Hírek:

A számviteli törvény 2011. évi változásai

18 március 2011

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény

(Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi 177. számában, 2010. november 19-én.)

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása elsősorban az egyszerűsített éves beszámoló készítés lehetőségének a bővítését, a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok értékesítéskori eredményének egyszerűbb elszámolását, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegkészítéskori átértékelésének egységes kezelését, valamint a jogszabályi környezet változásának számviteli előírásokon történő átvezetését tartalmazza. A további egyéb módosítások a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések, felvetések megválaszolását, egyértelmű megítélését segítik.

Adminisztrációs egyszerűsítések

a)egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások körének bővítése

 

A módosítás révén a korábbinál nagyobb vállalkozói kör számára válik választhatóvá az egyszerűsített éves beszámoló készítése. Az új szabályok alapján – tekintettel az egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez előírt értékhatárokra – a zártkörűen működő részvénytársaságok, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, továbbá a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozók is élhetnek az egyszerűsített éves beszámoló készítésének a lehetőségével.

Ugyanígy járhatnak el azok a konszolidálásba bevont vállalkozások is, amelyeket az IFRS alapú konszolidált beszámolóba vonnak be, akár Magyarországon, akár külföldön.

b)devizás részesedések, értékpapírok értékesítése esetén nem kell a deviza árfolyam változás hatását kiszűrni

A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékesítés, beváltás árfolyamnyereségének vagy árfolyamveszteségének megállapításakor nem kell a jövőben a devizaárfolyam-változás hatását kiszűrni és elkülönítetten bemutatni az eredménykimutatásban. Ez az új szabály egyaránt alkalmazandó a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének, beváltásának elszámolása során.

 

c)nem kell a kiegészítő mellékletben bemutatni a törvényi fő szabálytól való eltérést, ha a vállalkozás devizavételi vagy deviza eladási árfolyamot választott

További egyszerűsítés, hogy amennyiben a vállalkozó a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál egységesen csak devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyamot alkalmaz, akkor a főszabálytól eltérő értékelési módszerből adódó különbözetet a kiegészítő mellékletben nem kell bemutatni.

d)az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben a ténylegesen végzett tevékenység szerint kell bemutatni
 

A hatályos előírások szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az értékesítés nettó árbevételének tevékenységenkénti megoszlását a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi körök szerint kell bemutatni. A módosítás révén a jövőben a részletezésre a ténylegesen végzett tevékenységek szerint kerülhet sor.

e)a konszolidált beszámoló készítés alól mentesített anyavállalat  fölérendelt külföldi anyavállalata konszolidált beszámolójára vonatkozó közzétételi kötelezettségének változása

A mentesített magyar anyavállalatnak közzé kell tennie a fölérendelt külföldi anyavállalatának az összevont (konszolidált) éves beszámolóját. E beszámolót a mentesített magyar anyavállalatnak a jövőben is magyar nyelven kell közzétennie, azonban az új szabályok szerint annak nem kell majd hiteles magyar fordításnak lennie. Ennek megfelelően a vállalkozások szabadon dönthetnek arról, hogy milyen módon fordítják le a közzéteendő külföldi beszámolókat. Lényeges változás továbbá, hogy a fölérendelt külföldi anyavállalat magyarra fordított beszámolóját e beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétennie a mentesített magyar anyavállalatnak. A határidő számítása a jövőben tehát nem a mérlegfordulónap időpontját veszi alapul, hanem a közzéteendő beszámoló tényleges elfogadásának időpontját.

Devizás tételek értékelése

f)devizás tételek kötelező év végi átértékelése

A módosítás szerint a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – számviteli törvény szerint választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Vagyis a jövőben nem kell előzetesen vizsgálni, hogy a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős-e. A mérlegfordulónapi átértékelésből származó árfolyam különbözetet a jövőben mindig el kell számolni, a módosítás az egységes gyakorlat elősegítése érdekében minden vállalkozó tekintetében előírja az árfolyamváltozás hatásának a kötelező  elszámolását.

g)napi többszöri árfolyamjegyzés esetén a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni

