A Cookie technológia segítségével Ön a legtöbbet hozhatja ki weboldalunkból. Kérjük, engedélyezze a Cookie-k használatát. A weboldal bármelyik linkjére kattintva Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információért kérjük, olvassa el ADATVÉDELMI NYILATKOZATUNKAT a cookie-k használatáról.
Hírlevél:

2019. július – Nyári adócsomag

16 augusztus 2019

 

Az Országgyűlés 2019. július 17-én elfogadta a 2019. nyári adócsomagot képező június 4-én beterjesztett törvényjavaslatokat, amelyek 2019. évi LXXII. sz. és a 2019. évi LXXIII. sz. törvényként a július 23-án megjelent Magyar Közlönyben kihirdetésre kerültek.

 

I. Társasági adót érintő változások

I.1. Adóelőleg feltöltési kötelezettség eltörlése

A társasági adót érintő egyik legjelentősebb módosítás, hogy a 2019-es adóévtől kezdődően megszűnik az adóelőleg-feltöltési kötelezettség. Azon adózók, akiknek a 2019-es adóéve utolsó hónapjának 20. napja nem korábbi, mint a módosító törvény hatálybalépése, egy külön nyilatkozatban választhatják, hogy a 2019. adóévben még alkalmazni kívánják az adóelőleg kiegészítést.

 

I.2. Csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályok módosítása

Az adózói visszajelzések alapján módosításra kerülnek a 2019.01.01-jei hatállyal bevezetett csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó egyes szabályok. Jelentős egyszerűsítés, hogy kikerül a feltételek közül a csoporttagok könyvvezetésének azonos pénznemére vonatkozó előírás, továbbá a tevékenységét év közben megkezdő adóalany is csatlakozhat a csoporthoz, vagyis az általános belépési szabályokkal ellentétben nem szükséges megvárniuk a csatlakozással a meglévő csoport következő adóévének első napját.

További adminisztrációs egyszerűsítést élvezhetnek a csoporttagok, ugyanis az eddigi szabályozás alapján az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásának határidejét megelőző 15. napig az egyes csoporttagoknak adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot volt szükséges tenniük az adóhatóság részére. Ezt váltja fel egy, a társasági adóbevallás határidejét megelőző 15. napig tett nyilatkozat a csoportképviselő részére, így megszűnik a csoporttagok „dupla”nyilatkozattételi kötelezettsége.

A csoportos társasági adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos új szabály, hogy: ha a megszűnés időpontja nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ha ebben az időszakban csoportos társasági adóalanyiság nem állt fenn, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiság nem jött létre. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő napon, azaz 2019. július 24-én lépett hatályba.

Módosításra került a csoportos adóalanyra vonatkozó kamatlevonási korlát szabálya is. A csoporttagok összesített kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye (EBITDA) alapján határozza meg, és a csoporttagok összesített nettó finanszírozási költsége tekintetében alkalmazza (figyelembe véve a 939,810,000 forint összegű határt is). A csoportszinten le nem vonható nettó finanszírozási költség az egyedi adóalap megállapítás céljából a csoporttagok EBITDA-ja arányában kerül megosztásra.

Az adókedvezmények felhasználásának feltételeire vonatkozó rendelkezés is módosításra került, amelynek alapján azt az adókedvezményt, amelyre egy adott csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társasági adóalany akkor érvényesítheti, ha az  adókedvezményre jogot szerzett csoporttag a  kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az  adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére – a csoporttagság alatt a csoportos társasági adóalany által fel nem használt keretösszeg erejéig – továbbra is jogosult marad.

 

I.3. Vagyonkezelő alapítvány

A korábban külön törvényben létrehozott vagyonkezelő alapítvány jogintézménye új társasági adóalanyként jelenik meg. A vagyonkezelő alapítvány adókötelezettségére a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a társasági adókötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Ezen rendelkezés a törvény kihirdetését (2019. július 23.) követő 31. napon lép hatályba.

Meghatározott feltételek teljesülése esetén a vagyonkezelő alapítvány mentesül a társasági adófizetési kötelezettség alól.

