie-k használatáról.
Hírlevél:

Adótörvényváltozások – 2019. őszi adócsomag

20 december 2019

 

  1. A személyi jövedelemadót érintő változások

 

I.1. Magánalapítvány, bizalmi vagyonkezelő nyithat tartós befektetési számlát

A privát vagyon kezelésének új formáját még a nyár folyamán vezette be a hazai jogba a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény. Másik, hasonló célú jogintézmény a bizalmi vagyonkezelés.

Fontos változás, hogy tartós befektetési számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon természetes személy vagyonrendelője és kedvezményezettje részére, valamint a magánalapítvány a természetes személy kedvezményezettje részére. A tartós befektetési számlán jóváírt hozamok ezentúl nem osztaléknak minősülnének ilyen esetekben, hanem a tartós befektetésből származó jövedelemnek, annak minden kedvezményével. Így az elért hozamhoz a magánszemély kedvezően, akár adómentesen juthat hozzá.

 

I.2. Egyéb változások

A korábbi egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység elnevezése magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységre módosul, ez azonban nem érinti a korábbi adókötelezettségeket.

 

  1. A társadalombiztosítási járulékokat érintő változások

 

A társadalombiztosítási járulékok és ellátások terén jelentős változás a 2020. július 1-jén hatályba lépő új törvény, mely kódexszerűen magában foglalja majd a jelenleg több jogszabályban megtalálható rendelkezéseket (új Tbj.).

Az új Tbj. szerint 2020. július 1-jétől összevonásra kerülnek a korábbi egyéni járulékok, és csak egy egyéni járulék lesz, társadalombiztosítási járulék néven, 18,5%-os kulccsal. 10%-os kulccsal nevesíti az új Tbj. a nyugdíjjárulékot is, néhány olyan esetre, ahol csak azt kell fizetni.

A 18,5%-os társadalombiztosítási járulék bevezetésének több gyakorlati előnye is lesz, ilyen például az adminisztráció egyszerűsítése mind a járulék bevallása, mind a befizetése terén, valamint a családi járulékkedvezmény szélesebb körű érvényesíthetősége. 2020. július 1-jétől ugyanis a családi járulékkedvezmény mind a 18,5%-nyi egyéni járulékkal szemben érvényesíthető lesz (előtte csak 17%-nyi egyéni járulékkal szemben lehet ezt megtenni). Továbbá nem kell majd a kifizetőknek figyelemmel kísérni, hogy sorrendben melyik egyéni járulékból vonják le a kedvezmény összegét.

Az új Tbj. járulékfizetési alsó határt is bevezet a munkaviszonyban, valamint az ahhoz hasonló szolgálati jogviszonyokban szerzett jövedelmekre, melynek összege a minimálbér 30%-a (illetve ennek arányos része egyes hó-közi változásoknál). Ez alól csak egyes, törvényben felsorolt kör mentesül.

Változik 2020. július 1-jétől a társas vállalkozók és egyéni vállalkozók minimum járulékalapja is. Ettől az időponttól kezdve a minimum járulékalap a minimálbér lesz. 2020. július 1-je előtt e minimum járulékalap az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék esetén (összesen 8,5%-nyi egyéni járulék tekintetében) a minimálbér 150%-a.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2020. január 1-jétől változó mértéke az új Tbj. hatálybalépését követően is havi 7.710 Ft (napi 257 Ft) lesz. Változás, hogy az adóhivatal fokozottabban figyelemmel kíséri, hogy kiknek és mikortól kell teljesíteni e járulékkal kapcsolatos kötelezettséget. Az adóhivatal tájékoztatást fog küldeni a kötelezettség keletkezésekor és megszűnésekor is. Fontos ezekre figyelni, mivel háromhavi tartozás felett a TAJ kártyát érvénytelenítik a térítésmentes egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan.

