• A számviteli törvényt érintő 2021-es jelentős változások
Hírek:

A számviteli törvényt érintő 2021-es jelentős változások

03 február 2021

A 2021. évi számviteli törvény változások esetében érdemes pár újonnan beépült módosításra odafigyelnie a vállalkozásoknak, hiszen egy részük nem csak számviteli, de adózási szempontból is kedvezőek lehetnek, ráadásul már a 2020-as évre visszamenőlegesen is alkalmazhatóak. 

1. Változnak a tőketartalék könyvelésének szabályai

A 2006. évi a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló V. törvény (továbbiakban „cégtörvény”) 2019-es módosításának egyik fő célja a cégalapítások és cégeljárások átláthatóságának könnyítése, amely lehetővé teszi, hogy a társaságok egyes  cégadatok esetében a változásbejegyzési kérelmükben meghatározzák a változás időpontját. Ezt a módosítást  2019-ben, a 2000. évi a számvitelről szóló C. törvény (továbbiakban „számviteli törvény”) is átvette a jegyzett tőkére vonatkozóan. Ugyanakkor ezeket a változásokat a tőketartalék könyvelésének szabályai nem követték, így sérülhetett a megbízható és valós összkép alapelve.

A számviteli törvény módosítása ezt hivatott korrigálni, így már a tőketartalék változása is történhet a  cégadatok változásának időpontjával (amennyiben az eltér a cégbejegyzés időpontjától). A tőketartalék növekedése azonban csak akkor könyvelhető a cégbírósági bejegyzés vagy a változás időpontjával, ha a kapcsolódó eszköz átvétele megtörtént, azaz pénzbeli hozzájárulás esetében a pénz rendelkezésre áll, nem pénzbeli hozzájárulás esetén pedig az eszközt átadták a vállalkozás számára. Ezen változás a kihirdetést követő napon lépett hatályba (2020.11.27), visszamenőleges hatállyal nem rendelkezik, így a korábbi problémákat csak részben orvosolja.

2.Változás az osztalék miatti követelés elengedésének elszámolásában

Abban az esetben, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa elengedi, az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni az elengedés időpontjával. A korábbi szabályozás értelmében ez elengedett kötelezettségnek minősült, amit az egyéb bevételekkel szemben kellett elszámolni, így egy korábbi tőkeelemből generált a társaság egy bevételelemet. A változás   megoldja a korábbi szabályozásból származó problémát, így az elengedett kötelezettség már nem egyéb bevételként kerül elszámolásra, hanem visszakerül a saját tőke elemei közé eredménytartalék formájában (2020.11.27-től alkalmazható).

3.A gazdasági események nettó módon történő elszámolásának bővítése

A számviteli törvény egyik legjelentősebb változása azon gazdasági események körét bővítette ki, amelyek elszámolására a jövőben nettó módon kerülhet sor. A számviteli törvény főszabályként a bruttó elszámolás alapelvét alkalmazza még akkor is, ha ez nem jár többlet információval. A nettósítás azt jelenti, hogy csak a veszteséget vagy nyereséget kell bemutatni, így könnyítést jelenthet a bemutatás során, illetve adózási megfontolásokat is érdemes figyelembe venni, amennyiben a társaságok jövedelem- (nyereség-) minimum 

alkalmazását tervezik a 2020-as évre, és az üzleti év folyamán tárgyi eszközt, immateriális jószágot vagy követelést értékesítettek.

A következő változások alkalmazhatók már a 2020-ban induló üzleti évről készített beszámolóra is:

Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

Az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a követelés átruházásakor az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket.

Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben az értékesítéskor vagy az átadás idején a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket.

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

Az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a követelés átruházásakor a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket.

Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben az értékesítéskor vagy az átadás idején a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt.

4.Az átalakulással összefüggésben lekötött tartalék képzési kötelezettség előírása

Az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni, amennyiben az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet. Ilyen adókötelezettség merülhet fel például akkor, ha a kiválás során a kivált társaság az eszközeit felértékeli (amennyiben ez nem kedvezményezett átalakulás volt). Ezen változás szintén 2020.11.27-től hatályos.

Loading...