 

I.4. Reklámadó kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő költség elszámolhatósága

A korábban elfogadott módosítás következtében a reklámadó mértéke 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban átmenetileg 0% lesz. Az elfogadott adótörvény alapján ebben az időszakban a reklámadóról szóló törvény szerint meghatározott reklámadó-kötelezettséggel összefüggő költségek a társasági adóban automatikusan elszámolhatóak minden további adminisztratív feltétel teljesítése nélkül, vagyis nem kell alkalmazni a Tao tv. 3.sz. mellékelte 16. pontját. A rendelkezés a törvény kihirdetését követő napon, azaz 2019. július 24-én lépett hatályba.

 

I.5. Fejlesztési adókedvezmény

Törlésre kerülnek a beruházások vonatkozásában a korábban előírt létszám- és bérköltség feltételek.

A kormány három fázisban tervezi kibővíteni a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságot. Leszállításra kerül a kis és középvállalkozások esetén a beruházások minimális jelenértéke, ami által az adókedvezmény még szélesebb körben lesz elérhető.

 

Időszak

Fejlesztési adókedvezmény értékhatára

 2019. július 24-től

 kisvállalatok esetén: 300 millió forint

 középvállalkozások esetén: 400 millió forint

 2021-től

 kisvállalatok esetén: 200 millió forint

 középvállalkozások esetén: 300 millió forint

 2022-től

 kisvállalatok esetén: 50 millió forint

 középvállalkozások esetén: 100 millió forint

 

További feltétellel bővül a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele: az adókedvezmény igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá. Ezt a feltételt 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

 

I.6. Külföldre történő tőkekivonás adóztatása (Exit tax)

2020. január 1-jétől az alábbi négy adóalap növelő tétel jelenik meg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben („Tao tv.”):

i) ha az adózó a Tao tv. hatálya alól azért kerül ki, mert az üzletvezetés helyét külföldre teszi, feltéve, hogy ezzel külföldi adóügyi illetőséget szerez,

ii) ha az  adózó a  belföldi székhelyéről külföldi telephelyére helyez át eszközöket, amennyiben az  áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön a Tao tv. szerinti adófizetési kötelezettséget,

iii) ha az  adózó belföldi telephelyéről külföldi székhelyére vagy külföldi telephelyére helyez át eszközöket, amennyiben az  áthelyezést követően az  eszközök nem keletkeztetnek belföldön a Tao  tv. szerinti adófizetési kötelezettséget,

iv) ha az adózó belföldről külföldre helyezi át a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amennyiben az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön a Tao tv. szerinti adófizetési kötelezettséget.

Az említett 4 esetben, amelyeket a Tao tv. kivonásként definiál, az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értékének a kivonáskor fennálló számított nyilvántartási értékével vagy annak megfeleltethető értékével csökkentett összege növeli az adóalapot.

Az adózónak lehetősége lesz a fizetendő adót az adóbevallásban tett választás alapján 5 részletben megfizetni, ha az üzletvezetés helyét az Európai Unió más tagállamába, vagy olyan EGT-tagállamba helyezi át, amely EGT-tagállam az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i (EU) 2010/24 tanácsi irányelv szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az  adózó tagállamával vagy az Európai Unióval. Részletfizetés esetén az adózó a fizetendő adó 20%-át a bevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, a fennmaradó 80%-ot pedig 4 egyenlő részletben, évente a társasági adóbevallás esedékességének napjáig.

A módosított Tao tv.-ben felsorolt esetekben (pl. ha az áthelyezett eszközöket vagy az  adózó telephelye által folytatott, áthelyezett üzleti tevékenységet értékesítik, vagy más módon elidegenítik) a halasztott fizetés összege egy összegben azonnal esedékessé válik.

Az említett adóalap növelő rendelkezéseket nem kell alkalmazni az értékpapír-finanszírozáshoz vagy biztosítékként nyújtott eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre, továbbá ha az  eszközök áthelyezésére prudenciális tőkekövetelmények teljesítése érdekében vagy likviditáskezelés céljából volt szükség és az eszközöknek 12 hónapon belül vissza kell kerülniük Magyarországra.