Változik 2020. július 1-jétől a nyugdíj szolgálati időre és nyugdíjalapot képező jövedelemre kötött megállapodások esetén fizetendő nyugdíjjárulék kulcsa 24%-ról 22%-ra.

Külföldi kiküldetések esetén 2020. július 1-jétől a járulékalapot képező jövedelem számításának szabályai is átalakulnak. Arra az időszakra, amikor nincsen Magyarországon adóköteles jövedelem, a járulékalapot képező jövedelem az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző július hónapra a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset. Ez az összeg 2019. júliusában havi 359.900 Ft volt, amely jelentősen meghaladja a minimálbért. Ennél kisebb összeg lehet a járulékalap, ha a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett (tárgyhónapra elszámolt) jövedelem nem éri el a fenti átlagkereset összegét. Ez a változás jelentősen érintheti a magyar vállalkozások által külföldre küldött, kevésbé képzett munkavállalók magyarországi járulékterhelését.

A fenti változással egyidejűleg megszűnik az a szabályozás, mely szerint az alapbérnek a kiküldetést megelőző évi havi átlagos alapbért kell tekinteni. Ennek fényében 2020. július 1-jétől egyszerűsödik a külföldön kiküldetésben levő magyar munkavállalók járulékalapot képező jövedelemszámítása.

A fentiekhez kapcsolódik továbbá a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása, mely értelmében az új Tbj. speciális szabályai alapján számított járulékalapot kell majd a szociális hozzájárulási adó alapjának tekinteni, így egységesítve a két közteher alapját.

Az Egyesült Királyságot érintő kiküldetések kapcsán az új Tbj-be a korábbiaknak megfelelő szabályozás kerül a rendezetlen Brexit esetére. A folyamatban levő kiküldetéseket ennek fényében csak 2020. december 31-éig lehet járulék szempontból kiküldetésnek tekinteni, azaz a hosszabb időre kiadott A1-es igazolások ebben az időpontban le fognak járni.

A nyugdíj-megállapítási eljárások során az új Tbj. szerint lehetőség lesz az elévülési idő figyelmen kívül hagyására. Olyan esetekben lesz lehetőség erre, amikor járulékok tartozatlan megfizetése történt (azaz nem kellett volna biztosítottnak tekinteni az illetőt és ezt a nyugdíj megállapításért felelős szerv megállapítja), vagy a 2007. január 1-jét követő időszak(ok) tekintetében a járulékok befizetése ugyan megtörtént, de azok bevallása elmaradt, valamint abban az esetben, ha hatósági határozat tévedése miatt a belföldi járulékfizetés egy adott időszakban elmaradt. Ezekben az esetekben a tartozatlan járulék visszaigényelhető, az elmaradt bejelentések, bevallások és befizetések szankció nélkül pótolhatóak.

A vendéglátó üzlet felszolgálójaként fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 2020. július 1-jétől már nem fizethető 15%-os nyugdíjjárulék és ettől az időponttól kezdve nem is jár az ilyen jövedelem után nyugdíjellátás.

A jelenlegi és az új Tbj. közötti átmenet kapcsán fontos, hogy a régi Tbj. szabályait kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. Ez vonatkozik az utólag elbírált jogviszonyokra és az azok kapcsán teljesítendő járulék kötelezettségekre is.

2020. január 1-jétől új egészségbiztosítási pénzbeli ellátásként jelenik meg az örökbefogadói díj, továbbá a nagyszülőkkel, illetve a nevelőszülőkkel bővül a GYED-re jogosultak köre.

 

  1. A társasági adót érintő változások

 

II.1. Vagyonkezelő alapítvány, bizalmi vagyonkezelő által átvett pénzeszköz

A pénzeszközök átvétele révén szerzett bevétel esetén is adómentességet élvez az olyan bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon, valamint a vagyonkezelő alapítvány, ahol a vagyonrendelő és a kedvezményezett is természetes személy. Ez a bevételi típus korábban hiányzott az adómentességet engedő szabályozásból.

