Hírek:

5 dolog, amire az elektronikus munkaidő nyilvántartások kapcsán figyelni kell

24 szeptember 2014

1., Az érkezés/távozás nem azonos a munkaidő kezdő és befejező időpontjával

A munkáltató köteles nyilvántartani a munkaidő kezdő és befejező időpontját, mely nem azonos a munkahelyre történő belépés és onnan történő távozás blokkolási időpontjával. Fontos világosan látni azt, hogy semmilyen jogszabályi előírás nincs arra vonatkozóan, hogy a tényleges munkahelyre történő érkezés és onnan történő távozás időpontját tartsa nyilván a munkáltató. Azt is világosan kell látni kell, hogy abban az esetben, ha az általunk vezetett munkaidő nyilvántartás a munkaidő kezdeteként az érkezést, a munkaidő végeként a távozást tünteti fel, ezen munkaidő adatok alapján kell a munkabérek elszámolását is teljesíteni, még annak ellenére is, ha a ledolgozott órák számát összegző oszlop a nyilvántartáson 8-ban jelöli meg.

 

Blokkolás BE

Blokkolás KI

Munkaóra

05:47

14:42

8

 

Több bírósági ítéletben is kimondásra került, hogy a munkáltató viseli a munkaidő nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos jogkövetkezményeket. Például a Kúria Mfv.II.11.038/2011/3.számú ítéletében kimondásra került, hogy a munkáltató „nem hivatkozhat alappal arra, hogy a […] túlmunkavégzésről nem tudott, hiszen a munkáltató kötelezettsége az, hogy a vezetett jelenléti ívek alapján meggyőződjön a munkavállalók munkavégzési körülményeiről.”

A Kúria Mfv.II.10.246/2012/6. számú ítélete ehhez kapcsolódóan így fogalmaz: „Az Mt.140/A.§ (1) bekezdése a munkáltató kötelezettségévé teszi a valós adatokat tartalmazó munkaidő nyilvántartás vezetését, így a felperes eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló helytelen bejegyzése miatt kellett utóbb javításokat eszközölnie azon”

Vagyis, ha a munkaidő nyilvántartások a munkaidő kezdő és befejező időpontjaként a tényleges blokkolási időket rögzítik óra, perc pontossággal, mely minden esetben néhány perces eltérést mutat a beosztott munkaidő nyilvántartás adataihoz képest a munkaügyi ellenőrzés jogosan fogja számon kérni a munkáltatón a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazási szabályait.

 

2., Munkavállaló általi hozzáférés és ellenőrzés lehetősége

Bár az Mt-ben nem szerepel, mégis a legújabb bírói gyakorlatból az olvasható ki, hogy a munkavállaló munkaidő nyilvántartáshoz való hozzáférését köteles a munkáltató biztosítani:

A Kúria Mfv.II.10.825/2011/5.számú ítéletének indoklása ehhez kapcsolódóan a következőket mondta ki: „A jogszabály ilyen irányú tételes rendelkezése hiányában is megállapítható az, hogy a szabályozás céljának csak a munkavégzés helyén vezetett, vagyis olyan nyilvántartás felel meg, amely mind a munkavállalók, mind a hatóság részéről azonnal ellenőrizhető.”

Ez egyébiránt más Kúria ítéletekben is következetesen megjelenik: „A szabályozás céljából és jellegéből következően azonban a nyilvántartást az egyes adatok elszámolási kötelezettségéhez kötődően kell vezetni, vagyis akként, hogy az egyes munkaidő elemek jogszabályi feltételeire vonatkozó rendelkezések betartása ellenőrizhető legyen a hatóság és a munkavállalók számára. Ennek során figyelemmel kell lennie a nyilvántartott adatok tartalmára és a nyilvántartásuk rendeltetésére” [Mfv.II.10.646/2011/4.szám]

Vagyis az elektronikus munkaidő nyilvántartások vonatkozásában is meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló az általa munkában töltött időadatokhoz hozzáférjen és azokat ellenőrizni tudja.

