Hírek:

A 2013-as iparűzési adó alapjának számítása

18 február 2014

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2013. január 1-vel hatályba lépett módosítása jelentősen változtatott a helyi iparűzési adóalap meghatározásának eddig megszokott rendjén.

 

A változás miatt az érintett társaságoknak a 2013. adóévre bevallott adóelőlegeket korrigálni kellett és a feltöltésre kötelezett adóalanyoknak szintén az új szabályok alapján kellett a várható adókötelezettségüket számítaniuk. Tekintettel arra, hogy a 2014. májusi adóbevallásban is a megváltozott szabályok szerint kell számot adni az iparűzési adóról, így hasznos lehet röviden áttekinteni az adóalap számításának lépéseit.

 

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának kiindulópontja a számviteli törvény szerint megállapított nettó árbevétel. A nettó árbevételt továbbra is teljes összegben csökkenti az alvállalkozói teljesítések értéke, az anyagköltség valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége. Ugyanakkor az előzőekben említett csökkentő tételekkel ellentétben a számviteli törvény szerint meghatározott ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege már nem teljes egészében, hanem az árbevétel százalékában meghatározott mérték szerint vonható le a nettó árbevételből.

 

Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értékének elszámolható részét a következőképpen kell meghatározni az árbevétel szintjének megfelelően:

 

- az árbevétel 500 millió Ft-ot meg nem haladó részéből az ebbe az árbevételi sávba jutó csökkentő összeg egésze levonható,

 

 - az 500 millió Ft-ot meghaladó, de a 20 milliárd Ft-ot meg nem haladó sávba jutó nettó árbevételhez kapcsolódó csökkentő összeg levonható, de itt korlátként jelentkezik, hogy ez legfeljebb a sávba jutó nettó árbevétel összegének 85%-a lehet.

 

- a 20 milliárd Ft-ot meghaladó, de a 80 milliárd Ft-ot meg nem haladó nettó árbevétel sávba jutó csökkentő összeg levonási korlátja: az ebbe a sávba jutó nettó árbevétel 75%-a.

 

 - a 80 milliárd Ft-ot meghaladó nettó árbevétel sávra jutó csökkentő összeg levonási korlátja: az ebbe a sávba jutó nettó árbevétel 70%-a.

 

Fentiekkel ellentétesen a teljes ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke levonható akkor, ha olyan értékesítés és szolgáltatás árbevételéhez kapcsolódik, mely a számviteli törvény szerinti exportértékesítés vagy a közfinanszírozásban lévő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételeként számolható el.

 

Ugyancsak korlátozás nélkül levonható az elszámoló-házi tevékenységet végző szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és villamos-energia piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt és továbbértékesített, a számviteli törvény szerint elábéként elszámolt érték is.

 

A fentiek alkalmazását az alábbi példán keresztül mutatjuk be:

 

2013. adóév adatai

X. Kft (Ft-ban)

Nettó árbevétel

6 000 000 000

ebből belföldi értékesítés árbevétele

5 400 000 000

ebből exportértékesítés árbevétele

600 000 000

Eladott áruk beszerzési értéke

3 400 000 000

ebből belföldi értékesítésre jutó elábé

3 100 000 000

ebből exportértékesítésre jutó elábé

300 000 000

közvetített szolgáltatás

200 000 000

ebből belföldi értékesítésre jutó közvetített szolgáltatás

185 000 000

ebből külföldi értékesítésre jutó közvetített szolgáltatás

15 000 000

belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás

3 285 000 000

export értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás

315 000 000

anyagköltség

250 000 000

 

Az első lépés annak a meghatározása, hogy a belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás együttes értékéből mekkora összeg számolható el nettó árbevétel csökkentő tételként.