 

I.7. Ugyanazon tényállás eltérő minősítése

A Tao tv. kiegészül az ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek definíciójával, és részletesen meghatározza, hogy mely esetek minősülnek annak. Ilyenek például bizonyos olyan kifizetések, amelyek mindkét államban elismert költséget eredményeznek, vagy amelyek esetében az egyik államban elismert költség összege a másik államban nem esik adókötelezettség alá.

Az eltérő jogi minősítésből eredő különbség csak azokban az esetekben esik a korlátozások alá, ha az ügylet kapcsolt felek között vagy strukturált jogügylet keretében valósul meg.

Ennek kapcsán a Tao tv-ben meghatározásra kerül a hibrid gazdálkodó szervezet strukturált fogalma is.

Eltérő jogi minősítés esetén az adózó nem érvényesíthet adómentesítést (adóalap-csökkkentést), illetve nem számolhatja el a kapcsolódó költséget, ráfordítást az adóalap meghatározása során.

 

II. Személyi jövedelemadót érintő változások

II.1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák adóalap kedvezménye

A Családvédelmi Akcióterv keretében 2020. január 1-jétől új adóalap-kedvezmény lép életbe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.

Az adóalap-kedvezmény a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű.  Ennek következtében lényegében az ilyen jövedelmek után a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem keletkezik adókötelezettségük.

A kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem lesz csökkenthető, és a kedvezmény érvényesítéséhez az adóbevallásban nyilatkozatot kell majd tenni.

 

II.2. Magánalapítvány

Új jogintézményként jelenik meg a személyi jövedelemadóról szól törvényben a magánalapítvány, mely számos tekintetben hasonlóságot mutat a bizalmi vagyonkezeléssel.

 

II.3. Kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatások adómentessége

A törvénymódosítás alapján egyes kiemelt sportrendezvények keretében adott juttatások adómentességet élveznek, így pl. a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnokság keretében meghatározott személyeknek adott egyes juttatások.

 

III. Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

Külön jogszabály alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent 2019. július 1-jétől, amelyet először a július hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre kell alkalmazni.

 

IV. Helyi iparűzési adó

A társasági adótól eltérően az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében az elfogadott adótörvény nem tartalmazza a helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség eltörlését. A feltöltést a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető és az adóévet megelőző adóévben 100 millió forint nettó árbevételt elérő vállalkozó (ideértve a külföldi vállalkozót is) köteles teljesíteni.

Az elfogadott törvény adminisztrációs csökkentéseket tartalmaz. Az  adózónak lehetősége nyílik, hogy az  állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét a NAV-hoz elektronikus úton, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítse. A NAV  a  hozzá beérkezett, és csak számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó adóbevallást továbbítja haladéktalanul a  bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére. A módosítások 2020. január 1-jén lépnek hatályba.

Egyéb adatok (pl. telephely) NAV-hoz történő bejelentése is lehetővé válik, jelentősen egyszerűsítve ezáltal az adminisztrációs kötelezettségeket. A módosítások 2020. január 1-jén lépnek hatályba.

 

V. Innovációs járulék

A társasági adóhoz hasonlóan az innovációs járulékfizetésre kötelezettek tekintetében is megszűnik a 2019. adóévtől kezdődően az adóév végi adóelőleg kiegészítési (feltöltési) kötelezettség.

 

VI. Az adózás rendjét érintő változások

A személyi jövedelemadóban megjelenő új adóalap kedvezménnyel, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével összhangban az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) egyik jelentős változása, hogy a havi adó- és járulékbevallás (ismertebb nevén a 08-as bevallás) immáron tartalmazza a kedvezmény érvényesítésével kapcsolatos adatokat is, melynek köszönhetően a NAV által minden évben készített adóbevallási tervezetben az ezen kedvezménnyel kapcsolatos adatok is feltüntetésre fognak kerülni.

További változás, hogy ezen 08-as bevallás a továbbiakban nem tartalmazza a mezőgazdasági őstermelőt negyedévente terhelő szociális hozzájárulási adóelőleg alapját és összegét. Az Szja kedvezménnyel kapcsolatos rendelkezés 2020. január 1-jétől, a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó rendelkezés pedig a törvény kihirdetését követő naptól, azaz 2019. július 24-től hatályos.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA), továbbá az adóelőleg-kiegészítés eltörlése miatt az elfogadott törvény számos jogtechnikai pontosítást tartalmaz, többek között kikerült az adóelőleg kiegészítés határidejével kapcsolatos rendelkezés.