 

3., A nyilvántartás hitelesítése

Az elektronikus munkaidő nyilvántartások vonatkozásában is célszerű a munkáltató által vezetett időadatokat a munkavállalóval, a munkavállaló által vezetett időadatokat pedig a munkáltató részéről jóváhagyatni, hitelesíteni.

Ez egyrészt történhet az elektronikus időnyilvántartás adatainak egyszeri nyomtatott formában történő aláíratásával, másrészt azokon a munkahelyeken, ahol minden érintett munkavállaló részére biztosított elektronikus felületen is a hozzáférés, egyéni aláírási jelszavak alkalmazásával.

 

4., A naprakész munkaidő nyilvántartás követelményének érvényesülése az elektronikus munkaidő rendszerek kapcsán

Álláspontunk szerint azon elektronikus munkaidő nyilvántartási rendszerek is problémásak, melyek a tárgynapi munkaidő kezdetét prezentáló munkaidő nyilvántartást nem képesek a tárgynapon készíteni, csak olyat, mely a munkaidő kezdete helyett a tényleges blokkolási időket tartalmazza.

A munkaidő-nyilvántartásnak naprakészen kell rendelkezésre állnia. A munkaügyi hatóság álláspontja szerint a nyilvántartás lényege éppen az, hogy a munkakezdés és befejezés időpontja annak kezdetekor, illetőleg végén rögzítve legyen. A hatósági álláspont helyességét több bírói ítélet is alátámasztotta. Példának okáért az egyik ügyben a munkáltató azzal érvelt, hogy a meglehetősen nagy üzleti forgalom mellett nem volt lehetősége a nyilvántartás vezetésére, de azt utólag pótolta. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az elmaradt nyilvántartás későbbi pótlása a mulasztás miatti felelősség alól nem mentesíthet, tekintettel arra, hogy a jogszabály rendelkezéséből az következik, hogy a munkaidő-nyilvántartásra a munkavégzéssel egyidejűleg kell, hogy sor kerüljön (Fővárosi Munkaügyi Bíróság 23. M. 1088/2006/3.).

A Legfelsőbb Bíróság pedig hasonló tényállás mellett indokolásában azt mondta ki, hogy a munka törvénykönyvében foglalt követelményeknek csak a naprakész, és a munkavállalók által is ellenőrizhető nyilvántartás felel meg (Mfv. II. 10.316/2005/3.).

Ehhez kapcsolódóan hivatkozunk a Kúria Mfv.II.10.585/2011/4.számú ítéletének indoklására, mely hasonló tényállásnál kimondta, hogy „a nyilvántartani rendelt adat jellege határozza meg, hogy ennek milyen időszak vonatkozásában kell rendelkezésre állni. A felperes által alkalmazott un. blokkoló kártyás munkaidő-nyilvántartás a törvényi előírásoknak nem felelt meg, mert a központba beérkező adatok csak 24 óránként kerültek frissítésre és sem az ellenőrök, sem a munkavállalók számára nem voltak hozzáférhetőek, ellenőrizhetőek.”

 

5., Általános megfelelősség kérdésköre az adatok utólagos módosításának tükrében

Ahogyan a ceruzával elkészített munkaidő beosztás és munkaidő nyilvántartás nem fogadható el megfelelő nyilvántartásnak, úgy álláspontunk szerint azoknak az elektronikusan vezetett munkaidő nyilvántartásoknak a megfelelőssége is joggal megkérdőjelezhető, melyek a munkaidő adatok utólagos, nyom nélküli módosítását lehetővé teszik.

Amennyiben fenti cikkünk felkeltette érdeklődését látogasson el a 2014. november 20. napján megrendezésre kerülő II. MUNKAIDŐ EXPO rendezvényünkre, melyen a szakmai előadások mellett számos munkaidő nyilvántartó alkalmazást forgalmazó céggel találkozhat a kiállítóink között. További info itt: www.munkaidoexpo.hu

 

Muhoray Beáta – Máriás Attila