 

Nettó árbevétel

Sávba jutó nettó árbevétel

Sávba jutó nettó árbevétel csökkentő tétel

Csökkentő tétel korlátja (árbevétel 100%-a és 85%-a)

Csökkentő tétel a sávban*****

0 - 500 millió forint

500 000 000

273 750 000*

500 000 000***

273 750 000

500 millió - 20 milliárd forint

5 500 000 000

3 011 250 000**

4 675 000 000****

3 011 250 000

Összesen

6 000 000 000

3 285 000 000

 

3 285 000 000

 

* számítása: (3.285.000.000 / 6.000.000.000) * 500.000.000

** számítása: (3.285.000.000 / 6.000.000.000) * 5.500.000.000

*** számítása: 500.000.000 * 100%

****számítása: 5.500.000.000 * 85%

*****számítása: sávba jutó nettó árbevétel csökkentő tétel, de legfeljebb a csökkentő tétel korlátja.

 

Ahogy látható a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő tétel korlát alatti, így a belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás teljes értéke elszámolható csökkentő tételként. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az export értékesítésre jutó elábét és közvetített szolgáltatást nem kell az arányosításba bevonni, hiszen ezek korlátozás nélkül csökkentik a nettó árbevételt, mindemellett az arányosításnál nem csupán a belföldi értékesítés nettó árbevételével, hanem a teljes (belföldi + export) értékesítés nettó árbevételével számolhatunk.

 

A második lépés pedig a vállalkozási szintű iparűzési adóalap meghatározása. Ennek során, ahogy említettük is a nettó árbevételt csökkenti az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések értékének és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés elszámolt közvetlen költségének teljes összege, az exportértékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás teljes együttes értéke és a belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás nettó árbevétel arányában meghatározott hányada (a példa szerinti esetben teljes összege).

 

 

Mindezeknek megfelelően a példa szerinti iparűzési adóalap a következők szerint alakul:

 

    Nettó árbevétel

6 000 000 000

export értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás

315 000 000

belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás

3 285 000 000

anyagköltség

250 000 000

HIPA alap

2 150 000 000

 

 

A vállalatcsoportokat érintő legfontosabb változás, hogy az egymással kapcsolt viszonyban álló vállalkozások meghatározott feltételek teljesülése esetén az adó alapját összevontan kötelesek megállapítani. A kapcsolt viszony minősítéséhez a társasági adónál már megszokott kapcsolt vállalkozás fogalmát kell figyelembe venni. A helyi adótörvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a tárgyév mely időpontjában kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó minősítéseket elvégezni, így ha a viszony az adóév egy napján is fennáll, akkor az összevonásokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozások adatait az összevonásba nem kell beszámítani, hiszen nem tartoznak a helyi adótörvény hatálya alá. A belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásoknak pedig csak abban az esetben kell az iparűzési adójuk alapját az összevont adatok alapján megállapítaniuk, ha az eladott áru beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege az adott kapcsolt vállalkozás nettó árbevételének 50%-át meghaladja. A fenti feltételnek meg nem felelő tagvállalat kimarad az összesítésből.

Ennek megfelelően, például 3 kapcsolt vállalkozás adatai forintban kifejezve a következők:

 

A vállalkozás                B vállalkozás                 C vállalkozás

nettó árbevétel                                     12.000.000.000            5.000.000.000              4.000.000.000

elábé                                                     6.500.000.000                        1.000.000.000              1.800.000.000

közvetített szolgáltatás                               500.000.000                           600.000.000              1.000.000.000

nettó árbevétel 50%-a                              6.000.000.000                        2.500.000.000              2.000.000.000

elábé+közvetített szolgáltatás                  7.000.000.000                        1.600.000.000              2.800.000.000

 

Ahogy a példából látható a 3 kapcsolt vállalkozás közül kizárólag A-nak és C-nek kell az adóalapját összevonás útján megállapítania, míg B kimarad az összesítésből, mivel esetében az elábé és a közvetített szolgáltatás együttes értéke kisebb mint a nettó árbevétel 50 százaléka.

 

Az összevonás azt jelenti, hogy az ide sorolandó kapcsolt vállalkozások nettó árbevételét össze kell adni és ugyanígy a nettó árbevételeket csökkentő tételeket is össze kell adni. Így kell megállapítani a teljes vállalatcsoportra jutó teljes adóalapot. Az egyes adóalanyok adóalapja pedig a vizsgált adóalany árbevételének a csoport teljes árbevételéhez viszonyított aránya szerint határozható meg a csoportra kiszámított teljes adóalapból.

 

A fentiek alkalmazását a következő példán keresztül mutatjuk be:

 

 

 

 

2013.

