• 2022-ben is folytatódik az adócsökkentési tendencia
Hírek:

2022-ben is folytatódik az adócsökkentési tendencia

12 május 2021

A munkáltatói terhek csökkenése mellett fejlesztési és kedvezményes iparűzési adó segíti a vállalatokat 

 

Nyilvánossá vált a 2022-es központi költségvetés tervezete, melyből kiderül, hogy a magyar kormány a jövő évben is folytatja adócsökkentési politikáját a koronavírus-járvány okozta kiesések kompenzálása érdekében. A 25 éven aluli munkavállalók adókedvezménye, a munkáltatói adóterhek és a fejlesztési adókedvezmény beruházási értékhatárának mérséklése mellett az iparűzési adóelőlegekre vonatkozó mérséklési lehetőségek a vállalatoknak és a munkaerőpiacra visszatérő dolgozóknak egyaránt segítenek.

 

Jelentősen csökkennek a munkáltatói adóterhek

A koronavírus-járvány alatt is folytatódott az adócsök   kentési tendencia: 2020. július 1-jétől további 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó (17,5%-ról 15,5%-ra), 2020-ban megszűnt a fejlesztési tartalék nyereségarányos, 50%-os korlátja, valamint a 2021-es év elejétől a kisvállalatokra vonatkozó adókulcs egy százalékponttal, 11%-ra csökkent. A jövő évi központi költségvetés napokban beadott tervezetéből kiderül, hogy a tendencia a 2022-es évben folytatódik a munkáltatói adóterhekre vonatkozó kedvezményekkel és mérséklési lehetőségekkel.

 

2022. július 1-től 2 százalékponttal lesznek alacsonyabbak a bérekre vonatkozó munkáltatói adóterhek. A szociális hozzájárulási adó kulcsa 0,5 százalékponttal csökken 15%-ra, és megszűnik a szakképzési hozzájárulás, amely jelenleg 1,5% mértékű. Ezen felül a munkáltatók a foglalkoztatás első két évében a minimálbérig mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, a harmadik évben pedig 50%-os kedvezményt vehetnek igénybe a szociális hozzájárulási adóból a minimálbérig.

 

Beruházásokat ösztönző lépcsőzetes intézkedések

A fejlesztési tartalék korlátjának 2020-as eltörlésének eredménye, hogy a munkáltatók igénybe vehetik a tartalék adózás előtti, teljes összegű nyereségét, tízmilliárd forintos felső határértékkel. 2021-től ezen határérték eltörlésének köszönhetően a fejlesztési tartalék korlátlanul felhasználható a teljes nyereségre. Ezen felül a 2017-es év óta jelentősen leegyszerűsödött a kisvállalati adóra vonatkozó szabályozás: az árbevételi és mérlegfőösszeg korlátja 3 milliárd forintra, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 6 milliárd forintra emelkedett. Az adónem kulcsa a szociális hozzájárulási adóteher mérséklésével párhuzamosan évek óta folyamatosan csökken, 2021-ben újabb egy százalékpontos csökkenéssel 11%-ra mérséklődött, mely ezáltal még kedvezőbb adózási környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások számára.

 

A kisebb vállalkozások beruházásainak ösztönzése érdekében 2020-tól kezdődően a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 500 millió forintról három lépésben, fokozatosan csökken.  2022. január 1-jével valósul meg a harmadik lépcső, ezen időpontot követően a kisvállalkozások esetében már a jelenértéken legalább 50 millió forintos beruházás, középvállalkozásoknál pedig a jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházás esetén is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt. 

 

Jelentős kedvezmények az iparűzési adóelőlegek kapcsán

2021-re vonatkozóan a 4 milliárd forint árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó mértéke 1%-ban maximalizálódott. Az érintett vállalkozások már a 2021. évben fizetendő adóelőlegeikre vonatkozóan is érvényesíthetik az 50%-os mérséklést, amennyiben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) részére február 25-ig benyújtották az adóelőleg nyilatkozatot a csökkentési igényről. Az adóelőlegek mérsékléséről nem nyilatkozó vállalkozások az adókedvezményt a 2021. adóévről szóló, 2022 májusában benyújtandó bevallásban vehetik igénybe.

 

A fentiek - kiegészülve a 25 éven aluli munkavállalók SZJA kedvezményével, amelynek jogszabályait már korábban elfogadta az országgyűlés – jól mutatják, hogy a kormányzati szándék továbbra is a foglalkoztatottság és a beruházások növelését kívánja elősegíteni fiskális oldalról, azonban lehet, hogy a fentieken túlmenően további gazdaságélénkítő támogatásokra is szükség lesz majd a koronavírus járvány által okozott gazdasági recesszió hatásaiból való minél gyorsabb kilábalás érdekében” – értékelte a fenti intézkedéseket Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.