 

VII. Számvitelt érintő változások

Jelentős változásnak tekinthető, hogy mivel az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég és korlátolt felelősségű társaság a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik, így a nyitó mérleg készítési kötelezettség ezen vállalkozási formákra is vonatkozik azzal a kiegészítéssel, hogy a mérlegben szereplő adatokat könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. Ezen rendelkezést a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban – átmeneti rendelkezés alapján – már a 2019. évre vonatkozó beszámolóra is lehetséges az alkalmazás.

Adózási szempontból kiemelendő, hogy az elfogadott törvény alapján a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a szerződés költsége meghaladja a szerződés árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget azonnal el kell számolni az eredményben. A várható veszteségnek csak azon részét lehet tehát céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni.

 

VIII. A pénzügyi tranzakciós illetéket érintő változások

Az illetéket érintő legfontosabb változás, hogy a postai intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, azaz a postai csekkes befizetés illetékmentessé válik 20 ezer forint értékig. Amennyiben a csekkes befizetés ezen értéket meghaladja, az illeték mértéke 0,3%, de maximum 6 ezer forint lehet. Ezen illetékmentességgel kapcsolatos rendelkezések a törvény kihirdetését követő naptól, azaz 2019. július 24-től hatályosak.

Új rendelkezésként jelenik meg az illetékről szóló törvényben, hogy a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet - szintén 2019. július 24-i hatállyal - illetékmentessé válik.

 

IX. Általános forgalmi adót érintő változások

A július 12-én elfogadott és 2018. évi LXXII. és LXXIII. számon kihirdetett adótörvények alapvetően Magyarország jogharmonizációs kötelezettségei miatt szükséges módosításokat tartalmaznak, amelyek az adóalanyok számára több vonatkozásban is érdemi változásokat hoznak. A főbb, érdemi változások és azok hatálybalépésének az időpontjai az alábbiak:

 

IX.1. Behajthatatlan követelések esetén történő adóalap-csökkentés lehetősége

A 2007. évi CXXVII. törvénynek („Áfa tv.”) egy, a közös hozzáadottérték adóról szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvvel („Héairányelv”) régóta fennálló ellentmondását oldja fel a 2020.01.01-től hatályba lépő módosítás. A hatályos szabályozás ugyanis az adós „teljes vagy részleges nemfizetés” esetét nem tartalmazza adóalap-csökkentésre jogosító jogcímként. Ez ellentétes a Héairányelv 90. cikkével, melynek (1) bekezdésében szerepel a „teljes vagy részleges nemfizetés” miatti adóalap csökkentés lehetősége. Ugyanezen cikk (2) bekezdése azonban akként rendelkezik, hogy „a tagállamok a teljes vagy részleges nemfizetés esetén eltérhetnek az (1) bekezdéstől.” A magyar adóhatóság ezt sokáig úgy értelmezte, hogy a Héairányelv 90. cikk (2) bekezdése jogalapot ad a tagállamoknak arra, hogy az adós teljes vagy részleges nemfizetése esetén az adóalap csökkentést kizárják. A Európai Unió Bírósága („Bíróság”) egy ítéletében azonban kimondta, hogy a (2) bekezdésben szereplő eltérést nem lehet kizárásként értelmezni.

Ennek fényében az Áfa tv. és a Héairányelv közötti ellentmondást szükséges volt feloldani, így az Áfa tv. módosított szabálya lehetőséget ad az adóalanyoknak az adóalap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével.

A módosítás alapján az adóalap-csökkentésnek 9 együttesen teljesülő feltétele van, és a jogszabály magára a behajthatatlan követelés fogalmára is tartalmaz definíciót. Az elfogadott szabály az adóalany részéről az eredetileg beterjesztett törvényjavaslathoz képest további nyilatkozatokat kíván, valamint csak azon termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetében lehet vele élni (természetesen a feltételek teljesítése esetén), amelyek teljesítési időpontja 2015.12.31. és 2020.01.01. között van.