 

II.2. Adófelajánlás esetén az adózói késedelem már adóelőlegnél is kimenthető

Az adózó a filmalkotás, illetve látvány-csapatsport támogatásának céljára felajánlhatja adója meghatározott részét. Az adóhivatal a kedvezményezettnek akkor utalja át a felajánlott összeget, ha az adózó határidőben megfizeti az adóját. Rövid, 15 napon belüli késedelem kimenthető lesz külön kérelem alapján az adóelőlegek esetében is.

 

II.3. A látvány-csapatsport támogatásának kedvezménye

Az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket teljes egészében megvalósíthatják támogatások felhasználásával (100%-os támogatási intenzitás).

A támogatási igazolás kiállításához a hatályos szabályok alapján az szükséges, hogy a megvalósított tárgyi eszköz beruházás üzembe helyezése 4 éven belül megtörténjen. Ez a határidő 6 évre bővül és a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható.

 

  1. Általános forgalmi adó változások

 

Fontos változás, hogy a korábban bevezetett számla adatszolgáltatásra a 100 ezer forintos áfa értékhatár megszűnik és a kötelezettséget 2020. július 1-jétől értékhatártól függetlenül teljesíteni kell. Az áfa szabályozás ezzel összefüggésben számos ponton módosul az előbbi dátummal.

 

III.1. A számla adatszolgáltatás kiterjesztése

Az adóalany 2020. július 1-jétől értékhatártól függetlenül valamennyi, belföldi adóalany vevője számára kiállított számláról köteles adatot szolgáltatni az adóhivatal felé.

A nyomdai úton előállított számlák adatszolgáltatására a jelenlegi 5 nap helyett majd 4 naptári nap áll rendelkezésre. Azonban, ha az áthárított adó összege az 500 ezer forintot eléri, az adatszolgáltatásról legkésőbb a kiállítást követő napon kell gondoskodni.

Az adatszolgáltatást a NAV elektronikus felületén teheti meg az adózó vagy meghatalmazottja.

A terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany a bevallásában a 2020. július 1-jétől köteles nyilatkozni valamennyi számláról, amely alapján levonási jogát gyakorolja (összesítő jelentés, vagyis a bevallás M-es lapjai).

Az átmeneti szabályok szerint a változások alkalmazására a kimenő számlák esetén a számla kiállítás időpontja irányadó, függetlenül a teljesítés idejétől. A bejövő számlák esetén pedig az adólevonási jog gyakorlásának időpontja az irányadó.

Az elfogadott módosítások között szerepel, hogy 2021. január 1-jétől már a nem adóalany vevők részére kiállított számlákról is adatot kell majd szolgáltatni.

 

III.2. A számla kiállításának ideje és a számlázást érintő további változások 2020. július 1-jétől

A terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó belföldön letelepedett adóalany köteles a belföldi adóalany vevője adószámát (csoportos adóalany csoportazonosító számát) az általa kiállított számlán feltüntetni. Jelenleg ezt csak akkor kell megtennie, ha az áthárított áfa összege legalább a 100 ezer forintot eléri, azonban ez a kötelezettsége a jövőben már nem kötődik értékhatárhoz.

A számla kibocsátásáról „ésszerű időn belül” kell gondoskodni, ennek általános határideje a korábbi 15 napról 8 napra csökken. Ez alól továbbra is kivétel a készpénzes (vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel) történő fizetés, amikor haladéktalanul és a Közösségen belüli termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele és más, fordított adózású ügyletek, amelyek esetében 15 napon belül kell a számlát kiállítani.

Számlát kell adni majd egyes, egyébként adómentes ügyletekről, mint például a nem közszolgáltató által végzett egészségügyi szolgáltatásokról, fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységről, együttműködő közösség által a tagjának nyújtott szolgáltatásról, ingatlan értékesítésről.

