Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket ma ünnepélyesen megnyitották.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Angela Merkel ma ünnepélyesen megnyitották a két országot a Balti-tenger alatt futva közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket. Az ünnepségen részt vett Mark Rutte holland és Francois Fillon francia miniszterelnök is. Az orosz államfő szerint a vezeték növelni fogja Európa energiaellátásának biztonságát.

Az 1220 kilométeres vezeték az oroszországi Viborgot a németországi Greifswald kikötőjével köti össze, és a most átadott első csőkígyón évi 27,5 milliárd köbméter földgázt juttat Európába, ami a második cső jövő tavaszi elkészültével 55 milliárdra nő. A legújabb hírek szerint szó van egy esetleges harmadik vezeték megépítéséről is. A gázt szolgáltató Gazprom már aláírta a hosszú lejáratú szállítási szerződéseket Németországgal, Dániával, Hollandiával, Belgiummal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával. A 7,4 milliárd eurós vezetéket a Gazprom, a német BASF és az EON, a holland Gasunie és a francia GDF Suez vegyesvállalata építette, de az oroszok a többségi tulajdonosok.

Az Északi Áramlat építése ellen hevesen tiltakoztak az ukránok és a lengyelek. A környezetvédelmi szólamok mögött valójában az attól való aggodalom állt, hogy elesnek a gáz tranzitálásából származó jelentős bevételtől, valamint a politikai nyomásgyakorlás egy fontos eszközétől - amivel a lengyelek soha nem éltek, de az ukránok többször is. Éppen az e miatti bizonytalanság terelte egységbe az oroszokat és a németeket, hogy a tranzitországok elkerülésével biztosítsák a gázellátás folyamatosságát.