Az adóalanyok 2020. január 1-jétől élhetnek önellenőrzés keretében az adóalap-csökkentés lehetőségével.

 

IX.2. Különös adóvisszatérítés

Vélhetően szintén a Bíróság kötelezően alkalmazandó ítélkezési gyakorlata okán kerül az Áfa tv.-be 2020.01.01-jei hatállyal a különös adóvisszatérítés jogintézménye.

A jogszabályi rendelkezés szerint az adóalany erre akkor jogosult, ha az őt terhelő előzetesen felszámított adó „neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg.” Ilyen eset például, hogy az adóalany rá tévesen áthárított adót fizetett meg a partnerének, de a partner megszűnése miatt a megfizetett adóösszeg partnertől történő visszakövetelésére nincs lehetőség.

A visszatérítés az adóhatósághoz legkésőbb az adómegállapításhoz való jog elévülését 6 hónappal megelőzően benyújtandó írásbeli kérelem alapján történhet, mely 6 hónapos határidő jogvesztő.

Az adóvisszatérítés az adóhatóság engedélyéhez kötött, melyet az adóhatóság akkor engedélyez, ha a visszatérítés alapjául szolgáló adó a költségvetés felé megfizetésre került.

Az adó visszatérítése lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válásának mértéke, a fel nem róható ok egyedi elbírálás, mérlegelés tárgyát fogja képezni.

 

IX.3. Közösségen belüli termékügyletek

A módosított Héairányelv által bevezetett ún. átmeneti intézkedések az alábbi Közösségen belüli termékügyleteket érintik: vevői készlet, láncértékesítés, közösségen belüli termékértékesítés. A módosítások 2020. január 1-jén lépnek hatályba, amely időpontig az érintett adóalanyok felkészülhetnek a változásokra.

 

IX.3.1. Vevői készlet egyszerűsítésére vonatkozó szabályok változása 

A jelenleg hatályos Héairányelvtől eltérően az azt módosító irányelv minden tagállamban kötelező vevői készlet fogalmat vezet be, és egyúttal kötelezővé teszi a vevői készlet jogintézményének alkalmazását. Ez adótervezési lehetőséget jelenthet az érintett adóalanyok számára, akik a jelenleg hatályos tagállami szabályok szerint nem tudták ezt alkalmazni ugyanis nem minden tagállamban létezik vevői készletre vonatkozó szabályozás, illetve azok definíciója sem egységes, amely nehezíti az egységes jogalkalmazást. A módosítás mindenképpen segítheti a kiszámíthatóságot.

Ennek alapján módosul az Áfa tv. vevői készlet fogalma, és az adóalanyok által a vevői készlettel kapcsolatban vezetendő nyilvántartás is.

 

IX.3.2. A láncértékesítés teljesítési helyére vonatkozó vélelem változása

Az Áfa tv. láncértékesítésre vonatkozó teljesítési hely megállapításának szabálya akként módosul, hogy a „közbenső gazdasági szereplő” a jelenlegi  szabálytól eltérően, 2020.01.01-től akkor döntheti meg a vélelmet (vagyis, hogy a termék fuvarozását nem beszerzőként, hanem értékesítőként végzi), ha közölte a részére terméket értékesítővel a számára azáltal a tagállam által megállapított adószámot, amelyből a terméket feladják vagy elfuvarozzák.

 

IX.3.3. Közösségen belüli termékértékesítés adómentessége feltételének változása

2020.01.01-től az indulási tagállamban alkalmazható adómentesség feltétele lesz, hogy a beszerző adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy adószámmal rendelkezzen a Közösség más tagállamában, és ezt az adószámot közölje az értékesítővel.

2020.01.01-től sokkal nagyobb szerep jut a Közösségi összesítő nyilatkozatnak (A60-as nyilatkozat), ugyanis nem alkalmazható az adómentesség abban az esetben, ha a teljesítésre kötelezett adóalany az A60-as nyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, vagy ezt hibásan vagy hiányosan teljesítette, kivéve, ha igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és ezzel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátja az összesítő nyilatkozat teljes körű és helyes tartalmának megállapításához szükséges adatokat.