 

  1. Az illetékeket érintő változások

 

IV.1. A vagyonkezelő alapítvány

A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó illetékszabályokat a módosítás kiterjeszti a vagyonkezelő alapítványokra is. Ez alapján nem terheli ajándékozási illeték az alapítói vagyonrendelés keretében történő vagyonszerzést, valamint a kezelt vagyon és hasznainak alapító általi megszerzését még akkor sem, ha azt az alapító kedvezményezettként szerzi meg.

A kedvezményezett illetékötelezettsége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a vagyont és a hasznokat közvetlenül az alapítótól szerezte volna. Ha a vagyonrendelés a köztük lévő visszterhes jogviszonyra tekintettel történt, akkor a tényleges kötelezettséget a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai szerint kell megállapítani.

Az illetéktörvény szempontjából a jövőben vagyonkezelő alapítványnak minősül a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a magyar vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény által előírt, a vagyonkezelő alapítványok alapítására és működésére vonatkozó feltételeket.

 

IV.2. A belterüeltbe vont ingatlan és az ilyen ingatlannal rendelkező társaság visszterhes átruházása

A belterületbe vont ingatlan átruházását visszterhes vagyonátruházási illeték terheli.

Az illeték mértéke a NAV által megállapított szerzéskori és az átruházáskori forgalmi érték különbözetének 90%-a.

Belterületbe vont ingatlan az, amelyet az átruházást megelőző 10 évben – akár korábbi tulajdonosnál − minősítettek ilyenné külterileti ingatlanból. Nem tartozik ide azonban az ingatlan, ha azt az átruházó fél kellő ideig tartotta saját tulajdonában vagyis azt csak a megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítették belterületivé.

Visszterhes vagyonátruházási illeték terheli a belterületi ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházását is.

A fenti szabályokat azokra az ingatlanokra kell alkalmazni, amelyeket 2020. január 31-e után minősítettek belterületivé.

 

  1. Az adóeljárást érintő változások

 

V.1. Újonnan alakult társaság csatlakozása a csoportos társasági adóalanyhoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tevékenységét év közben kezdő társaság a bejelentkezéskor tud csatlakozni a társasági adóalanyhoz.

 

V.2. Új NAV lekérdezési felület

Az áfa törvény értelmében a behajthatatlan követelés miatti adóalap csökkentés egyik feltétele, hogy a csökkentést tervező adózó vevője ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. A NAV lekérdezési felülete 2015. január 1-jei időpontra visszamenőleg biztosítani fogja ezen adatok elérhetőségét.

 

V.3. Gazdaságfehérítés

A NAV az érintetteket értesíti, ha ellenőrzése során több adózót is érintő adóelkerülő ügyletet tárt fel és erről végleges döntést hozott.

A NAV tájékoztatja a foglalkoztató munkavállalóit arról, ha az adóhatóság a munkáltatónál végzett ellenőrzés során olyan foglalkoztatással kapcsolatos tényt, körülményt észlel, mely alapján végleges döntéssel megállapította a foglalkoztatással kapcsolatos adótörvények megkerülését. A rendelkezés célja, hogy a munkavállalók tájékoztatást kapjanak arról, ha munkáltatójuk elmulasztja az adó- és járulékbevallásokat és befizetéseket.

 

  1. A számvitelt érintő változások

 

VI.1. Pótbefizetésről való lemondás

Ha a pótbefizetést teljesítő tag arról később lemond, úgy annak összegét a társaság a lekötött tartalékból az eredménytartalékba vezeti át.

 

VI.1. Kis értékű eszközök egy összegű leírása 200 ezer forintig

A kis értékű tárgyi eszközök (és vagyoni értékű jogok, szellemi termékek) egy összegű terv szerinti értékcsökkenése eddigi értékhatárát a módosítás 200 ezer forintra emeli fel.

 

Arányi Attila, Pickarczyk Zoltán, Andó Marcell |