Hírek:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításai

15 december 2014

  1. 2014. november 27-i hatállyal változott a számviteli törvény közbenső mérlegre vonatkozó 21 §-a, amely a következőképpen határozza meg a közbenső mérleg saját tőke alátámasztásához történő figyelembevételét:

„21 § (7) A  legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a  (6)  bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a  mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a  saját tőke alátámasztására.”

 

  1. Vagyonmérleg, vagyonleltár bekezdéseit érintő, 2014. november 27-től hatályos változtatásokban a Szt. 136. § (8) bekezdése kiegészül azzal, hogy a vagyonmérleg háromoszlopos formájában lévő könyv szerinti érték meghatározásakor a mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba:

„Szt. 136. § (8) A  (4)  bekezdés a)  pontja szerinti könyv szerinti értéket az  átalakuló gazdasági társaság e  törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a  vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.”

 

  1. A közzétételre vonatkozóan a következő rendelkezéssel egészült ki a 154/B §-a 2014. november 27-i hatállyal:

„(3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az  éves beszámolóra, az  egyszerűsített éves beszámolóra, az  összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását, a  vállalkozó a  visszavont, illetve az  új független könyvvizsgálói jelentésre az  e  törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.”

 

  1. A visszavonást követően a vállalkozónak 90 napja van arra, hogy gondoskodjon az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről a 155/C §-a alapján, 2014. november 27-től:

„155/C.  § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az  éves beszámolóra, az  egyszerűsített éves beszámolóra, az  összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.”

 

  1. Az Szt. 3.  §-ban lévő fogalmak közül az ellenőrzés definíciója a következőképpen egészül ki 2015. január 1-től:

„(3) bekezdés 2.pont, az ellenőrzés megállapítása:

az  ellenőrzés során feltárt, az  eszközöket-forrásokat, az  eredményt, a  saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a  beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a  hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”

 

  1. Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályokat illetően azoknál a beszámolóknál, amelyek létesítő okiratban rögzített – eurótól vagy USA dollártól eltérő – devizában kerülnek elkészítésre a Szt. 20. § (5) bekezdésben foglalt feltételek szerint, a következő kiegészítés került megállapításra:

„(5a) Amennyiben a  vállalkozó az  éves beszámolót a  (3)–(5)  bekezdés szerint a  létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az  e  törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.”

 

  1. A saját tőkét érintő törvénymódosítások közül a pótbefizetés szabályozásánál kerül meghatározásra az az eset, mikor nem pénzeszközzel történik a befizetés. Ebben az esetben az átadott eszköz értékét az értékesítés szabályainak megfelelően kell elszámolni, tehát az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni. A veszteség fedezetére szolgáló pótbefizetés visszafizetésénél ugyanilyen esetben, az eszközmozgással egyidejűleg az értékesítés szabályait kell alkalmazni, tehát a keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.

Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a  gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a  teljesítésként átadott eszközt – az  eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.”

Az Szt. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a  teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a  teljesítésként átadott eszközt – az  eszközmozgással egyidejűleg – az  értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az  így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.”

 

  1. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékét meghatározó fejezet kiegészült a pótbefizetés során használt eszköz bekerülési értékének meghatározásával:

„50. § (10) Pótbefizetésként, illetve a  pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az  eszköz pótbefizetésről, illetve a  pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.”

 

  1. A devizában fennálló eszközök és kötelezettségek fordulónapi átértékelése kiegészítésre került a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokkal a következőképpen:
  2. Szt. 60. § (2) A  mérlegben a  valutapénztárban lévő valutakészletet, a  devizaszámlán lévő devizát, továbbá a  külföldipénzértékre szóló – az  54–55.  § szerint minősített – minden követelést, ideértve a  követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a  kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.”

 

  1. 2015.január 1-től a Szt. értékesítés nettó árbevételeként elszámolandó tételekre vonatkozó 72. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) az  általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az  üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket.”

 

  1. Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kimutatott, nem számlázott, utólag adott, illetve kapott engedményekre vonatkozó bekezdés pontosításra került:

Az Szt. 77. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az  üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”

Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az  üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő)  engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az  általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”