A hatályos rendelkezések egységesen szabályozzák az évközi könyvelés és a beszámoló elkészítése során alkalmazandó árfolyamok kérdését. Míg az üzleti év végi értékelés tekintetében megfelelő az adott napi legutolsó árfolyam alkalmazása, addig az automatikus könyvelési rendszerek esetenként az éppen aktuális napon belüli árfolyamokat használják. Ennek a jogszabályi megalapozottságát biztosítja a módosítás, azzal, hogy lehetővé teszi a napon belüli árfolyamok megfelelő kiválasztását, és a választás rögzítését a számviteli politikában

Egyéb, a jogszabályi környezet változásának átvezetését, illetve a gyakorlatban felmerült kérdések rendezését szolgáló módosítások

h)behajthatatlan követelés fogalmának pontosítása

A fizetései meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerint a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nem peres eljárás. A fizetési meghagyásos eljárás díjköteles, és ha e díj meghaladja a követelés várhatóan megtérülő összegét, indokolt lehetővé tenni, hogy a költség-haszon elv érvényesítésével ezen eljárással összefüggésben is leírásra kerülhessen a  követelés behajthatatlan követelésként.

i)próbaüzemeltetés költségei elszámolásának pontosítása

A próbaüzemeltetés során felmerült költségek, ráfordítások a folyamatban lévő beruházás bekerülési (beszerzési) értékét növelik. Ha a próbaüzemeltetés során, annak eredményeként termékeket is állítanak elő, illetve szolgáltatásokat is nyújtanak, akkor ezen termékek, illetve szolgáltatások előállítási költségének (figyelembe vehető értékének) összegével a beruházás bekerülési (beszerzési) értékét kell csökkenteni. Ugyanakkor a bekerülési (beszerzési) érték ezen csökkentését indokolt korlátozni oly módon, hogy azt legfeljebb a próbaüzemeltetés során felmerült, a beruházás bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe vett összes költség, ráfordítás összegében lehet elszámolni.

j)vagyonmérleghez kapcsolódó változások

Az átalakulásokkal összefüggésben megszűnt az a korábbi adózási szabály, hogy az átalakuláskori vagyonfelértékelést a jogelődnek közvetlenül le kell adóznia. Ebből következően indokolttá vált azon számviteli törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezése, amely ezen adóra tartalékképzést írt elő a vagyonmérlegben.

k)egyszerűsített éves beszámoló esetén a könyvvizsgálói díjak bemutatása változott

A jövőben az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem kell összegszerűen bemutatni azokat a díjakat, amelyeket a vállalkozónak a könyvvizsgálatért, az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért számított fel a könyvvizsgáló. Be kell azonban mutatni a kiegészítő mellékletben e díjak megoszlását, valamint a díjakról összegszerűen tájékoztatást kell adni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, amennyiben a bizottság azt kéri a vállalkozótól. Ez a szabály az éves beszámolót készítőkre nem alkalmazható.

Gt., és Ctv. kapcsolódó módosítása

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosításával lehetővé válik a fióktelepek részére is az egyszerűsített éves beszámoló készítése, továbbá pontosításra került a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége is, összhangban  a számviteli törvény előírásaival.

A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) 2007-es módosítása alapján 2008. január 1-jétől a részvénytársaságok esetében akkor kötelező a könyvvizsgálat, ha azt vagy a számviteli törvény, vagy a társasági szerződés, vagy – a köztulajdon védelme érdekében – törvény előírja. A Gt. zártkörűen működő részvénytársaságokra vonatkozó előírásai azonban úgy rendelkeznek, hogy az alapszabályban meg kell határozni a könyvvizsgáló személyét.

Ez alapot adhat a törvény olyan irányú értelmezésére, amely szerint a zártkörűen működő részvénytársaságok könyvvizsgálati kötelezettségére nem a Gt. előzőekben említett általános szabályai vonatkoznak, hanem feltétel nélkül minden esetben kötelező számukra a könyvvizsgálat. A Gt. módosítása egyértelművé teszi, hogy a zártkörűen működő részvénytársaságok könyvvizsgálata esetében is a Gt. főszabályait kell alkalmazni.

Az új előírások 2011. évi üzleti évtől kötelezőek, de alkalmazhatók a 2010. évi üzleti évre is!

A bemutatott változások egységesen 2011. január 1-jével lépnek hatályba. A megváltozott előírásokat a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de – amennyiben a vállalkozó így dönt – már a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.