Szitek: tényleg regionális központ lehetünk

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok ugyan nem mentik meg a magyar építő- és ingatlanipart, de fellendülést hozhatnak az évek óta pangó piacokon.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) jöhetnek létre az Országgyűlés hétfői döntésével. A csak nyilvános részvénytársaságként működtethető társaságoknak sem társasági, sem helyi adót nem kell fizetniük, csak tulajdonosai adóznak az osztalék és az árfolyamnyereség után.

Az építőipar évek óta tapasztalható recessziója után fellendülést hozhat a szabályozás - mondja Gerendy Zoltán, a BDO adótanácsadó partnere. "Az ingatlanfejlesztésnek egy új csatornája lehet, pénz kerülhet az iparágba. Ilyen modell egyébként több országban is van, jellemzően angolszász országokban, Angliában, Luxemburgban, Amerikában".

A törvény értelmében a szit a kis- és nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti azért, hogy az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az indoklás szerint a társaságok létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon. A törvény szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságoknak legalább 10 milliárd forint induló tőkével kell rendelkezniük. Biztosítók és bankok legfeljebb a részvények és a szavazati jog 10 százalékát tulajdonolhatják, a közkézhányad pedig el kell, hogy érje a jegyzett tőke 5 százalékát.

A társaságok nemcsak ingatlanokat, hanem projekttársaságokat is vásárolhatnak. A mérlegfőösszeg legalább 70 százalékának ingatlanokból kell állnia, és a törvény szabályozza azt is, hogy ezen kívül milyen eszközöket tarthat portfóliójában a társaság. A szit nyeresége 100 százalékát ki kell, hogy fizesse osztalékként, a projekt társaságainak nyeresége egészében a tulajdonost illeti. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

"Nyilván az iparágban tevékenykedő komolyabb játékosoknak nyújt elsősorban lehetőséget, de a 10 milliárd forintos kezdőtőke nem számít óriásinak. Tény, hogy egy 6 lakásos társasházat építő társaság nem tudja igénybe venni, de ettől még előrelépés. Ami jó, hogy globális dimenzióra építkezik, ami versenyképes és a régióban más ország még nem vezette be. A magánberuházások padlóra kerülése után vonzó befektetési lehetőséget kínál" - mondta Gerendy Zoltán.

A szakember szerint a szabályozásra épülő egyéb jogszabályoknak kell egy kis idő, mire elhelyezkednek a magyar adórendszerben, de jó esetben 2-3 év múlva már lehet látni az eredményeit ennek a modellnek. A banki környezetet alapvetően nem fogja befolyásolni (jellemzően a válság előtt 10-15 százalékos önrésszel lehetett belevágni egy beruházásba, ma ez 30-40 százalék), de sokkal könnyebb lesz teljesíteni a saját tőkeigényt, könnyebben jön ide a külföldi befektető is. Önmagában nem fogja a magyar lakásépítés dilemmáit megoldani, de az irány  abszolút korszerű és innovatív.

Hasonlóképpen értékeli az új szabályozást a Czifra Balázs, a DTZ ügyvezető igazgatója is. „Mindenképp üdvözlendő a jogszabály elfogadása, hiszen az ingatlanpiac felpezsdítése, tőkevonzó képességének erősítése kulcsfontosságú nemzetgazdasági szempont. A törvény nagymértékben hozzájárulhat az ingatlanpiac szabályozottságának, átlátathatóságának megteremtéséhez, valamint a hitelesség és ezzel együtt a nemzetközi befektetői érdeklődés megerősítéséhez" - mondta.

Czifra Balázs szerint kérdéses, hogy a jogszabály folytán milyen valós élénkülés jelentkezik a piacon, hiszen a szit-ek feltételrendszere sok helyen szigorú és nem feltétlenül esik egybe a jelenleg is preferált projektcég struktúrákkal. Várakozásaik szerint, éppen ezért csak a legnagyobb ingatlantársaságok élnek majd a törvény adta adómentességgel.

"Ugyanakkor, tovább lendítheti a piacot az eredeti törvényjavaslat módosítása, mely szerint nem csak magyarországi vállalatok lehetnek szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve külföldi ingatlanbefektetések is kerülhetnek magyarországi székhellyel rendelkező szit-ek tulajdonába" - mondta.

Forrás: Privátbankár

Megjelenés: 2011. július 12.