• A 2017. évi adócsomag
Hírek:

A 2017. évi adócsomag

01 december 2016

Társasági adó törvényt érintő legfontosabb változások

  • A törvénymódosítás alapján 2016. július 1-től jelentősen szűkül a törvény jogdíj fogalma. Míg a hatályos szabályok alapján jogdíjnak minősül a védjegy, szabadalom, szellemi alkotás és know-how hasznosítási engedélyével összefüggésben kapott ellenérték is, a módosított szabályok alapján ezek már nem minősülnek jogdíjnak. Változik a törvény bejelentett immateriális jószág, valamint jogdíjra jogosító immateriális jószág fogalma is. A módosítás szerint az adóalap kedvezmények a kapott jogdíj meghatározott arányszám szerinti összege után vehetők igénybe. A törvénymódosítás alapján 2016. július 1-től a jogdíjjal kapcsolatos adóalap csökkentő tétel alapja nem a jogdíj bevétel, hanem a jogdíjból származó nyereség (annak 50%-os mértékéig vehető igénybe).
  • A kedvezményezett átalakulás, illetve kedvezményezett eszközátruházás minősülési feltétele a továbbiakban az is, hogy az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, amelyet az adózó köteles bizonyítani. Kapcsolt vállalkozások között lebonyolított kedvezményezett eszközátruházás kapcsán a törvénymódosítás további feltételt szab az adóalap csökkentő tétel alkalmazásával összefüggésben.
  • Műemlék karbantartásának költsége adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető. A kedvezmény felső korlátja az adózás előtti nyereség ötven százaléka. A műemléki felújítás adóalap kedvezménye bővül, 2017-től a felújítás költségének kétszeres értékében érvényesíthető adóalap csökkentő tétel. A kedvezmény együttesen is igénybe vehető; az alkalmazás feltétele, hogy felújításra vagy karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeképpen kerüljön sor.
  • új adóalap csökkentő tétel lesz alkalmazható az Szja tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben érvényesített összegére, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költséggel, ráfordítással összefüggésben az adózás előtti nyereség összegéig.
  • A kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés behajthatatlanná válása, illetve értékvesztés visszaírása kapcsán szigorúbb szabályozás lép életbe: az adóalap csökkentés érvényesítése érdekében az adózónak részletes adatszolgáltatási kötelezettsége merül fel, így a kapcsolt vállalkozásról illetve az ügyletet megalapozó valós gazdasági okokról az adózó társasági adóbevallásában nyilatkoznia szükséges.
  • A transzferár korrekció miatti adóalap csökkentő tétel alkalmazása kapcsán a módosítás további feltételt szab: eszerint a kapcsolt félnek nyilatkoznia szükséges arról, hogy az alkalmazott ár és szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társasági adó megállapításakor. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a magyar adózási alól mentesülő magyar fióktelep mentesül a transzferár dokumentációs kötelezettség alól a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti relációban.
  • alapelvi rendelkezés pontosítása céljából a törvénymódosítás kimondja, hogy adóelőny nem érvényesíthető, ha a jogügylet „fő célja” adóelőny elérése (annak célja „csak adóelőny” hatályos törvényi fordulatot módosítva).