X. Kft

Y. Kft

Összesen (Ft-ban)

Nettó árbevétel

7 000 000 000

6 000 000 000

13 000 000 000

ebből belföldi értékesítés árbevétele

6 200 000 000

4 800 000 000

11 000 000 000

ebből exportértékesítés árbevétele

800 000 000

1 200 000 000

2 000 000 000

Eladott áruk beszerzési értéke

4 000 000 000

3 200 000 000

7 200 000 000

ebből belföldi értékesítésre jutó elábé

3 500 000 000

2 500 000 000

6 000 000 000

ebből exportértékesítésre jutó elábé

500 000 000

700 000 000

1 200 000 000

közvetített szolgáltatás

430 000 000

150 000 000

580 000 000

ebből belföldi értékesítésre jutó közvetített szolgáltatás

410 000 000

90 000 000

500 000 000

ebből export értékesítésre jutó közvetített szolgáltatás

20 000 000

60 000 000

80 000 000

belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás

3 910 000 000

2 590 000 000

6 500 000 000

export értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás

520 000 000

760 000 000

1 280 000 000

anyagköltség

300 000 000

250 000 000

550 000 000

 

Az első lépés természetesen annak eldöntése, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak az összevonás szabályainak megfelelően kell-e számítaniuk az iparűzési adó alapját. Ennek során a teljes ( belföldi és export) nettó árbevételt és a teljes (belföldi és export értékesítésre jutó) elábét és közvetített szolgáltatást kell összehasonlítani. Mivel mindkét vállalkozásra teljesül az a feltétel, hogy az elábé és a közvetített szolgáltatás együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50%-át, így a vállalkozásoknak alkalmazniuk kell az összevonásra vonatkozó szabályokat.

A következő lépés a kiinduló adatok vállalatcsoport szintű összesítése. Ezt követően vállalatcsoport szinten kell meghatározni, hogy a belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás együttes értékéből árbevétel arányosan mekkora összegű csökkentő tételt lehet figyelembe venni.    

 

Nettó árbevétel

Sávba jutó nettó árbevétel

Sávba jutó nettó árbevétel csökkentő tétel

Csökkentő tétel korlátja (árbevétel 100%-a és 85%-a)

Csökkentő tétel a sávban*****

0 - 500 millió forint

500 000 000

250 000 000*

500 000 000***

250 000 000

500 millió - 20 milliárd forint

12 500 000 000

6 250 000 000**

10 625 000 000****

6 250 000 000

Összesen

13 000 000 000

6 500 000 000

 

6 500 000 000

 

*számítása: (6.500.000.000 / 13.000.000.000) * 500.000.000

**számítása: (6.500.000.000 / 13.000.000.000) * 12.500.000.000

***számítása: 500.000.000 * 100%

****számítása: 12.500.000.000 * 85%

*****számítása: sávba jutó nettó árbevétel csökkentő tétel, de legfeljebb a csökkentő tétel korlátja.

Ahogy látható a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő tétel korlát alatti, így a belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás teljes értéke elszámolható csökkentő tételként.

 

Ezek után meg kell határozni az vállalkozáscsoport szintű összevont adóalapot.  Ennek során, ahogy említettük is az összevont nettó árbevételt csökkenti az összevont anyagköltség, az összevont alvállalkozói teljesítések értékének és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés elszámolt közvetlen költségének teljes összege, az összevont exportértékesítésre jutó összevont elábé és közvetített szolgáltatás teljes együttes értéke és a belföldi értékesítésre jutó összevont elábé és közvetített szolgáltatás nettó árbevétel arányában meghatározott hányada (a példa szerinti esetben teljes összege).

Mindezeknek megfelelően a példa szerinti vállalkozáscsoport szintű iparűzési adóalap a következők szerint alakul:

 

Nettó árbevétel

13 000 000 000

export értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás

1 280 000 000

belföldi értékesítésre jutó elábé és közvetített szolgáltatás

6 500 000 000

anyagköltség

550 000 000

Összevont HIPA alap

4 670 000 000

 

Végül az összevont adóalapot meg kell osztani a kapcsolt vállalkozások között a vállalkozások nettó árbevételének arányában:

 

2013.

X. Kft

Y. Kft

Összesen

Nettó árbevétel

7 000 000 000

6 000 000 000

13 000 000 000

HIPA alap

2 514 615 385

2 155 384 615

4 670 000 000

 

A fentiekben taglalt számításokat hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. Az új szabályozás megváltoztathatja az egyes kapcsolt vállalkozások saját adatai alapján kiszámított adóalapját, azonban a teljes vállalatcsoport összességében ugyanakkora adóalap után válik adókötelessé.