 

IX.4. Termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás adómentessége

Az Európai Unió Bírósága ítélete alapján a jogalkotó 2019. január 1-jei hatállyal már módosította az Áfa tv. nemzetközi ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások áfakezelését, mely szerint „…a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja.” A módosítás azonban nem volt teljeskörű, mivel csak a termékexporthoz és az ún. tranzitfuvarokhoz kapcsolódó szolgáltatások adómentességét érintette.

A termékexporthoz hasonló szabályt kell alkalmazni a termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra is. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon teljesülő termékimport esetén is csak az a fuvarozás lesz adómentes, amelyet közvetlenül az importáló részére nyújtanak. Az új szabályt a törvény kihirdetését (2019. július 23.) követő 31. naptól kell alkalmazni, addig az alvállalkozó fuvarozó szolgáltatása adómentességének feltétele, hogy az igazoltan beépüljön a termékimport adóalapjába. A módosítás hatályba lépését követően, a termékimport adóalapjába történő beépülés esetén is csak az a fuvarozási szolgáltatás lesz adómentes, amelyet közvetlenül az importáló részére nyújtanak. Ez nem érinti azokat az eseteket, ahol a szolgáltatás adómentessége más ok miatt, pl. a teljesítési hely miatt áll fenn.

 

IX.5. Termékexport adómentessége

A termékexport adómentességének jelenlegi feltétele, hogy a Közösség területe elhagyásának tényét a kiléptető hatóság igazolja.

Az elfogadott új szabály értelmében nemcsak a kiléptető hatóság, hanem az Uniós Vámkódex végrehajtására vonatkozó 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 334. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti „kiviteli hatóság” igazolása is jogalapot adhat az adómentesség alkalmazásához. Ez a módosítás szintén az Európai Unió Bíróságának közelmúltban hozott ítélete alapján született.

Az új szabályt a törvény kihirdetését (2019. július 23.) követő 31. naptól, azaz 2019. augusztus 23-tól kell alkalmazni.

 

IX.6. Ellenértéknek másik termékkel, szolgáltatással történő megtérítése esetén az adóalap pontosítása

Az utalványokra vonatkozó új szabályok 2019. január 1-jei bevezetésével az Áfa tv. adóalap meghatározására vonatkozó rendelkezései kiegészültek a 66/A. §-sal, mely a többcélú utalványok beváltása (a többcélú utalványokkal történő fizetése) esetén határozza meg az adóalapot.

Ennek következtében viszont pontosítani szükséges az Áfa tv. 66. §-át, amely pontosítás a törvény kihirdetését (2019. július 23.) követő napon lép hatályba.

 

IX.7. Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás adómértékének csökkentése

Eszerint a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás adómértéke 2020.01.01-től kezdődő hatállyal a jelenlegi 18%-ról 5%-ra csökken.

 

X. EKAER változások

Az Art. EKAER kötelezettségekre vonatkozó XI. fejezete 2020.01.01-től kezdődő hatállyal két új rendelkezéssel egészül ki, amellyel lehetővé válik az 5/2015.sz. kormányrendeletben meghatározott, az adott fuvarozásra vonatkozóan módosítható adatoknak az EKAER számra vonatkozó bejelentés lezárását követő módosítása.

A módosításra a bejelentés lezárását követő 3 munkanapon belül egy alkalommal van lehetőség akkor, ha a bejelentő az adatot hibásan adta meg. Vagyis be nem jelentett adat utólagos bejelentése továbbra sem lehetséges.

A módosítás pótlékköteles, amelynek mértéke adatonként 5 ezer forint, függetlenül az érintett tételsorok számától. A pótlékot a bejelentést követő munkanapon kell megfizetni.

 

XI. Egyéb

A kisvállalkozásokat segítendő 2020. január 1-jétől 13% helyett 12%-ra csökken a kisvállalati adó (KIVA) mértéke.

A kormány döntése alapján a reklámadó mértéke a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban átmenetileg 0% lesz.

2020. január 1-jétől hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, így megszűnik az EVA mint adózási forma.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás a továbbiakban elérhetővé válik a nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatottak számára, egyben a kapcsolódó kifizetőt terhelő 17,5 százalékos ekho alól mentesül.

 

 

dr. Sári Szilvia, Dankó Zsolt, Andó Marcell |