Helyi iparűzési adót érintő legfontosabb változások

  • A hatályok szabályozás alapján adómentes az egyes non-profit szervezetek, így például építmény- és telekadó vonatkozásában az egyesület, az alapítvány az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után, amennyiben megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme, nyeresége után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A módosítás indokolása szerint a gyakorlatban a hatályos szabályozás visszaélésszerű joggyakorláshoz vezetett, így gyakori esetben az ingatlan tulajdonosa az érdekkörébe tartozó alapítvány, egyesület javára vagyoni értékű jogot jegyezetett be az ingatlan nyilvántartásba, abból a célból, hogy az ingatlan tulajdonosát adófizetés ne terhelje. Emiatt a módosítás pontosítja a szabályozást, eszerint az építményadó és telekadó mentesség csak az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett, kedvezményezett adóalanyt illeti meg az alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után.
  • A törvénymódosítás a telekadó mentességi szabályával összefüggésben definiálja a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalmát, pontosítva annak részletszabályait, arra vonatkozóan, hogy mikor minősülhet telekadó mentesség hatálya alá eső, mezőgazdasági művelés alatt álló területnek az adott ingatlan. A módosítás indokolása alapján a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor tipikusan befektetési célú, belterületi telkek váltak telekadó mentessé, oly módon, hogy a területen csak látszatművelés folyt. A pontosított definíció az adómentességet célzó visszaélésszerű magatartások visszaszorítását szolgálja.
  • A már kihirdetett, 2017. január 1-jétől hatályos szabály szerint az iparűzési adóalanyok 2017. január 1-jétől a NAV-on keresztül is benyújthatják iparűzési adóbevallásukat az illetékes települési önkormányzathoz. A módosítás egyértelműsíti, hogy az adózó az állami adóhatósághoz elektronikusúton nyújthatja be a bevallását.
  • A helyi adó törvény szerint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége, mint helyi adóalap szempontjából nettó árbevétel csökkentő tétel fogalma bővebb tartalmú, mint a társasági adó törvény szerinti fogalom. Míg a hatályos Hipa törvény alapján nettó árbevételt K + F jogcímén csökkenti a kapott támogatásból, illetve a más belföldi adóalanytól vásárolt K+F közvetlen költsége is, ez a társasági adóalap viszonylatában adóalap csökkentő tételként nem szolgálhat. Ezen eltérés kiküszöbölése céljából a módosítás iparűzési adóban a K + F közvetlen költség fogalmát azonossá teszi a társasági adóalapot csökkentő tétel K+F közvetlen költség fogalmával, így a módosítás eredményeképpen a vásárolt K+F közvetlen költsége nem eredményezhet adóalap csökkentést helyi iparűzési adó vonatkozásában.
  • Összhangban a társasági adó törvény jogdíj fogalom módosulásával, a helyi adó törvény önálló jogdíj fogalommal egészül ki. Ennek megfelelően a továbbiakban például a védjegy, szabadalom, szellemi alkotás és know-how hasznosítási engedélyével összefüggésben elszámolt bevétellel nem csökkenthető a helyi iparűzési adóalap, mivel az az adó szempontú szűkített jogdíj fogalomnak nem felel meg.
  • Általános Forgalmi Adó törvényt érintő legfontosabb változások
  • Belföldi összesítő nyilatkozat: Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a belföldi összesítő nyilatkozathoz kapcsolódó összeghatár jelentősen, egymillió forintról százezer forintra csökken. 2017. január 1-től minden olyan számlát, szállítót szerepeltetni kell az áfa bevallás M lapján, amely esetében az áthárított adó meghaladja a 100 000 forintot, vagy az adott időszakban ugyanattól a szállítótól beszerzett termékek és szolgáltatások alapján áthárított, levonásba helyezett adó összességében meghaladja a 100 000 forintot.
  • A törvénymódosítás egy elektronikusan teljesíthető adatszolgáltatás lehetőségét biztosítja a számlázási funkcióval rendelkező adóalanyok részére, hogy az általuk kibocsátott számlák adatait valós időben (számlázáskor), online adatszolgáltatással teljesítsék; mentesülve így a belföldi összesítő nyilatkozat-tételi kötelezettség alól kimenő számlák esetében. Külön jogszabály fogja előírni, hogy a számlák milyen adatait kell ilyen módon jelenteni az adóhatóság felé.
  • Bejövő számlák, illetve szállítók szerepeltetése az M lapon továbbra is szükséges.
  • A jogszabály módosítás értelmében 2017. január 1-étől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha a számlában áthárított adó eléri vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot.
  • Adó visszatéríttetési jog kiterjesztése a Norvég Királysággal: A Törvénymódosítás alapján 2017-től érvényes Magyarország és Norvégia között az áfa visszatérésre vonatkozó viszonosság fennállása. A viszonosság szabályai alapján egyrészt a magyar társaságokat megilleti az áfa visszatéríttetési jog Norvégia területén felszámított áfa vonatkozásában, másrészt a belföldön nem letelepedett norvég társaságok 2014-ben teljesített ügyletek tekintetében jogosulttá válnak áfa-visszatérítési különös eljárásra Magyarországon. A módosítás szerint a 2014. évre vonatkozó kérelmeket kivételesen 2016. szeptember 30-ig nyújthatják be az érintett adóalanyok.
  • Az internet-hozzáférési szolgáltatás adómértéke 18%-ra csökken. Az áfa törvény pontosan definiálni fogja az internet-hozzáférési szolgáltatások fogalmát, mely az uniós rendeletekben rögzített definícióra alapul majd.
  • Az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom áfája 18%-ra csökken 2017. január 1-étől.
  • A baromfi és a tojás áfája 2017. január 1-étől 27%-ról 5%-ra, illetve a friss tej (ide nem értve az UHT és az ESL tejet) áfája 18%-ról 5%-ra fog lecsökkeni.

Személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások

  • A cafeteria rendszert érintő jelentős módosítás, hogy 2017-től a kedvező közteher mellett nyújtható béren kívüli juttatásnak minősül az éves 100 ezer forint keretösszegig adott pénzjuttatás. További változás, hogy a 2017-től béren kívüli juttatásként a pénzjuttatáson kívül kizárólag SZÉP Kártya nyújtható, a továbbiakban az egyéb öngondoskodási elemek (így például az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve önkéntes egészségpénztári juttatások) egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek.
  • A 2017. évi adótörvény változások alapján a jogalkotó biztosítani kívánja, hogy meghatározott egészségügyi szolgáltatást a munkáltató ingyenesen biztosíthasson a munkavállalói részére. Jelenleg még nem ismertek azon szolgáltatások, amelyeket átfogná az adómentesség, ezek külön miniszteri rendeletben lesznek felsorolva.
  • Pontosításra kerül a kiküldetés, kirendelés fogalma. Eszerint kiküldetésnek minősül minden, a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkáltató székhelyére, telephelyére történő munkába járást (a hatályos szabályok alapján „munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített, munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés” minősül kiküldetésnek).
  • Új definícióként a sportrendezvény fogalma kerül beiktatásra, a módosítás indokolása szerint az adókikerülés kiküszöbölése érdekében, mivel a definíció hiányában a gazdasági élet szereplői által munkavállalóik részére szervezett sportprogramot is magában foglaló zártkörű rendezvények is adómentes sportrendezvénynek minősülhettek.
  • A módosítás egyértelműsíti a távmunka-végzés esetén a munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés feltételeit.
  • A módosítás alapján a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére történő törzstőke emelése nem minősül a magánszemély bevételének. Az új Ptk. kifejezetten rendelkezik arról, hogy a társaság törzstőkéjének emelése a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére is történhet. Az Szja tv. hatályos rendelkezése alapján a törzstőkének a ki nem fizetett nyereség terhére történő szolgáltatása egyéb jövedelemnek minősül, a fenti módosítás eredményeképpen pedig ahhoz adómentesség kapcsolódik. A módosítás az adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettséget ír erről elő ezzel összefüggésben.
  • A módosítás adóhatósági tájékoztatási kötelezettséget határoz meg munkavállalói opciós jellegű értékpapír juttatási programhoz kapcsolódóan.
  • Az egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok úgy módosulnak, hogy azok a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatókra is alkalmazhatók a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon túl. A módosítás kiterjeszti az szja mentességet a duális képzés elméleti szakaszára is.

 

A SZOCHO-t érintő legfontosabb változások

  • Meghatározott feltételekkel lehetővé válik, hogy a kifizető saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségének levonására tekintettel keletkező negatív társasági adóalap 50%-a alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthessen.
  • A szövegpontosítással egyértelművé válik, hogy a társaság tagja nem minősül Tbj. szerinti társas vállalkozónak, ha a társaságban végzett tevékenységét (személyes közreműködés, ügyvezetés) munkaviszony keretén belül végzi, így a munkaviszonyban tevékenységet folytatókra nem vonatkozik a minimális szociális hozzájárulási adóalap fizetésre vonatkozó szabály. Az adózás rendjét érintő legfontosabb változások
  • Új adóhatósági ellenőrzési forma a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulásának ellenőrzése. Az ellenőrzés tárgya annak megállapításra, hogy az adózóra vonatkozó feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e.