A Cookie technológia segítségével Ön a legtöbbet hozhatja ki weboldalunkból. Kérjük, engedélyezze a Cookie-k használatát. A weboldal bármelyik linkjére kattintva Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információért kérjük, olvassa el ADATVÉDELMI NYILATKOZATUNKAT a cookie-k használatáról.

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának előnyei

Gönczi Marianna |

18 április 2017

Szinte minden munkáltató találkozik a működése során olyan dolgozóval vagy munkavállaló jelölttel, aki megváltozott munkaképességű. Ezeknek a személyeknek a foglalkozatása több szempontból is előny lehet a vállalkozás szempontjából. Profitorientált környezetben a cégek számára fontos szempont, hogy a költségeiket a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. Ennek egyik eleme lehet, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása után többféle kedvezmény vehető igénybe mind a munkáltató, mint a munkavállaló által.

A munkáltató részéről a rehabilitációs hozzájárulás összegének csökkentése, szociális hozzájárulási adó kedvezmény, illetve egyéb pályázat alapján elnyerhető bértámogatások lehetnek figyelembe vehető lehetőségek. A munkavállaló pedig bizonyos esetekben adókedvezményre, valamint utazási költségtérítésre szerezhet jogosultságot.

A 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mmtv.) 23. § (1) bekezdése alapján a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, amennyiben az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma viszont nem éri el a létszám 5%-át. Ezt nevezik kötelező foglalkoztatási szintnek. Azaz amennyiben ezt a kötelező foglalkoztatási szintet nem éri el a vállalkozás 2017-ben, 1 147 500 Ft/fő/év rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett (2016-ban ez az összeg 964 500 Ft/fő/év volt). A rehabilitációs hozzájáruláshoz kapcsolódó limitet negyedévente kell meghatározni, és amennyiben kötelezett a vállalkozás az adatok alapján, ugyanilyen időközönként kell az előleges is megfizetni.

A kvóta teljesítésének szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősül,

  • Akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű (Mmtv. 2. § (1) bekezdés);
  • Aki legalább 40%-os egészségkárosodással rendelkezik;
  • Akinek a munkaképesség csökkenése legalább 50%;
  • Aki fogyatékossági támogatásban vagy
  • Vakok személyi járadékában részesül, és munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

            A munkáltató az általa foglalkoztatottak után 2017-ben 22%-os szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. Amennyiben a munkavállaló rendelkezik rehabilitációs kártyával, akkor ebből a fizetendő összegből a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2017-ben 258 000 Ft-nak) 22%-a levonható. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozója után havonta a bruttó minimálbér kétszereséig nem köteles ennek az adónak a megfizetésére. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy 2017.01.01-től a jogszabály bővítette a rehabilitációs kártyára jogosultak körét. Már nemcsak azok vehetik igénybe, akiket a komplex orvosi vizsgálaton rehabilitálhatónak minősítettek, hanem azok is, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, illetve azok, akiknek egészségi állapota alapján a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációjuk nem javasolt.

            Amennyiben a foglalkoztató a kötelező foglalkoztatási szint felett alkalmaz megváltozott munkaképességű dolgozókat, lehetősége nyílik akkreditált foglalkoztatóvá minősítését kérni. Ebben az esetben a vállalkozás plusz feladatokat vállal magára, mint például a rehabilitációs terv végrehajtását vagy tanácsadó foglalkoztatását. Azonban ezen feladatok ellentételezéseként a bérköltségekre és egyéb felmerült többletköltségekre, például munkaállomás átalakítására, akár 100% állami támogatás is lehívható, amennyiben teljesülnek a 327/2012 (IX.16.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek.

A megváltozott munkaképességű személy, amennyiben visszatér a munkaerőpiacra, szintén jogosult lehet kedvezményekre.

            A munkavállaló a bruttó munkabéréből levonandó személyi jövedelemadó terhére súlyos fogyatékossági kedvezményt érvényesíthet. Ez havonta a minimálbér 5%-a, 2017-ben 6 375 Ft. Ehhez az szükséges, hogy a háziorvos vagy a szakorvos kiállítsa a kedvezményre jogosító igazolást. Annak eldöntése, hogy a BNO kód alapján a betegnek jár-e a kedvezmény, az orvos hatásköre. Amennyiben a dolgozó visszamenőleges hatállyal kapja meg az igazolást, abban az esetben az állapot fennállásától, de maximum 5 évre visszamenőleg önellenőrzéssel kérhető a kedvezmény utólagos érvényesítését.

            Ezen kívül a jogalkotó a mozgáskorlátozottsággal vagy fogyatékossággal élő dolgozók számára adómentesen adható, munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítést ír elő a lakóhely és a munkavégzés helye között. Erre a dolgozó mellett az őt munkába szállító személy is jogosultságot szerethet. A térítés összege kilométerenként minimum 9 Ft, de az adómentesen adható határ 15 Ft/km. Azaz a két összeg között a munkáltató döntése alapján bármely összeg adómentesen adható.

            A jogalkotó elismerve azt, hogy a megváltozott munkaképességű személyeknek állapotukból adódóan esetlegesen több pihenőidőt kell biztosítani, bizonyos esetekben az éves rendes szabadságon felül öt nap pótszabadságot is biztosít. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 120 § alapján ezt azon személyek kérhetik, akiknek a rehabilitációs szerv szakvéleménye alapján legalább 50%-os az egészségkárosodásuk, fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesülnek. Fontos kiemelni, hogy a pótszabadság nem jár automatikusan, a dolgozónak év elején, vagy évközi belépésnél a belépéskor nyilatkozatban kérnie kell azt.