Hírek:

A béren kívüli juttatások 5 pozitívuma – HR szemmel

28 március 2010

Manapság egyre több munkáltató ismeri fel annak fontosságát, hogy kialakítson egy a munkavállalói elégedettségét célzó támogató rendszert, és ennek segítségével az alapbéren felül, olyan juttatásokat is biztosítson, amelyek lehetővé teszik számukra a munka- és az életkörülmények javulását. A rendszer, melynek keretén belül mindez megvalósulhat, a Magyarországon már jól ismert cafeteria rendszer, amely bizonyos elemeinek kedvezményes adózásával sok magyarországi munkáltatónál töretlen népszerűségnek örvend.

A cafeteria rendszer – új szemlélet

A cafeteria rendszer új szemléletet, másfajta hozzáállást igényel a munkavállalóktól: optimális esetben mindenki önállóan döntheti el, hogy az adott évre milyen juttatási elemeket választ, melyek elégítik ki legjobban az egyéni igényeit. A rendszerhez kivétel nélkül pozitív tapasztalatok fűződnek, hiszen egy ösztönző, az egyéni igényeket szem előtt tartó és az igényekre jobban alapozó juttatási formáról beszélhetünk. Újonnan induló cafeteria rendszerek esetén a munkavállalók tájékoztatása fontos szerepet kell, hogy kapjon. HR szemmel a következő pozitívumokat emelhetjük ki.

 

1. Elégedettség

A munkavállalók elégedettsége kiemelten fontos és kényes terület. Nehéz megfogalmazni, hogy végső soron pontosan mi is eredményezi munkavállalóink elégedettségét. Elsődleges tényező természetesen a bér, azonban a munkakörülmények, a túlórák számának leredukálása, a munkavégzéssel járó stressz csökkentése, a munkáért járó elismerés szintén fontos. A cafeteria juttatások a bérhez hasonló, de a bérrel nem megegyező juttatási formák, így nagymértékben növelhetjük munkavállalóink elégedettségét effajta többletjuttatással. Fontos, hogy az egyes elemek választhatóságát semmiképpen se kössük össze a munkavállalók teljesítményének növekedésével vagy éppen csökkenésével. A cafeteria juttatás, puszta jelenléte is elégedettséget eredményezhet.

Általánosságban természetesen a dolgozók elégedettségéhez vezet, ha a munkavállalóink munkáját elismerjük, különösen, ha ennek anyagi vonzata van. Vigyázzunk azonban, hogy a munkavállalók teljesítményét ne a cafeteria rendeszünk elemeivel értékeljük, ugyanis az 1995. évi CXVII. számú törvény a személyi jövedelemadóról, 69.§, 1. pontjának ec) bekezdése az előző pontok figyelembevételével megfogalmazza, hogy a mindenki által megismerhető belső szabályzatban (cafeteria szabályzat) az egyéni cafeteria keretek meghatározása és az elemek választása teljesítménytől nem függő differenciálási ismérv szerint történjen.

 

2. Lojalitás

A cafeteria juttatások közül a munkavállalói lojalitás növelésének szempontjából kiemelt szerepet kap az egészségpénztári hozzájárulás, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár hozzájárulás. A cafeteria rendszeren belüli egyéni cafeteria keretek terhére a munkáltató által befizetett hozzájárulások a munkatársak egészségéről való gondoskodás által erősítik az alkalmazottak kötődését a vállalathoz. A pénztári befizetések a lojalitás növelése mellett ugyanakkor több korosztály igényeit is lefedik, hiszen egy fiatalabb munkavállaló inkább választja az egészségmegőrzést szolgáló egészségpénztári hozzájárulást, mint az idősebb munkavállalók által preferált, az időskori anyagi biztonság és a megszokott életszínvonal megőrzését elősegítő nyugdíjpénztári juttatást.

 

3. Egyéni igények magasabb szintű kielégítése

 

A cafeteria rendszer legnagyobb előnye és pozitívuma, hogy szabad választást biztosítanak a munkavállalóknak, azaz egy adott éves cafeteria keret terhére, a törvény és a munkáltató által kiegészített szabályok mellett önállóan és szabadon választhatják ki a számukra leginkább megfelelő juttatásokat. Fontos az önálló választás biztosítása munkavállalóinknak, ugyanis a kötelező választással adott juttatások ellenérzést válthatnak ki, így éppen az ellenkezőjét eredményezi annak, mint ami a rendszer eredeti célja lenne. A munkavállalóknak kötelezően adott üdülési csekket – habár felhasználhatósága széleskörű - nem biztos, hogy egyénenként mindenki elvárását kielégíti, hiszen minden munkavállaló preferenciarendszere más és más. A szabad választás ugyanakkor leveszi a munkáltató válláról a terhet, hogy a legmegfelelőbb juttatást adja munkavállalóinak, hiszen ez esetben a döntés munkavállalóé.

 

4. Költséghatékony megoldás

 

A szabályok betartása mellett, a juttatásokra meghatározott havi/éves maximum összegek figyelembevételével, a cafeteria juttatások után, a munkáltató csupán 25%-os kedvezményes adót köteles fizetni, ez alól kivételt képez az internet használat támogatása, amely 2010-ben is adómentes maradt. A bérjellegű kifizetésekhez képest, tehát megéri cafeteria juttatást adni a munkavállalóknak, körülbelül 30% költséget takaríthatunk meg így.

 

5. Rugalmas megoldás

 

Összefoglalva a vállalatnál megfelelően szabályozott cafeteria rendszer egyszerre nyújt költséghatékony és egyéni igényeket kielégítő, a munkavállalói elégedettség növelését célzó megoldást, amely egy hatékony eszköz lehet a vállalat vezetőinek kezében. A rendszer szabályozottsága és sajátosságai vállalatonként eltérőek lehetnek, a munkáltató a vállalat helyzetéhez igazodva tudja formálni ezt, akár a munkavállalók munkaköri sajátosságaiból adódóan, vagy akár az elemek felhasználhatóságából kiindulva.

A megemlített 5 pozitívum mellett a cafeteria rendszerek fontosságát és hasznosságát erősíti az a tény is, hogy a 2010. január 1-jei változásokat követően számos vállalat döntött úgy, hogy a munkavállalók visszajelzései alapján bizonyos változtatások mellett, továbbra is fenn kívánják tartani cafeteria rendszerüket, hiszen ma Magyarországon általánosan elterjedt és elfogadott fizetőeszköznek számítanak a cafeteria utalványok vagy akár az üdülési csekk.