Az Egyesült Államok Kormánya 2022. július 8-án hivatalos értesítést küldött Magyarország Kormányának arról, hogy egyoldalúan felmondja a két ország által megkötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A felmondás következtében az adóegyezmény rendelkezései 2024. január 1-jétől nem lesznek alkalmazhatóak.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények meghatározzák, hogy a szerződő államok a jövedelmeket milyen mértékben jogosultak megadóztatni, valamint biztosítják a kettős adóztatás elkerülését, és tartalmazzák a két ország közötti esetleges adóviták feloldására szóló egyeztetési eljárás szabályait. Az amerikai-magyar egyezmény 1979 óta hatályos. Ezt egy 2010-ben újratárgyalt megállapodás váltotta volna fel, amely az amerikai ratifikáció hiánya miatt azonban nem lépett hatályba.
Az amerikai Pénzügyminisztérium nyilatkozatai alapján a felmondás oka az, hogy Magyarország Kormánya megvétózta a közel 140 ország (köztük az Egyesült Államok) által támogatott 15%-os globális minimumadó bevezetését azzal a céllal, hogy megtartsa a jelenlegi 9%-os magyar társaságiadó-kulcsot.
De mit is jelent pontosan a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása? A fő következményeket az alábbiakban foglaljuk össze.
1. Magánszemélyek jövedelme
a, Tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség)
Jelenleg az osztalékjövedelem mindkét országban megadóztatható, de annak az országnak, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, az adóztatási joga korlátozott. A levonható forrásadó mértéke ezen ország által legfeljebb 15% (vagy legfeljebb 5%, ha a haszonhúzó olyan társaság, amely közvetlenül vagy közvetve az osztalékot fizető társaság szavazásra jogosító tőkéjének legalább 10 százalékban tulajdonosa). Az USA-ban megfizetett forrásadó a magyar személyi jövedelemadó-kötelezettségbe beszámítható, amely esetben Magyarországon nem keletkezik további személyi jövedelemadó („SZJA”) fizetési kötelezettség. Adóegyezmény hiányában ugyanakkor az amerikai forrásból származó osztalékbevétel az Egyesült Államokban az amerikai adószabályoknak megfelelő mértékben lesz adóztatható. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény („Szja tv.”) lehetővé teszi a külföldön megfizetett személyi jövedelemadó beszámítását, azonban a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó nem lehet alacsonyabb a jövedelem 5%-ánál.
A kamatjövedelem és az árfolyamnyereség abban az államban adóköteles, ahol a jövedelemszerző magánszemély az egyezmény alapján adóügyi illetőséggel rendelkezik. Így jelenleg abban az esetben, ha egy magyar adóügyi illetőségű személynek kamatbevétele vagy árfolyamnyeresége származik az Egyesült Államokból, Magyarországon 15%-os személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, az USA-ban pedig nem kell forrásadót fizetnie. Az adóegyezmény felmondásának következtében azonban az Egyesült Államok a saját belső jogszabályi előírásaival összhangban adóztathatja majd meg a kamatbevételeket és az árfolyamnyereségeket.
A kamatjövedelem az egyezmény felmondásának következtében az Szja tv. alapján egyéb jövedelemnek minősítendő, amelynek értelmében az Amerikában megfizetett adó 90%-a beszámítható lesz a Magyarországon fizetendő 15%-os személyi jövedelemadóba, azonban 13% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerül ezzel kapcsolatban.
Az árfolyamnyereség esetében az Egyezmény megszűnése esetén nem minősíthető a jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, így azután a 15%-os személyi jövedelemadón túl további 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerül a magánszemély részéről (a minimálbér huszonnégyszereséig terjedő szochó fizetési felső határig). Az Szja tv. értelmében árfolyamnyereségből származó jövedelem esetén is lehetőség lesz a külföldön megfizetett adó beszámítására, azzal, hogy a fizetendő személyi jövedelemadó ebben az esetben sem lehet alacsonyabb a jövedelem 5%-ánál.
b, Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
Vannak olyan magyar adóügyi illetőségű személyek, akik kiküldetés keretében dolgoznak Magyarország vagy az USA területén, vagy felváltva végzik a két ország területén a munkájukat. Az egyezmény rendelkezéseinek megszűnésével az Egyesült Államokban dolgozó magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek fizetése az USA-ban adóköteles lesz, az Egyesült Államok belföldi szabályainak megfelelően.
Az egyezmény jelenleg bizonyos esetekben mentességet biztosít az Egyesült Államokbeli személyi jövedelemadó fizetés alól (például, ha az USA-ban tartózkodás nem haladja meg a 183 napot egy adóéven belül), amely kivétel szabály a felmondás következtében nem lesz alkalmazható, és az USA jogosult lesz adót kivetni a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, az első amerikai munkanaptól kezdődően. A külföldön megfizetett forrásadó 90%-a ugyanakkor beszámítható a magyar személyi jövedelemadóba, az adóköteles jövedelem 15%-áig.
2. Gazdasági társaságok jövedelme
Az 1979-es kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezmény rendelkezéseinek hiányában a magyar társaságok Egyesült Államokból származó jövedelmeit az amerikai szabályok szerinti adómérték terheli majd, a jelenlegi, kamat- és jogdíjbevételek esetén 0%, osztalék esetén pedig 15% (vagy különleges esetben 5%) forrásadó helyett.
A felmondás következtében az amerikai társaságok magyarországi befektetéseire továbbra sem várható jelentős többlet adóteher, mivel Magyarország jelenleg nem vet ki forrásadót a társaságok részére történő kifizetésekre (ideértve az osztalékot, kamatot és a jogdíjat is).
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján a külföldön megfizetett adó 90%-a beszámítható a Magyarországon fizetendő társasági adó összegébe (például abban az esetben, ha a magyar cég rendelkezik amerikai telephellyel).
Az amerikai-magyar adóegyezmény rendelkezései 2023. december 31-ig maradnak hatályban. Addig a 1979. évi egyezményt új megállapodás válthatja fel, valamint a felmondás visszavonásnak a lehetősége is fennáll (például a globális minimumadó bevezetésének magyarországi támogatottsága esetén). A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az amerikai-magyar adóegyezmény felmondása hatással lesz a két ország közül az egyik országban adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyek Magyarországról vagy az Egyesült Államokból származó jövedelmére. A BDO Magyarország Adótanácsadó Kft. munkatársai ugyanakkor készséggel állnak rendelkezésre az egyezmény felmondása miatti adótanácsadási kérdések megválaszolásában.